Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-701

222 TO1- országos ülés 1901. hat engem. És a midőn ezen szerződéssel szemben állást foglalok, teszem ezt éjjen a magyarság ós a magyar állam igazán jól felfogott érdekében. Azt akarom ezzel elérni, hogy azt az áldozatot, a melyet az állam meghoz, ugy hozza meg, hogy az igazán üdvös befektetés legyen, és hogy szolgálhassa azt a nagy nemzeti irányt, a melynek itt a képviselők a letéteményesei ós egyúttal őrei. Én legalább az én egyéniségemhez nem akarom fűzni azokat a szomorú következményeket, a melyek az ilyen hevenyében megszerkesztett szerződések folytán, a messze jövőbe tekintve, feltétlenül károsak, ártalmasak és az igazi magyar kereskedelem és tengeri hajózás érdekére feltétlenül bénító hatással lesznek. Ezek voltak azok az indító okok, a melyek arra birtak, hogy teljes önérzettel, minden pártoskodástól eltekintve, tisztán az ügy, a jól felfogott magyar közgazdaság érdekében felszóialjakés ezek szólaltatnak meg most is: hogy, habár nincs is reményük arra, hogy itt változások történjenek, de legalább kimutassuk minden egyes szakasznál azokat a nagy hiányokat, azokat a nagy hézagokat és azokat a nagy sérelmeket, a melyek ezen szerződésbe le vannak fektetve. Pedig ezek a sérelmek meggyőződésem szerint megjavíthatok lettek volna, nem is valami vasmarokkal, de nemi ellenállással. Meglehetett volna akadályozni, hogy ez a szerződés ilyen alakban tétessék le a ház asztalára és ha valamikor, épen most, a jelenlegi körülmények között ki lehetett volna vivni, hogymég azok a sérelmes pontok is, a melyek a mostani szerződósben benn foglaltatnak, enyhíttessenek és a jövő szempontjából ezek is mind a, magyar tengerészet fejlődésének, egészséges irányvételének szolgálatába állíttassanak. Ezen általános megjegyzés ós állásfoglalás után áttérek, t. képviselőház, magának a 31. §-nak tárgyalására. (Nagy zaj jobbfelöl. Halljuk! Halljuk! a baloldalon. Elnök csenget.) T. képviselőház! Legalább azok, a kik itt vannak, legyenek szívesek ós ajándékozzanak meg türelmekkel. Ha az ember fárad ós igyekezik, hogy az ország érdekében cselekedjék, igazán egy- kis figyelmet megérdemel. Ügy is oly kevesen vesznek részt a tárgyalásokban, hogy a képviselők legnagyobb része azt se tudja, miről van tulajdonképen szó, csak azt tudja, hogy az Adriát tárgyaljuk. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, t. ház! (Halljuk! Halljuk!) Major Ferencz: T. képviselőház! A 31. §. intézkedései nagyon sérelmesek. Egyik pontjára Buzáth Ferencz barátom már megfelelt május 2 án, csütörtökön. ós azért arra nézve csak röviden óhajtok refelxióval élni. Kezdem az első bekezdésnél, a melyet nemcsak én kifogásoltam már az első felszólalásom alkalmával, hanem kifogásolt az Adria mellett vagy ellen felszólaló minden képviselő. Hogy tehát mennyire jogos alapon indultam ki az Adria-vita beköszöntésénél, azt leginkább igazolja az, hogy a kik a kormánypárt részéről a javaslat mellet foglaltak állást, a kik közül pedig az egyik, gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam szakértőnek van elismerve és a másik oldalról még Mezei Mór képviselő úr is ellene szólt ezen szakasznak és mindkettő kifejezte reményét, hogy a t. miniszter úr nem fogja úgy értelmezni ezen szakaszt, hogy a szabad hajózás ki legyen zárva. Ok csak úgy gondolták értelmezni azt, a mint ón is szeretném, és éjjen azért fogok is egy módosítást beadni, hogy teljesen világos legyen az értelmezés, miszerint esetleg egyes társulatok rendes járatai szubvenczióban ugyan nem részesülhetnek, de azért a szabad hajózástól az egyes járatoknál a törvényben előirt kedvezmény nem tagadható meg. Ugyanezen reméixynek adott kifejezést gróf Batthyány Tivadar és Mezei Mór képviselő úr is, és hogy ezt teljesen hitelesen dokumentáljam a t. ház előtt, nem fog ártani ezen fontos szakasznál, ha a gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam által mondottakat itt röviden fel fogom olvasni. (Halljuk! Halljuk! Olvassa): »T. ház! Abszolúte nem akarom a t. ház becses figyelmét soká igénybe venni. Ezért csak egész röviden két kérdést akarok még érinteni. Az egyik vonatkozik a szabad hajózásra, mely a 31. §. rendelkezései folytán" került itt szóba, a másik a tarifakórdósre. A szabad hajózásra nézve már az általános vitánál mondottam el megjegyzéseiméit, a melyek a következők voltak: Az illető szakasznál felemlítettem, valamint a közgazdasági bizottság ülésén is ezen ügyet azért, mert egyszerűen csak arra kértem a t. miniszter urat, méltóztassék módot találni arra, hogy a 31. §. akkóp interpretáltassék, hogy nem fog ugyan a, kormány szubvenczionálni egy vállalatot, a mely direkt konkurrencziát csinálna az Adriának egyes vonalakon, hanem azért mégis lehetővé teszi, hogy egyes hajók egyes irányban óvenkint egy pár járatot tehessenek. Ez az Adriát nem teszi tönkre, mert utóvégre, ha nem a mi hajóink kapják a fuvart, elviszi az angol, vagy más nemzetiségű hajó. Nem szabad ezt a 31. §-t annyira szorosan megmagyarázni, hogy ott a szabad hajózást üző hajók minden szubvenczióból kizárassanak, ha olyan relácziókba mennek, me-