Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-718

718. ORSZÁGOS ÜLÉS 1901. évi június hó 18-án, kedden, Perczel Dezső elnöklete alatt Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Miniszterelnök jelentése több törvényjavaslat szentesítéséről. — Felirat bemutatása. — Közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. — Napirend. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Lukács László, Plósz Sándor, Hegedüs Sándor, Wlassics Gyula, Darányi Ignácz. (Az ülés kezdődik cl. e. 10 órakor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Nyegre László jegyző úr fogja vezetni; a javaslatok mellett felszólalni kívánókat Lázár Árpád, az azok ellen felszólalókat Buzáth Ferencz jegyző úr Mindenekelőtt fel fog olvastatni a tegnapi ülés jegyzőkönyve. Molnár Antal jegyző (olvassa az 1901. évi június hó 17-én tartott ülés jegyzőkönyvet). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyvre ? (Nincs.') Ha nincs, úgy a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. T. ház! Bemutatom a miniszterelnök átiratait, a melyek szerint az Adria magyar királyi tengerhajózási társasággal kötött szerződós beczikkelyezésóről, továbbá az állami gyermekmenhelyekről, végre a Fiúméban szervezendő középfokú közigazgatási hatóságról szóló törvényjavaslat ő Felsége által legkegyelmesebben szentesíttetvón, mint az idei VII., illetve VIH. és IX, törvényezikk az országos törvénytár útján kihirdettetett. Tudomásul vétetik. Bemutatom továbbá Liptó vármegye közönségének feliratát, a melyben az összeférhetlenségi törvény revíziója alkalmából örömének és a képviselőház ós a kormány iránti köszönetének ad kifejezést. Tudomásul vétetik. Áttérünk napirend szerint a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1061) tárgyalásának folytatására. Buzáth Ferencz jegyző: Gróf Benyovszky Sándor! Gr. Benyovszky Sándor: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Altalános a panasz közigazgatásunkra nézve. Annyi igaz, hogy közigazgatásunkat épen valami mintaszerűnek nevezni nem lehet, de másrészről az is áll, hogy közigazgatásunk mégsem annyira rossz, mint a milyen rossz a híre. Mert eltekintve egynéhány megye határozottan rossz közigazgatásától, a legtöbb megyének közigazgatása, ha tekintetbe veszszük az adott viszonyokat, tűrhető, sőt vannak megyék, a melyeknek közigazgatása határozottan jó. (Igaz! Úgy van!) Pichler Győző: Például Tolna vármegye ! Gr. Benyovszky Sándor: Ha igazságosan akarjuk megbírálni közigazgatásunkat, két körülményt kell figyelembe vennünk. Először a mi specziális viszonyainkat, a melyek igen gyakran útjában állnak a jó közigazga30*