Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-701

220 701. országos ülés 1901. május 2 áu, csütörtökön. megindítsa, ez esetben mindkét fél most rnár késznek nyilatkozik e szolgálat akként való berendezésére, hogy ez a forgalom egyetértőleg, a verseny elkerülésével láttassák el.« Tehát ezen felolvasott két szakaszból mi következik? Először az, hogy az Adria egy osztrák hajózási társaságra törvénytelenül át­ruházott egy jogot, a melyet átruházni joga nem volt. És másodszor következik az, hogy ha az Ádria-társaság önállólag akarna ezen a vonalon hajózási járatot rendezni, akkor kötve van, hogy annak a hajózási vállalat­nak, a melynek ezt a jogot átengedte, kon­kurrencziát nem csinálhat, hanem csak azzal egyetértőleg a verseny kizárásával láthatja el ezeket a járatokat. T. ház ! Kérem erre nézve a ház becses türelmét. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon. Elnök csenget.) Egyrészt az osztrákokkal szemben biztosítva láttuk magunkat arra nézve, hogy az észak-amerikai, vagyis a nyugati járatok tisztán és kizárólag a magyar hajójáratok részére, a magyar kereskedelem részére lesz­nek fenntartva és ebben a tekintetben az osztrákok nekünk magyaroknak konkurrencziát nem csinálnak, itt pedig a negyedik szakasz­ban ennek az osztrák hajózási vállalatnak biztosítva van az, hogy a mennyiben ezeket a járatokat önállóan fogja az Adria teljesí­teni, az osztrák hajózási társaságnak nem fog konkurrencziát csinálni. Mi következik ebből? Az következik, hogy az Adria hajózási vállalat annyira le van kötve az osztrák hajózási vállalatnak, hogy önállóan nem is képes többé ezeket az észak-amerikai hajójáratokat az ország érdekében ellátni ; pedig ezeket a hajó­zási járatokat a kormán}' most 300.000 koroná­val akarja szubvencziónálni. Az Adria ezen lekötöttsége folytán, a mely az Adria és az osztrák és amerikai hajózási társaság közötti egyezmény szerint fennáll, előreláthatólag az fog bekövetkezni, hogy azt a hat járatot, a melyre most már kötelezve lesz az Adria abban az esetben, ha a 300.000 korona szub­vencziót igénybe veszi, (Zaj! Halljuk! Halljuk! a baloldalon. Elnök csenget.) át fogja engedni ezen ausztriai ós amerikai hajózási társaság­nak. Tehát, t. ház, ha direkte nem is, de in­direkté, a magyar kormány egy osztrák hajó­zási társaságot fog szubvencziónálni. (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) Ez, t. ház, az Adriának egy valóságos spekulácziója. Én tehát a visszaéléseknek ki­kerülése czéljából azt a módosítást ajánlom, hogy mondja ki a képviselőház a törvény­ben, hogy az Adria a 300.000 korona szub­vencziót csakis abban az esetben veheti igénybe, ha az amerikai hajójáratokat saját gőzöseivel fogja teljesíteni. Még kénytelen vagyok rámutatni arra is, hogy ez a hajózási társaság, a mely most ezt az észak-amerikai kereskedelmi forgalmat el­látja, Fiumét nem is érinti ezidőszerint, és hogy ez a, társaság annak a,z embernek van a kezében, a ki azelőtt az Adriának is tulaj­donosa volt. Ebből igenis az következik, hogy itt nemcsak az Adria részéről, hanem egy osztrák hajózási társasággal egyidejűleg in­téztetik egy manőver, még pedig a mellett a tetszelgős kifejezés mellett, hogy az Adria most már hat járatot fog Észak-Amerika felé vezetni. Ha e járatoknak a 300.000 korona szubvencziót megadjuk, egy tengeri mértföldre öt korona szubvenczió jut, de ez az ötkoronás óriási szubvenczió tulajdonlapén nem is az Adriának, hanem az Adriával szövetségben és szerződéses viszonyban levő osztrák-ame­rikai hajózási társaságnak fog jutni: (Úgy van! a baloldalon.) mert hisz azzal a szerző­déssel, a melyből felolvastam a 4. §-t, any­nyira, kötve van az Adria ezzel ezzel az osz­trák hajózási társasággal szemben, hogy nem is képes magát tőle emanczipálni. Annyira nem képes, hogy miként beszédemben, em­lítettem, még azon esetre is, ha az Adria önállóan saját gőzöseivel látná el most már ezen hajójáratokat, nem csinálhat konkurren­cziát ezen osztrák vállalatnak, mert a szer­ződés negyedik pontja értelmében csakis azzal egyetértőleg és a verseny kizárásával láthat­ják el ezt a forgalmat. A túloldalról felem­lítették, hogy mily nagy érdek fűződik ahhoz, hogy ennek a 300.000 koronának megadása által lehetővé tesszük azt, hogy az Adria ezt az észak-amerikai hajóforgalmat elláthassa ós a kivándorlókat visszahozhassuk. Ha ezt elő is mozdítjuk, az általam kifejtett indokokból világos, hogy ez nem az Adriát fogja fellen­díteni, hanem egy osztrák hajózási vállalat­nak az anj-agi érdekeit fogja szolgálni. Ez az, a mi szorosan összefügg a 31.sza­kaszszal. Mivel azonban már nem szándé­kozom többé az Adriáról szóló törvényjavas­latnál felszólalni, engedje meg a t. ház, hogy egy körülményre ismét felhívjam a t. kereskede­lemügyi-miniszter úr figyelmét. Meszlény Pál t. képviselőtársam bőven kifejtette itt, hogy memryire szükséges követelni az Adria-társa­ságtól azt, hogy a hajó személyzetével lehe­tőleg humánusan bánjék és annak oly fizetést adjon, a mely a tisztességes megélhetést biz­tosítja. A t. kereskedelemügyi miniszter úr, midőn czáfolta Meszléiry Pál t. képviselő­társam állításait, nagyon rózsás színben tün­tette fel az ott levő állapotokat. Pedig mikor

Next

/
Thumbnails
Contents