Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-706
70fi. országos HU< lflOl. séget nem lehetett a társaságtól megvonni, mert mégis vannak körülmények, a mikor például gépészt vagy kapitányt, szóval megfelelő szakközeget épen abban a perczben, a mikor reá szükség van, a magyar állampolgárok között nem találna. Azonban, ha ezt bevettük is, hogy visszaélésre ne vezessen, ós hogy r ezen az ajtón át ne csússzék be az idegen elem minden igaz ok nélkül és igazolatlanul, a megállapodás úgy szól, hogy minden ilyen esetben jelentést kell tenni a tengerészeti ható'ságnak, a tengerészeti hatóság pedig jelentést tesz a miniszternek, és csak az ő hozzájárulásával történhetik meg idegen ember alkalmazása. (Helyeslés.) Ismétlem, ezt a lehetőséget nem lehetett kizárni, mert vannak speczialisták, a kiket sokszor nem nélkülözhetnek. Kérném e szakasznak ebben az értelemben való felfogását és egyúttal, minthogy nyilatkozatom a naplóba bekerül, ennek a magyarázatnak, mint garancziának tudomásul vételét. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Kivan valaki még szólani ? A. mennyiben nem, a vitát bezárom, és a kérdést felteszem : elfogadja a ház a 19. §-t? (Igen!) A ház a 19. §-t elfogadja. Nyegre László jegyző (olvassa a 20—23. §-olkat, a melyek megjegyzés nélkül elfogadtatnak; olvassa a 24. §-t). Molnár Antal jegyzik Lukáts Gyula! Lukáts Gyula: T. ház! A negyedik bekezdés az adómentességről intézkedik, idézve a parthajózásnak adómentességet biztosító 1893: XXII. törvónyczikket. Indítványozom, hogy a 24. §. e neg} 7 edik bekezdése töröltessék. Jól tudom, hogy indítványom elfogadásának e pillanatban nem volna gyakorlati értéke, mert az 1893: XXII. törvényczikk imperative biztosítja: a parthajózásnak az adómentességet, de mégis beadom, mert valószínű hogy idővel e törvény revízió alá kerül és akkor, ha ott keresztül nem vihető az adómentesség eltörlése, e társulatra nézve is biztosítva lesz az, hogy az adómentesség tovább nem fog fennállani. Ezért adom be indítványomat, és kérem elfogadását. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Molnár Antal jegyző : Major Ferencz! Major Ferencz: T. képviselőház! Nem látom szükségét, hogy bővebben fejtegessem, mennyire meg nem indokolható ez az adómentesség. A közteherviselés elvével szemben nem szabad oly kiváltságos osztályokat teremtenünk, a melyek ebből az elvből mintegy kikapcsoltatnak ; különösen látva,, hogy az ország polgáraira mily nagy mértékben nehezedik az adózási teher súlyos volta, lehetetmájuä 10-én, pénteken. ?>\t lenségnek tartom, hogy' oly vállalatoknak, a melyek nagy jövedelemmel birnak és nagy osztalékkal zárnak, nyugodt lélekkel megszavazhassam az adómentességet. Épen azért, minthogy tudom, hogy az 1893-ik törvónyczikk a pa,rthajózásnak bizonyos mérvű adókedvezményt előir; minthogy továbbá, úgyszólván elmaradhatatlannak tartom, bog} 7 ez a törvény revízió alá vétessék, s minthogy útját akarom állani annak, hogy ezen és hasonló társulatok esetleg óriási. 20—30%-os osztalék mellett is adómentességet élvezzenek, a mi jövedelmük növekedésével mindig csak nagyobb ós nagyobb engedményt biztosít ezen társulatoknak, s így a helyett, hogy a jövedelem fokozásával csökkenne ez a kedvezmény, az folyton emelkedik, s minthogy végűi nem akarom, hogy azt mondják, hogy egész ridegen viselkedem ezzel a paragrafussal szemben: azon esetben, ha Lukáts Gyula képviselőtársam módosítása el nem fogadtatnék, a következő módosítást ajánlom a t. háznak, a mely, azt hiszem, olyan mérsékelt kívánalom, hogy az elől a háznak egy tagja sem zárkózhatik el, s a mely abban nyilvánul, hogy ez a kedvezmény csak azon esetben értékesíthető, ha az osztalék 6°/o-on alul van. (Helyeslés a baloldalon.) Azért is a 24. §. negyedik bekezdésének végéi'e a következőket óhajtanám még csatolni : »azon kikötéssel, ho2:v ezen kedvezmónv csakis 6%-on aluli osztaléknál értékesíthető«. Kérem ennek azon esetre való elfogadását, ha Lukáts Gyula, képviselőtársam azon indítványa, hogy az adómentesség teljesen töröltessék, elvettetnék. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kérdem, kivan-e még valaki szólani? A mennyiben senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Az előadó úr kíván szólani. Gr. Batthyány Tivadar, a közgazdasági bizottság előadója: T. ház ! Méltóztassék megengedni, hogy a beadott két indítványra nézve a tényállást egész röviden ismertessem. (Halljuk! 'Halljuk!)' 1893-ban elhatározta a törvényhozás, hogy a tengerhajózás ügyén lendíteni akar, hogy annak fejlődését elő akarja mozdítani ós e czélból külön törvényhozási intézkedéseket kívánt statuálni. Ezen intézkedéseknél a törvényhozás két- irányban kontemplált segélyt és támogatást: az egyik volt direkt szubvenczió adása, a másik adókedvezmények engedélyezése. Adókedvezményeket állapított meg akkor a törvényhozás különböző téren. A kis parthajózásra nézve mint egyetlen kedvezményt ós támogatást, épen ezt az adókedvezményt állapította, meg. Ez az adókedvezmény az 1893 :
