Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-708

8 708. országos illés 1901. május 13-án, hétfőn. választatik, meddig gyakorolhatja ott jogait, s mi történik e joggal utóbb. Azonban arra törvényes rendezés nem volt, hogyha képviselő kinevezés útján, akár pedig ha valamely vallásfelekezet képviselőjeként választás útján kerül a főrendiházba, hogy mi történik mandátumával itt a képviselőházban. Az eset ebben a törvényjavaslatban szintén szabályozva van. A legfontosabb része a törvényjavaslatnak az érdekinkompatibilitás szabályozása, vagyis az 5. §. A törvényjavaslat, a rnely hiven követi a régi törvény szellemét, irányát, beosztását, egész rendszerét itt is követte a taxaezió elvét és előbb elősorolja az egyéni, azután a társas inkompatibilitás eseteit. Eddig, mint méltóztatik tudni, alig volt egykét egyéni inkompatibilitás, (Zaj. Elnök csenget.) alig volt egy-két társas inkompatibilitási eset a törvényben körülírva. Most azonban, ha át méltóztatik nézni a javaslatot, azt látják, hogy az .egyéni inkompatibilitás esetei több pontban vannak kibővítve, és a társas inkompatibilitás esetei is sokkal számosabbak a javaslatban, mint a régi törvényben. De gondoskodni kellett a törvényjavaslatban arról is, hogy azok a szabályok, rendelkezések, a melyeket legjobb Íriszemmel, legjobb tudomásunk szerint megszerkesztettünk, és a melyeket törvényerőre emelni kívánunk, hogy az illető szabályok és rendelkezések ki ne játszassanak. Ezért a 6. ós 7. §-ában gondoskodik a törvényjavaslat arról, hogy ezen inkompatibilitási esetek formai ügyletekkel ki ne játszassanak ós illetve a valóban inkompatibilisek, ha formailag az alá nem is esnek, az inkompatibilitás alól ne szabaduljanak. A javaslatba siílyosabb visszaélések esetei is vétettek fel, például a pénzért, anyagi előnyökért való közbenjárás, és e visszaélések nemcsak feltótlen inkompatibilis eseteknek lettek kimondva, de egyúttal azzal a súlyos szánkczióval lettek a törvénybe iktatva, hogy a ki ezek ellen vét, nemcsak mandátumát veszti el, hanem az országgyűlés egész időszakában újból meg nem választható. Az anyagi törvénynek egyéb rendelkezései bizonyos tilalmakat foglalnak magukban különös szankczió nélkül. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek! Ne méltóztassanak itt benn tárgyalni! Rohonyi Gyula előadó : Ezeknek a tilalmaknak az a czéljuk, hogy a protekcziónális rendszer megszüntessék, különösen az anyagi érdekű ügyekben, a mely terhére volt a képviselőknek, terhére volt a kormánynak és a mellett azokat a szegényeket, kiknek protekcziójuk nem volt, háttérbe szorították. Nem is volna igazságos, hogy azt a törvényhozás tovább is megtűrje, ha megszüntetésére vannak módjai ós eszközei. Végre gondoskodni kellett arról is, hogy a képviselő legalább képviselői idejének tartama alatt képviselői állását ne hasznosíthassa. (Helyeslés.) Ha így ismertetvén a törvényjavaslatot, kiemeltem azokat a diszpozicziókat, melyekben a régibb törvénytől az új javaslat eltér s a melyek a régi törvényhez képest szigorítást képeznek, ki kell emelnem egy diszpozicziót, a mely a szigorítást kellő bölcseséggel mérsékli és ez az opczió kérdése. Az opczióhoz nem minden esetben van a képviselőnek joga, mert vannak feltétlen inkompatibilis esetek, melyekben a mandátumot az illető itélő bizottság feltétlenül meg fogja semmisíteni. Vannak azonban mégis esetek, a hol a., képviselő esetleg maga sem tudhatja, hogy összefórhetlenségi jogviszony forog-e fenn reá nézve és ennél fogva kellő időben nem jelenti be az összefórhetlenséget. Hogy ezen mulasztásért megkérdeztetóse nélkül egyszerűen elvegyék tőle a mandátumot, ez nem volna igazságos, (Igaz! Úgy van!) s ezért a törvényjavaslat gondoskodik arról, hogy ha a képviselőt a bejelentés elmulasztásáért evidens rosszhiszeműség nem terheli, az összefórhetlenségi eset megállapítása után felhívandó, hogy vagy az illető összeférhetlensógi esetet magára nézve megszüntesse, vagy képviselői állásáról mondjon le. Csak az esetben, ha ezen felhívásra nem nyilatkozik, lehet a képviselőt mandátumától megfosztani. Szükséges még, hogy az eljárás főbb elveire néhány megjegyzést tegyek. Az új eljárási szabályok először is s^ajoájyozzák magának a bejelentésnek módját és kellékeit. Azt hiszem, hogy ezt a hiányt pótolni kellett. Azután bifurkálván a bíróságot, kimondják, hogy összefórhetlenségi ügy ékben ezután a képviselőházból alakított két bizottság fog Ítélkezni, az első az összefórhetlenségi állandó bizottság, a mely a javaslatban ilyen nevet visel, a másik az összefórhetlenségi itélő bizottság. Az állandó összefórhetlenségi bizottság ítélni fog mindazon esetekben, a melyek érdek-inkompatibilitási esetet nem képeznek, mert ezek egyszerű tényállások, a melyeknek konstatálásához sem nagy tudás, sem az argumentumok valami szigorú mérlegelése nem szükséges, ezt elvégezheti az állandó bizottság, rendszerint az illető okmányok alapján, a melyek az eljárás folyamán beszerzendők. De még más funkcziója is van az összefórhetlenségi állandó bizottságnak, ós ez az ítélő bizottság által eldöntendő ügyekben az egész előkészítő eljárás vitele, továbbá fenhagytunk még az állandó összeférhetlensógi bizottság-