Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-700

700. országos ülés 1901. április 30-án, kedden. '201 Adria hajótársaság részéről. (Felkiáltások a balés a szélső baloldalon: Hallatlan! Közönséges uzsora! Rablás!) A miniszter úr majd megczáfol, s ha megczáfol, ón a rektifikácziót tiszteletteljesen meg fogom tenni. En azt állítom, hogy a múlt évben 10°/o-kal emeltek egyes tételeket Ausztriában, illetőleg veszteségben részesült a fél szemben a Lloyddal, mert tíz százalékkal emelték a tarifát. Minálunk az Adria egyes tarifákat 120°/o-kal emelt, igaz, nem a szubvencziónált vonalokon, hanem a szabad hajózási vonalokon. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Nem a szubvencziónált vonalakon, ezt maga. is konstatálja. Pichler Győző: Kérem, ezt mindjárt konstatáltam, de felhoztam arra nézve, menynyire tartja szem előtt az Adria részvénytársaság Magyarország érdekét, (Igaz! Úgy vau! a bal- és a szélső baloldalon.) mert a Lloyd sem a szubvencziónált vonalokon emelte a tarifát, hanem a szabad hajózási vonalain. Itt van a mi faluvitelünk. Egyetlen direkt, Illetőleg vissztérítési díjtétel van; de különben egyetlenegy magyarországi állomáson kedvezményt nem kap. Nem akarok, t. képviselőház, tovább beszélni a tarifákról. Ez a pár dolog eléggé bevilágít a tarifapolitikába. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A kormány nem fixálja a tarifát, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) csak helybenhagyja, vagy ellenőrzi a tarifákat, míg ellenben az osztrák Lloydnál fixált tarifák vannak és az emelés csakis a kormány beleegyezésével történhetik. At akarok most már térni egy kérdésre, a melyet az adó megszavazásánál a törvényjavaslatnak egy másik szakaszával hozott kapcsolatba ; és ez kapcsolatba hozva az adóra vonatkozó szakaszszaf, azt hiszem, teljesen elégséges lesz. hogy a képviselőháznak minden egyes tagját meggyőzze arról, hogy ezt az adómentességet megadni nem helyes, nem áll érdekünkben s nem áll arányban avval a szolgáltatással, a melyet az Adria nyújt. (Tetszés a szélső baloldalon.) Ez, t. ház, a 31. §., a mely szerint a szabad hajózást űző vállalatok hajói az Adria társulat által érintett relácziókban jövőre segélyben nem részesülnek. Tehát az Adria társulat díjszabási diktatúrája evvel államilag proklamálva van. Miért, t. ház? Eddig a hajózási törvényünkben megállapított feltételek mellett a hajók — a mint azt hajózási nyelven ki szokták fejezni — »Erziehungskosten*, nevelési költséget kapták, tudniillik bizonyos hajójárat után kilóméter- vagy mértföldpénzeket, bizonyos kedvezményeket hajóiktatások tekintetébenstb. KÉFVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXV. KÖTET. Le van ez fektetve az 1893. XXII. törvényczikk . 13. §-ában. De, t. képviselőház, most mi kimondjuk, hogy a hol az Adria jár, szabad hajózásban — tehát nem a szubvencziónált vonalakról van szó, t. ház — megadjuk az Adriának azt a jogot, hogy vele szemben más vállalkozó, más hajózási vállalat semmiféle kedvezményt nem kaphat. Rakovszky István: Sőt még adómentességet sem adunk neki! Pichler Győző: Ez több, mint rejtett szubvenczió; ez kétségtelen támogatása és pártfogása az Adriának, a többi vállalatok és hajózásunk fejlődésének rovására. (Igaz! Úgy vau ! a hal- és szélső baloldalon.) A szubvencziónált vonalakon megvannak a különféle vasúti kedvezmények, a díjkedvezmény, az átrakodási költség, a melyeket mind az államvasutak fedeznek : de a szabad hajózásnál, a hol az ö karterezett hajóival, saját zászlója alatt folytat hajózást az Adria - - mert ott nem is a saját hajóit alkalmazza — úgy magyarázni ezt a 31. §-t, hogy a szabad hajózást üző vállalatok ezeken a. vonalakon ne kapják meg ezt az Erziehimgs-Kostent, ez kirívó pártfogás az Adria részére. (Úgy vau! Ugy vau! a szélső baloldalon.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Egy szó sincs úgy! Pichler Győző: Mi lesz, ha elfogadjuk az Adria-javaslat 31. §-át? Akkor fog eldőlni, hogy kinek van igaza. A szabad hajózást üző vállalatok kényszerülve lesznek ezen szerződés életbeléptetése után átmenni Fiúméból Triesztbe, mert minden konkurrenczia ki lesz zárva és a fiumei hajózásnak ura lesz az Adria. Ugyanis miért mennek a szabad hajók át Triesztbe ? Mert Ausztriában van egy törvény, a mely őket államsegélyben részesíti, a meh

T segély a nyugati viszonylatokban körülbelül 2

1 2—3 frankot tesz ki tonnánkint. Nálunk is van ilyen törvény, de ép ezt a törvényt akarják most a 31. §. megmagyarázásával félretenni. Méltóztassék, t. ház, azt, a mit e paragrafusról mondani akarok, végighallgatni, azt hiszem, hogy a miniszter úrral teljesen egyet fogok érteni e szakasz tekintetében. De az Adriánál szükségesnek tartom ezt felemlíteni akkor, mikor az adómentességről van szó, mert látjuk, hogy ámbár az adómentesség nem volt benn a törvényben, azt belemagyarázták és Isten tudja, hány éven keresztül élvezte ezt az Adria törvényellenesen. Ép azért akarom odaszegezni ezt a 31. §-t itt a parlamenti Adták alkalmával, hogy élihez n jövőben semmiféle kétség ne férjen. Elő fog tehát állani, t. ház, az a helyzet, hogy Trieszt az államsegélyben részesülő sza20