Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-692

22 092. országos ülés 1901. április 18-án, csütörtökön. senkivel, legyen az bárminő párti is, a ki helyeselné azt, — hogy a társaság javára ity nagymérvű adóelengedés törtónt. (Úgy van! Úgy vau! bal felöl.) Én sokakkal beszéltein e tárgyról, ós mindenki úgy vélekedett, hogy lehetetlen ma, a, mikor az adózó joolgárság a terhek alatt szinte összeroskad, egy ily intézménynek, a mely 14°/o, sőt legutóbb 15°/o haszonra dolgozik, húsz évi adóelengedést nyújtani. Nagyon csodálkozom azon, hogy rígy az indokolásban, mint a t. miniszter előadásában ezen adóelengedés mint természetes dolog lett feltüntetve, ós mint olyan, a mely alattomban már a múlt szerződésben is értetődött. En ilyen fontos jognak alattomban való órtetődését el nem ismerhetem; az ilyen nagyon fontos és nagy horderejű dolog, mint a minő az adóelengedés, csak világosan szerepelhet egy szerződósben, de azt ott alattomban érteni nem lehet. (ügy van! balfelöl.) Es ezt kellően bizonyítja is az a körülmény, hogy épen a legutóbbi esetben a felebbezós fohytán egyhangúlag kimondatott az Adriának kötelezettsége az adózásra. Kérdem, hogy hogyan illik ez össze különösen a legutóbb történt eseményekkel, hogy illetékes faktorok egyhangúlag kimondották, hogy az Adria adóköteles a régi szerződés alapján. Kérdem, t. miniszter úr, vájjon nem óriási újabb szubvenczió-e az akkor, midőn mi ezen szerződésben biztosítjuk ezen 10 évre is, mely 10 évre neki most már az újabb események folytán kötelessége lenne fizetni az adót és ezáltal az ríj szerződós által felmentjük az adózás alól. Mi ez? Nem új szubvenczió? Minek nevezhetem én akkor? (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) Nagyon jól tudta az Adria, hogy fel kell használni ezt az időt és alkalmat arra, hogy ezen kötelezettségétől szabaduljon és hogy ezt is megnyervén, az új szerződósben biztosítja azt 20 évre és ezáltal az opcziónak úgyszólván a lehetőségét, ós az ebből nyerendő nagy felpónzt szépen zsebre vághassa. És ha nem lenne más gra,vamenje ezen szerződésnek, mint az adóelengedés, úgy ez már elégséges volna arra, hogy ne akadjon ebben a házban egyetlenegy magyar képviselő sem. a ki, ha tekintettel van az ország szomorú sorsára és tekintettel van az adózás nehézségeire, ezt megszavazza és hogy oda merjen állani választói elé és azt merje mondani, hogy én is megszavaztam az adóelengedést egy társulatnak, a mely 15° o osztalékban diíslakodik és még opczióban is nyer egy részvény után ugyananyit, mint a mennyi annak a részvénynek jelenlegi értéke. (Élénk helyeslés balfelöl.) Én így fogom fel ezen szerződóst ós minthogy ezen szempontból meg nem védhető ezen szerződós és e szempontból ezen szerződós meghosszabbításának indokolása érdemlegesnek nem vehető, ón lehetetlennek tartom, hogy ezen szerződés úgy, a mint jelenleg áll, a magyar képviselőházban elfogadtassák. Kijelentem, hogy ez nem agitáczió Engemet nem vezet semmiféle agitáczionális szenvedély ezen ügy bírálatánál. Engem tisztán meggyőződésem és hazafiságom vezet és azon kötelesség, a melylyel választóim iránt tartozom ós lehetetlenségnek tartom, hogy az ő filléreikből kikerült ezen százezrekre menő jogtalan kedvezménynek útját ne álljam. Lehetlenségnek tartom, hogy ki ne jelentsem, hogy képtelenségnek tartom, hogy a magyar parlament ezt. megszavazza. Az adókedvezmény, mely ezen módon az Adriának jut, nemcsak azon jelenlegi összegben nyilvánul, a mely 180.000 koronával szerepel, hanem tessék számítást venni 10 hajó megépítése után és a szabad hajózási kedvezmény effektuálása folytán beálló eredményekre, a melyeket az Adria kell, hogy elérjen, mikor majd jövedelmének osztaléka nem 14°/o fog lenni, hanem 24°/o, ós ha ez be fog következni, akkor nem 160—180.000 koronáról lesz szó, hanem legalább is kétszer annyiról; adóelengedés cztmén, a polgárok zsebéből; (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) már pedig ezt a kedvező eredményt és ezt a kedvező fellendülést korántsem az okozza, hogy most háborús idők vannak, hanem okozza az a nemzetközi irányzat, a mely épen a közlekedés terén úgyszólván a legnagyobb mértékben a hajózási közlekedésben nyilvánul. Ez az irány okozza, hogy mindenképen fejlesztve lesz a hajózás minden államban. Hiszen látjuk, a csatornatervek is mind oda tendálnak, hogy a hajózást a tengerentúl fokozzák és ezáltal a közlekedést a szárazfölddel közelebb vigyék és összeköttetést hozzanak létre. Látjuk, hogy a kolonizácziók, a hódítások ós a nagy tőkebefektetések Keleten mind feltétlenül azt involválják, hogy a hajózás és a tengerentúli verseny fejlesztessók. Hiszen az a serónység, a mely a hajóépítésben nyilvánul, már majdnem lehetlennó teszi, hogy a hajógyárak egy hajó építését a kitűzött időre elkészíthessék. Én tehát korántsem ismerem el, hogy a kedvező hajózási iránynak, a melyet fel kellene használnunk, a háborús viszonyok az okai és hogy most kell szerződést kötni az Adriával; hanem igenis az Adriának van előrelátása arra, hogy most fel kell használni az alkalmat, hogy húsz évre biztosítsa magának ezt a biztos hajózási fellendülést. Nem mi, hanem csinál az i^dria jó vásárt ós mivel a kedvező viszonyokat látja, tehát húsz évre leköti magának a biztos jövedelmet. Nem a mi érdekünk elsősorban, ha-