Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-702

702* országos ülés 11)01. mint az ország félrevezetése. (Igaz! Úgy I van! a bal- és a szélső baloldalon.) Ez be nem igazolható lelkiismeretlen könnyelműség, egy társasággal ilyen szerződést megkötni. Ha a t. miniszter úr, kinek nem is a szakmájába tartozik ez az ügy, a legutolsó perczben egy tökéletesen elromlott helyzet után képes volt ily vívmányt — mert elismerem, hogy vív­mány •— kieszközölni, ha a t. kereskedelem­ügyi miniszter úr kellő időben kelt volna fel. egy más szerződóst terjeszthetett volna fiz ország elé, mint ezt a szégyenletes szerző­dóst, (Igaz! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) kérdem a t. kereskedelemügyi miniszter urat az ország színe előtt, mondja meg nekem, nem lépett-e egy új fázisba ez az ügy? Fen­tartja most is azt, hogy az adómentességet nem lehetett volna kieszközölni ezen társa­ságtól ? Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter : Fentartom! Rakovszky István:Fentartja? Hát akkor azt mondom, hogy ez nem áll. (Olvassa): »Nagyméltóságú Hegedüs Sándor, v. b. t. tanácsos, magyar királyi kereskedelemügyi miniszter lírhoz, Budapest. Nagyméltóságú miniszter úr! Kegyelmes uram! . . . (Felkiáltá­sok jobbról: Mi az aléúréis?) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Mi az aláírás? Rakovszky István: Kérem, mindennek vége van, ennek a felolvasásnak is lesz vége. (Zaj és derültség jobbfelöl. Olvassa): . »Kegye]mes uram! Azon czélból, hogy fiumei hajógyárunkat folytonosan megfelelő munkával ellássuk, tisztelettel alulírott és tár­sai arra határoztuk el magunkat, hogy egy új tengeri hajózási vállalatot alapítunk. Ezen alapítandó vállalat nevében alulírott kötele­zőleg kijelentem, hogy hajlandó vagyok a törvényhozás előtt most tárgyalás alatt levő tengerhajózási szerződóst teljesen ugyanazon kötelezettségek, ugyanazon kedvezmények mel­lett megkötni, mint a minőket a törvény­hozás az Adriával szemben megállapított A r olna, azon lényeges különbséggel, hogy az általam alapítandó vállalat nem reflektál semmi adómentességre. Meggyőződésem, hogy ezen ajánlatom úgyszólván az egész magyar nemzet közóhaját fogja kielégíteni. Nem két­lem, hogy Nagyméltóságod elfogadás végett pártolólag fogja a magyar törvónjdrozás elé hozni. Midőn még megjegyzem, hogy meg­bízhatóságom dokumentálására kész vagyok azonnal, a mint a. magyar kormány velem ez ügyben tárgyalásba bocsátkozik, 500.000 korona biztosítókot letenni, maradtam Nagy­méltóságodnak alázatos hive: Howaldt György. * mrtjus 4-én, szombaton. 253 Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Dátumot kérek! Rakovszky István: Május hó harmadika! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Ez elég! Rakovszky István: Nem áll'? Hát t. mi­niszter úr, ez áll, de több is áll! (Felkiáltások balfelöl: Nem azt mondta, hagy nem áll! Azt mondta : Ez elég!) T. képviselőház! Még tölthet is mondok. Én már olyan elővigyázatos vagyok, hogy intézkedtem az iránt, hogy még a számot is megtudjam, a mely alatt ez be van iktatva a kereskedelemügyi minisztériumban és én ma reggel azt a feleletet kaptam, hogy a keres­kedelemügyi minisztériumban az a különös rend van. hogy a beterjesztett akták nem lesznek számmal ellátva, hanem . . . Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter : Ez nem áll! Rakovszky István : Kérem ezért állok !... hanem hogy ezen akta a. kereskedelemügyi miniszter úr saját kezeihez lett felterjesztve, és a kereskedelemügyi miniszter úr maga intéz­kedik, hogy mely osztályba fog ez kiosztatni. T. képviselőház! Valaki talán azzal az ellenvetéssel jöhetne, hogy hát ki az a Howaldt úr és megbizható-e. Erre nézve azt vagyok bátor kijelenteni, hogy ő a fiumei hajógyár­nak tulajdonosa, azután a kiéli Howaldt-Wer­keknek, a melyek kilencz millió márka tőké­vel rendelkeznek és hajóépítő vállalatot^ is folytatnak, feje és nagyrészt tulajdonosa. így az ő aláírása mindenesetre jó és biztos. De azonkívül a. t. kereskedelemügyi kormány ugyanazon Howaldt-czóggel hosszabb időn át, a nélkül, hogy kaucziót követelt volna,, tár­gyalt a fiumei hajógyárnak létesítése iránt, a melyet meg is teremtettek ós a magyar ipar ós a magyar nyerstermények felhasználásával üzemben is akarnak tartani, a miből az ország­nak mindenesetre az a nagy haszna van, a mit önök folyton és folyton hangoztatnak, hogy az idegen tőke ide bejön. Ez is egy tisztes­séges munka, gondolom, hanem hát szeren­cséje nincsen. És én most kérdezem a t. túloldalt, hogy megegyeztethető-e az az önök lelkiismeretével, {Halljak! Halljuk!) hogy most. a mikor még szabad a mi kezünk, a, legutolsó perczben egy ilyen szégyenletes szerződést, a mely a kereskedelemügyi kormánynak teljes félrevezetésével lett megkötve, törvénytárunkba beczikkelyezünk ? Vájjon nem elég-e, hogy a kereskedelemügyi miniszter kompromittálva van, szükséges-e, hogy a törvényhozás is kom­promittálja magát? (Elénkhelyeslés a baloldalon.) Én kérdezem önöket: mi fontosabb az országra nézve, erre a nyomorúságos országra nézve,

Next

/
Thumbnails
Contents