Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-700

?(K). országos ülés, 15)01. április 30-án kedden. j 99 érzelmeinkkel' és gondolkozásunkkal teljesen ellentétes párttal és úgy állít oda, hogy mi meg akarjuk semmisítem a tőkét, meg akarjuk semmisíteni annak nagy hatalmát, a részvénytársaságot, a nagy vagyont és kitűzzük a reakczió ós illiberálizmus zászlaját. (Úgy van! Ügy van ! a szélső baloldalán.) Ezeket azért adtam elő, t. ház, mert tárgyilagos felszólalásomat nem akarom a szenvedély által megzavartatni. Az ügy fontos ós érdemes a nyugodt tárgyalásra. Abból indulok ki, a mit a t. miniszter úr mondott. Azt mondta ugyanis a t. miniszter úr: a bírálatnak helyes alapja az, hogy azok a szolgáltatások, a melyekre magát a társulat ebben a szerződésben Fiume számára kötelezte, megfelelnek-e annak az árnak, természetesen beleszámítva az adómentességet is, mely ebben a szerződésben részére biztosíttatik ? Ez volt az alap. A miniszter úr ezt fejtegette, és ón fejtegetését röviden követve a főszempontokból, teljes meggyőződésemmel azt mondom, hogy nem. A mit a járatokra nézve mondott, arra megjegyzem, hogy az újabban fixált járatok olyanok, a- melyeket az Adria eddig is folytatott üzleti érdekből. Hogy igazán üzleti érdek és üzleti szempont volt ebben rá nézve irányadó, annak bizonyítéka az, hogy az Adria társulat — a mint beszédemben elmondtam — havonként kimutatásokat közöl ós évről-évre mindig ugyanezek a járatok be vannak állítva, mert szükség van rájuk. Ezeken a járatokon alkalom van árúszállításokra, és azért ezeket a járatokat a társulat ki nem engedi. Eddig azonban szabad hajózásképen indította a, járatokat, most pedig be vannak véve a szerződésbe, de nem teszik a szerződést terhesebbé. Ezek a hajók eddig is mentek ; s nem volt egyetlen év, hogy ne mentek volna. Természetes rendje van a hajózásoknak, és eveken át minden hónapban, a meghatározott időkben közlekedtek ezek a hajók; az üzleti forgalomba be vannak állítva. Ezeknek a járatoknak kötelezővé tótele frjabb terheket nem ró az Adriára. Ilyen például a tizenkét új járat Fiuméből Antwerpenbe, vagy Rotterdamba, illetőleg Amsterdamba. Ezek évenként benne vannak minden kimutatásban, a melyet az Adria társulat kiadott. Ilyenek a portugáliai járatok is azzal a különbséggel, hogy eddig az Adria ezeket a, hajókat üzleti érdekből minden hónapban járatta,, most pedig joga van a, járatokat; nem indítani, ha nincs bejelentve legalább 100 súlytonnányi rakomány. Hogy mennyire mérvadó itt az Adriának üzleti érdeke, arra nézve utalok az első beszédemben mondottakra, utalok a glasgowi járatokra, a melyek nem fizették ki magukat, és a melyek számát azért leszállították 18-ról 12-re. Nagyobb érdeke ugyanis az Adriának, hogy teljes hajórakománynyal 12-szer menjen, mint harmad vagy féhakománynyal 18-szor. A járatok számát illetőleg épen a járatpolitika tekintetében a miniszter úr ellenkezőjót követi annak, a mit arra nézve méltóztatott mondani, hogy a fixált járatok számát akarja szaporítani. Ezekkel a járatokkal most röviden végezek, hogy feltüntessem axiómaként, hogy hol van a szerződésnek a sérelmes volta: a tarifaügyet értem. (Halljuk! Halljuk!) Fentartom a vádamat a miniszter úr minden állítása daczára, fentartom vádamat, hogy a direkt tarifáknál a magyar államvasút fizet minden refakcziát, míg a tengeri útért az Adria a terjes tarifát kapja. A miniszter úr azt mondja, hogy ott a tarifa tételei a legkisebbre, a legmórsékeltebbre vannak fixirozva és így ez után nem adható refakczia. Én példákkal tüntettem fel, hogy Ausztriára és . Magyarországra nézve, az osztrák . termékekre és a magyar termékekre nézve — egyenlő távolságot véve tekintetbe ós ugyanazon tengeri utat tekintve — milyen a, szubvencziónálás. Az Adria tarifája Marseillebe például 17 frank; ugyanezt szedi az Adria Triesztből is. tehát ott is, a hol nem kap szubvencziót, és ott is, a, hol refakcziák nincsenek, a minők vannak nálunk a magyar államvasutak révén. Kitűnik tehát, hogy a fiumei árak nem alacsonyak, és hogy ugyanazokat szedik az osztrák árúk után is, a melyekre nézve az Adria nem kap szubvencziót úgy, mint nálunk Magyarországon. Hogy van az, hogy mindenütt, a hol nincs monopóliuma az Adriának, a hol az Adria kartell útján nem kötötte le a vonalakat, mint például az ily szerződéssel, a szabad hajózást űző vállalatok két-három frankkal olcsóbban ajánlják szolgálatukat a kereskedőknek? Nincs tehát az a tarifa oly alacsonyra fixirozva. Engedje meg a t. ház. hogy a tarifakérdésnél egyet tüntessek fel, és utaljak a t. miniszter úrnak vitatkozási modorára. (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon.) Hatalmas, rám nézve kétségtelenül bénítólag ható, előaxlásomat és adataimat bizonyos színben feltüntető volt a miniszter úrnak egy adata, a melyet nagy ügyességgel hozott a ház szine elé. Egészen rövid dolog ez. A gyógyfüvekre nézve azt mondotta: enj^vet, paprikát kisebb tarifa mellett szállítanak, hanem a gyógyfüveknél nézzék meg a statisztikát a képviselő urak: 241 métermázsa, tehát