Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-702
702* országos ülés 11)01. mint az ország félrevezetése. (Igaz! Úgy I van! a bal- és a szélső baloldalon.) Ez be nem igazolható lelkiismeretlen könnyelműség, egy társasággal ilyen szerződést megkötni. Ha a t. miniszter úr, kinek nem is a szakmájába tartozik ez az ügy, a legutolsó perczben egy tökéletesen elromlott helyzet után képes volt ily vívmányt — mert elismerem, hogy vívmány •— kieszközölni, ha a t. kereskedelemügyi miniszter úr kellő időben kelt volna fel. egy más szerződóst terjeszthetett volna fiz ország elé, mint ezt a szégyenletes szerződóst, (Igaz! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) kérdem a t. kereskedelemügyi miniszter urat az ország színe előtt, mondja meg nekem, nem lépett-e egy új fázisba ez az ügy? Fentartja most is azt, hogy az adómentességet nem lehetett volna kieszközölni ezen társaságtól ? Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Fentartom! Rakovszky István:Fentartja? Hát akkor azt mondom, hogy ez nem áll. (Olvassa): »Nagyméltóságú Hegedüs Sándor, v. b. t. tanácsos, magyar királyi kereskedelemügyi miniszter lírhoz, Budapest. Nagyméltóságú miniszter úr! Kegyelmes uram! . . . (Felkiáltások jobbról: Mi az aléúréis?) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Mi az aláírás? Rakovszky István: Kérem, mindennek vége van, ennek a felolvasásnak is lesz vége. (Zaj és derültség jobbfelöl. Olvassa): . »Kegye]mes uram! Azon czélból, hogy fiumei hajógyárunkat folytonosan megfelelő munkával ellássuk, tisztelettel alulírott és társai arra határoztuk el magunkat, hogy egy új tengeri hajózási vállalatot alapítunk. Ezen alapítandó vállalat nevében alulírott kötelezőleg kijelentem, hogy hajlandó vagyok a törvényhozás előtt most tárgyalás alatt levő tengerhajózási szerződóst teljesen ugyanazon kötelezettségek, ugyanazon kedvezmények mellett megkötni, mint a minőket a törvényhozás az Adriával szemben megállapított A r olna, azon lényeges különbséggel, hogy az általam alapítandó vállalat nem reflektál semmi adómentességre. Meggyőződésem, hogy ezen ajánlatom úgyszólván az egész magyar nemzet közóhaját fogja kielégíteni. Nem kétlem, hogy Nagyméltóságod elfogadás végett pártolólag fogja a magyar törvónjdrozás elé hozni. Midőn még megjegyzem, hogy megbízhatóságom dokumentálására kész vagyok azonnal, a mint a. magyar kormány velem ez ügyben tárgyalásba bocsátkozik, 500.000 korona biztosítókot letenni, maradtam Nagyméltóságodnak alázatos hive: Howaldt György. * mrtjus 4-én, szombaton. 253 Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Dátumot kérek! Rakovszky István: Május hó harmadika! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Ez elég! Rakovszky István: Nem áll'? Hát t. miniszter úr, ez áll, de több is áll! (Felkiáltások balfelöl: Nem azt mondta, hagy nem áll! Azt mondta : Ez elég!) T. képviselőház! Még tölthet is mondok. Én már olyan elővigyázatos vagyok, hogy intézkedtem az iránt, hogy még a számot is megtudjam, a mely alatt ez be van iktatva a kereskedelemügyi minisztériumban és én ma reggel azt a feleletet kaptam, hogy a kereskedelemügyi minisztériumban az a különös rend van. hogy a beterjesztett akták nem lesznek számmal ellátva, hanem . . . Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Ez nem áll! Rakovszky István : Kérem ezért állok !... hanem hogy ezen akta a. kereskedelemügyi miniszter úr saját kezeihez lett felterjesztve, és a kereskedelemügyi miniszter úr maga intézkedik, hogy mely osztályba fog ez kiosztatni. T. képviselőház! Valaki talán azzal az ellenvetéssel jöhetne, hogy hát ki az a Howaldt úr és megbizható-e. Erre nézve azt vagyok bátor kijelenteni, hogy ő a fiumei hajógyárnak tulajdonosa, azután a kiéli Howaldt-Werkeknek, a melyek kilencz millió márka tőkével rendelkeznek és hajóépítő vállalatot^ is folytatnak, feje és nagyrészt tulajdonosa. így az ő aláírása mindenesetre jó és biztos. De azonkívül a. t. kereskedelemügyi kormány ugyanazon Howaldt-czóggel hosszabb időn át, a nélkül, hogy kaucziót követelt volna,, tárgyalt a fiumei hajógyárnak létesítése iránt, a melyet meg is teremtettek ós a magyar ipar ós a magyar nyerstermények felhasználásával üzemben is akarnak tartani, a miből az országnak mindenesetre az a nagy haszna van, a mit önök folyton és folyton hangoztatnak, hogy az idegen tőke ide bejön. Ez is egy tisztességes munka, gondolom, hanem hát szerencséje nincsen. És én most kérdezem a t. túloldalt, hogy megegyeztethető-e az az önök lelkiismeretével, {Halljak! Halljuk!) hogy most. a mikor még szabad a mi kezünk, a, legutolsó perczben egy ilyen szégyenletes szerződést, a mely a kereskedelemügyi kormánynak teljes félrevezetésével lett megkötve, törvénytárunkba beczikkelyezünk ? Vájjon nem elég-e, hogy a kereskedelemügyi miniszter kompromittálva van, szükséges-e, hogy a törvényhozás is kompromittálja magát? (Elénkhelyeslés a baloldalon.) Én kérdezem önöket: mi fontosabb az országra nézve, erre a nyomorúságos országra nézve,
