Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-702
24ő 702. országos ülés 1901. míjus 4-én, szombaton. a t. miniszter úr többi érveimre nem terjeszkedett ki, felmentve érzem magam, hogy azokra is kitérjek. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: A miniszter úr kivan szólani. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Csak tisztán azért, hogy semmiféle félreértés ne legyen és szavaimból ne vonassák olyan következtetés, a melyet nem akartam: egyetlen pontjára Major Ferencz t. képviselő úr beszédének kell, hogy reflektáljak. Tudniillik a képviselő úr, a kikötők tekintetében a szidjad versenyre nézve azt mondotta, mintha, ón azt állítottam volna, hogy csak azon kikötőkre nézve, a melyek ebben a szerződésben felvétettek, illetőleg nominative meg vannak nevezve, van a szabad hajózásnak segélyezése megtagadva,. Azonban maga, említette, hogy ezen nominative felsorolt kikötőkön kivűl fel van említve a nyugati, vagy esetleg északi részeken való forgalom is. Ezt én úgy értem, — és azt hiszem, hogy e tekintetben egyet fogunk érteni, — hogy a mennyiben az Adria a kormánynak beleegyezésével egyik-másik kikötőt a maga járathálózatába felvesz, va.gy egyik-másik kikötőt megcserél, a mit a mostani határozati javaslat értelmében a kormány a képviselőháznak bejelenteni is tartozik: igen természetes, hogy az ilyen módon megcserélt, vagy újonan felvett kikötőkre nézve ugyana.zon kikötés áll, mint a, nominative felsorolt kikötőkre. Altalánosságban a,z van mondva, hogy a nyugati és északi kikötők, például Francziaországban és Angliában. Ez, a mint méltóztatik tudni, azt teszi, hogy mindaddig, a míg az Adria, rendes menetébe az illető kikötő felvéve nincsen, a szaba.d hajózás igenis segélyezhető ; de a mint valamely kikötő felvétetett a kormány hozzájárulásával, akkor előáll az az eset, a melyet mondottam. Major Ferencz: Én is úgy értettem! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Akkor egyetértünk ; kötelességem volt a,zonban ezt megmondani, hogy félreértés belőle ne származzék. Elnök: T. ház! Evvel a tanácskozás be van fejezve, következik a határozathozatal. Mielőtt azonban a kérdést feltennem, fel fognak olvastatni a beadott módosítások. Molnár Antal jegyző (olvassa a Buzáth Ferencz rá Major Ferencz és téirsai által beadott módosításokat). Elnök: T. ház! Ehhez képest a kérdést úgy fogom feltenni, hogy legelőször is a szakasz eredeti szövegét állítom szembe a Major Ferencz és társai által beadott módosítással. A mennyiben a szakasz eredeti szövegében fogadtatik el, természetszerűleg Major Ferencz képviselő úr módosítása elesik. Ez a határozat azonban még nem prejudikál Buzáth Ferencz képviselő úr módosításának, a mely toldást involvál. így tehát az másodszor lesz szavazásra felvéve. Hozzájárul ehhez a ház ? (Helyeslés.) Felteszem tehát a kérdést, ós kérem azon képviselő urakat, a kik a, szakaszt eredeti szövegében kívánják elfogadni, szíveskedjenek felállani. (Megtörténil;.) A ház a szerződós 31. §-át eredeti szövegébenfogadta el és igya, Major Ferencz képviselő úr és társai által beadott módosítást mellőzte. Most kérem azokat a képviselő urakat, a kik a 81. §. negyedik bekezdéséhez Buzáth Ferenczképviselő úr toldását még hozzá kívánják illesztetni, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. E szerint a ház Buzáth Ferencz képviselő úr módosítását mellőzte. Következik a 32. §. Dedovics György jegyző (olvassa a 32. §-(). Elnök: Nincs-e észrevétel? (Nincs!) Észrevétel nem lévén, elfogadtatik. Következik a 33. §. Dedovics György jegyző (olvazsa a 33. §-t). Molnár Antal jegyző: Páder Rezső! Páder Rezső: T. képviselőház! Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a részletekre vonatkozólag beadott indít váltainkat és módosítványainkat a többség egyszerűen elvetette, és azért nem lehet már más törekvésünk, mint az, hogy megjegyzéseinket örök emlékezet czéljából tegyük meg, és hogyha valamikor ilyen ós hasonló szerződóseket a ház elé hoznak, ezek legalább anyagúi szolgáljanak helyesebb intézkedések megtételére ós a hibáknak kiküszöbölésére. (Úgy van ! Úgy van! bal felöl.) Nem tudom, t. ház, hogy mi lesz az inkompatibilitási törvényjavaslatnak sorsa, . . . Rakovszky István: Úgy van! Azt nem tudjuk ! Páder Rezső: . . . azonban azt hiszem, nem prejudikálunk annak, hogy ha, e szakasznál kimondjuk azt, hogy mivel az -»Adria« az állammal szerződéses ós üzleti viszonyban van, országgyűlési képviselők az Adria társaságnak intézőségében helyet nem foglalhatnak, (Helyeslés balfelöl.) e kettős minőségben rajok nézve igen A T alószinűleg előállanak a kötelmi összeütközés esetei, a mint most is tapasztaljuk, hogy ezen kötelmi összeütközések előállottak azokra nézve, a kik benn vannak az Adria-társaság igazgató tanácsában. Az illetők ugyanis nem vehettek részt sem a tanácskozásokban, sem a szavazásban ; jogilag meglehet, hogy részt vehettek volna, de illendőségből nem. Nekem azonban mindegy, hogy a collisio officiorum mily okból történik; elég
