Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-717

717. országos íilés 190Í. janlns 17-én, hétfőn. 223 törvénykönyv ásson csoportjáról beszélek, a melyre a büntető parancs a tervezet szerint vonatkozik, tudniillik csak a pénzbüntetéssel sújtható kihágásokról. Itt van például a 43. §. a mely azt mondja, hogy a ki a hatóság hivatalnoka által hivatása gyakorlatában nevének, állásának, lakhelyének megmondására felszólíttatván, a feleletet megtagadja, 25 forinttal sujtatik. Milyen könnyű ezt mondani! Hát ha én mondanék egy esetet! Én nem vagyok egészen fejem lágyára esett ember ós nem nagyon ijedek meg egy szolgabirótól, de azért velem már megtörtént, hogy egy szolgabíró tízszer kérdezte tőlem egy nap, hová megyek és hová való vagyok. Igaz, hogy egy választás alkalmával törtónt. Én azt az ajánlatot tettem neki, hogy legyen szives és kérdezze meg tőlem holnap. Hát azt persze nem tette meg ! És itt már megint egy új definiczióval találkozunk. Nem közhivatalnokról van szó, hanem hatósági hivatalnokról, a ki esetleg a kisbíró, esetleg a hajdú, vagy kitudja, kicsoda. De menjünk tovább. Azt mondja a törvény, hogy a ki hatósági hivatalnokot, vagy közeget hivatalos eljárásában sértő kifejezéssel illeti, száz forinttal büntettetik. Ez a hires 46. §. Kérem, méltóztassék csak meggondolni, hogy népünk tisztelettudása mellett a csak valamivel fel nem ingerelt, valami rettenetes sérelem által az ő lelkiegyensúlyában meg nem zavart paraszt ember hatósági közeget nem sért. De ha mindenén keresztülgázolnak, megtörténhetik, hogy olyan kifejezésre ragadtatja magát, a melyet nem minden szalonban használnak. Az az érzékenység nagj^on hamar meglesz, hogy ha nem kell ehhez egyéb, mint egy kék papirost kitölteni és azt mondani, fizetsz negyven koronát. Tárgyalásra beidézni őt, ezt a dolgot hánytorgatni, talán restéinek, de ráhúzni a büntető parancsot, azt hiszem, ezt hamar meg fogják cselekedni, ha a szükség úgy hozza magával. A 74. §. azt mondja például, hogy a vendég, a ki a vendéglős, vagy a hatósági közeg felhívására a záróra után el nem távozik, 25 forint büntetést fizet. A vidéki korcsmárosnak olyan jogköre nyílik ezáltal a büntető parancscsal, hogy legkényelmesebben be fogja jelenteni két tanúval, hogy felszólította ezt az embert, hogy menjen, a ki pedig nem csinált semmi rendetlenséget, csak ott ült. Az hiszi az államtitkár úr, hogy nem fogja bejelenteni, de meg van a joga hozzá. Széll Kálmán miniszterelnök: Ez a legritkább eset mert többnyire marasztalja a vendéget. Barta Ödön: Most meg lesz hozzá a joga, most nem kell elmenni sehová, ba fel akarja jelenteni. Én csak azokat a példákat hozom fel, a a melyek szóles körben mozoghatnak ós csak felemlítem például a 125. §-t, hogy csaknem annyi büntetéspénz behajtására alkalmas ez a szakasz, a mely az államháztartás egyensúlyának helyreállítására elég. ha volna még Magyarországon a szegény parasztnak mivel trágyát készíteni. Azt mondja a 125. §. »a ki szemetet, trágyát összegyűlni enged<<., de nemcsak városokra szól ez, ne tessék hinni, hog3

T csak Budapestről van szó, hanem városban, vagy más községben. Bizony, t. képviselőház, ennek a^ paragrafusnak, alkalmazására most már nagyon kevés alkalom ós tér nyílik, mert az igavonóját eladta a szegény ember, de a szolgabíró, ha akarja, e czímen tud nagy érdemeket szerezni magának ós óriási eredményeket érhet el a kincstár részére. Rakovszky István: Ismerek ilyen nóprablást Arvamegyóben ! Barta Ödön: És még egyet, t. ház, a kihágási büntető törvénykönyv 141. §-át méltóztatik bizonyára ismerni és ki az, a ki meg nem sértette azt önök közül, t. képviselőtársaim ? De talán nem emlékeznek reá, nekem is úgy kellett utána nézni. E szakasz azt mondja, hogy a ki a tűzvész kiütésének meggátlására szolgáló szabályrendeletet megsérti, az 300 forint pénzbírsággal büntettetik. Méltóztatik tudni, hogy azon a törvényen kivűl milyen temérdek szabályrendelet van, mely meghatározza,, hogy a háztulajdonos köteles meghatározott hetyen hordóban bizonyos menynyiségű vizet stb. tartani. Kristóffy József előadó: Nagyon helyes ! Barta Ödön : Nagyon helyes, nem mondja senkisem, hogy nem az. csak ne méltóztassék elfelejteni, hogy a szegény embernek előbbre való dolga, kenyér után látni gyermekei számára, mint vizet hordani az esetleges tűzvész ellen, mert az nem szorítja. Nagyon szeretném, hogyha megmutathatnám, de ilyen különös statisztikát nem találtam és így nem tudom megmutatni, hogy hány embert büntettek meg ezen 141. §. alapján. De ez természetes is, mert a szolgabiráknak egyéb dolguk volt, ámbár a községi elöljáróságok ezt ellenőrizhették volna. Annyit azonban megjegyezhetek, hogy ezen 141. §. alapján végig lehetne büntetni a legtöbb községét ennek az országnak, személyválogatás nélkül. (Egy hang a szélső haloldalon: Különösen választások alkalmával!) Nem mondom, hogy épen választások alkalmával, de a mikor hangulatkeltésre, vagy elnyomására, vagy elcsendítésére van szükség, megvan az alka-