Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-706

?08. országos illés 1901. szükség az 1902. évben. így tehát a törvény­hozásnak úg3 T azelőirán3^zat,mint a zárszámadás tekintetében az ellenőrzési joga tökéletesen megvan, hanem változik a helyzet ezen czí­mekre nézve a tekintetben, hogy előzetesen kikért felhatalmazás alapján most a felhatal­mazás megadatik arra nézve, hogy ezen ösz­szegek, a mennyiben átruházás útján megta­karíthatók, fordíttassanak a kétezer teher­kocsinak megrendelésére. A mi pedig a kocsi-megrendelést illeti. bocsánatot kérek, védelmeznem kell hivatal­beli elődeimet a t. képviselő lírnak vádja ellen, (Egy hang a szélső baloldalon: Nehéz lesz '.) mert az a programra, a mely úgy a személy-, mint a teherkocsikra nézve az 1897 : XXX. törvény ­czikk benyújtása alkalmával előterjesztetett a törvémdiozásnak, teljesen betartatott ós egy­úttal teljesen meg is van valósítva, azaz a folyó 1901. évi október elsején tökéletesen fel lesz használva az az összeg, a melyet a tör­vényhozás az 1897-iki programúiban teher­kocsikra nézve megállapított ós az 1902. év végével tökéletesen ki lett használva az az összeg, a melyet személykocsikra, illetve loko­motivokra adott a törvényhozás. Már most a t. képviselő úr azt mondja, miért nem gondoskodtak előre a jövő fejle­ményei tekintetében. Hát, bocsánatot kérek, elég hosszú időre gondoskodtak akkor, mert az 1902-ig való gondoskodás öt esztendőt karolt fel. Természetes dolog, hogy különösen a for­galommal szoros összefüggésben álló kocsipark­nak nagyságára sok időre előre, a forgalom fejlődése szempontjából, biztosan számítani egyáltalában nem lehet, úgy, hogy — hiszen méltóztattak talán az indokolásban olvasni — most is, nem a 2.000 kocsi keletkezik abból a számításból, a melyet az indokolásban elő­adok, mert bár azon számításom alapján na­gyon mérsékelten A 1 J^PJQ helyett csak 3'6%-ot veszek fel emelkedésnek, ebből is 3200 kocsi­nak szükséglete áll elő. Azonban mintán az így fedezetlenül maradó 1200 kocsma vonat­kozólag most még semmiféle fedezet fölött nem rendelkezem ós a törvényhozásnak ez iránt javaslatot nem tehetek, addig is csak az ilyen módon megtakarított összegekkel esz­közölhető fedezetnek megfelelő kocsikat kér­hetem a törvényhozástól és rendelhetem meg, a mi különösen szükséges a forgalomra nézve. De ez nem azt teszi, a mit a képviselő úr ebből levont. Tudniillik tegyük fel azt az ese­tet, hogy a többi kocsi később például drágább fedezeti mód következtében a törvényhozás által — mondjuk — 1902-re vagy 1903-ra nem szavaztatnék meg. Ebből nem az követ­kezik, hogy ez által már a forgalom szenvedne, május l0-én, pénteken. Q23 mert kölcsönkocsikkal mindig lehet azt tel­jesíteni, de nem tagadom, talán a képviselő úr' észrevehette . . . Pichler Győző : Kölcsönkocsikkal rosszul járunk! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Nem tagadom, nagyon rosszul. De hiszen észrevehette a képviselő úr, hogy két év alatt folyton arra törekedtem, hogy a köl­csönkocsikat lehetőleg apaszszuk ós ez nagy mértékben sikerűit is. Méltóztassék az adato­kat összehasonlítani: most összesen 1400 és néhány kölcsönkocsi felett rendelkezünk, pedig az előtt 5200 volt ezeknek száma-. Szukczesz­szive lejöttünk erre a. számra és a későbbi beszerzések megint abba a helyzetbe fognak hozni, hogy ezeket kiszoríthatjuk és fokoza­tosan feleslegessé tehetjük. Ha azonban megint előállana a forgalom fejlődése következtében az a. helyzet, hogy az államvasutnak saját kocsiparkja erre nem elégséges, bizony akkor kénytelen lesz az államvasút igazgatósága újra kölcsönkocsikkal gazdálkodni, még pedig azon mértékben, a metyben ennek szüksége előáll. De épen azért, mert ezt nem szeretem, mert ezt károsnak és költségesebbnek tartom, mint a saját kocsikkal való gazdálkodást és más­felől mert a saját kocsiknak megrendelése által egyúttal az iparnak is munkát nyújtunk: ezért voltam bátor ezt a törvényjavaslatot benyúj­tani, (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) és pedig azon nehéz helyzetben, a melyben vagyok, hogy tudniillik új fedezetet nem mer­tem kérni a törvényhozástól, tehát iparkodtam a czímeknek ily módon való felhasználása által a szükséges fedezetet megteremteni, a mely az országra nézve is a legkevésbbé terhes. Ajánlom a törvényjavaslat elfogadását. (Élénk helyeslés a jobból dalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kérdeni a t. házat, kivan-e valaki a szólás jogával élni ? (Nem !) Ha nem kivan, következik a határozat­hozatal. Kérdem a t. házat: elfogadja-e a magyar királyi államvasutak hálózatán eszközlendő beruházásokról s e beruházások költségeinek fedezéséról szóló 1897 : XXX. törvényczikk módosítására vonatkozó törvényjavaslatot ál­talánosságban a részletes tárgyalás alapjául? (Igen ! Nem!) Kérem a t. ház azon tagjait, a kik el­fogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtör­ténik.) A ház a törvényjavaslatot általánosság­ban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. 41*

Next

/
Thumbnails
Contents