Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-692

14 692. országos ölés 1901. április 18-án, csütörtökön. T. ház! Ezt követelte ós mi történt? A minisztertől jött egy rendelet, hogy nem jogo­sult a hajózási felügyelőség . megvizsgálni a naplót és megvizsgálni az Adriának dolgait. Ez, t. ház,t>t évvel ezelőtt történt. Nem vádolom vele a miniszter urat, mert ismerem jóakaratát, hiszen én is arra apellálok és arra aspirálok most, akárnlinő lesz ez a szerződós, a végre­hajtás tekintetében vannak rendelkezési módo­zatai a t. miniszter úrnak, egyre kérem tehát, — nem mintha kételkedném az Adria igaz­gatóságának jóhiszeműségében, — de egyre kérem a t. miniszter urat: rendelje el, hogy ezentúl minden Adria hajónak a naplója adassék át az illető hatóságnak és hogy az necsak a hajózási törvény értelmében bírálja el azt, hanem előtte legyen az Adria szerződés is és vizsgálja meg, hogy e szerző­désben elvállalt kötelezettségének a társaság megfelel-e. (Elénk helyeslés a szélső haloldalon. Zaj a jobbóldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Pichler Győző: Tudom, t. képviselőház, hogy a többségnek megállapodott akaratával szemben nem érek el semmit e vitában, ha azonban az ellenőrzést csak egy hajszálnyira is előbbre vittem a magyar állam érdekében, akkor is teljesítettem kötelességemet és épen ez okból is szólaltam fél. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Engedje meg most a t. ház, hogy a mi­niszter úrnak a hajóépítkezésre nézve mondott észrevételeire reflektáljak. (Halljuk! Halljuk!) Arra, a mit a t. miniszter úr mondott, hogy szemben egy függetlenségi párti képviselővel, neki kell a magyar ipart megvédeni, akkor, a midőn megtámadtam én azért, hogy fikezió az, hogy az illető gép- vagy hajógyár képes lesz azokat a hajókat felépíteni, mert tudo­másom szerint őt nem tartom arra képesnek, erre, mondom, ón nem is reflektálok. Egysze­rűen felelhetnék erre azzal, hogy nem szorul­tam arra, hogy e tekintetben nekem oktatást adjon. De engedjék meg, hogyha már hajó­építésről van szó, hogy egyszer feltüntessek eszme gyanánt egy dolgot, hogyha már egy ilyen nagy szerződésnek megkötéséről van szó, a mely két évtizedre szól, hogy a magyar iparra nézve mit kellett volna szem előtt tar­tani, engedjék meg, mondom, hogy közérdek szempontjából először a kérdéstől egy kicsit eltérjek, és csak azután szóljak magáról az Adriáról. (Halljuk! Halljuk!) Magyarország dél­vidékén vannak kőszéntelepek. Köztudomású dolog, igen tisztelt ház, hogy a mi kőszenünk egyáltalában minőségre nézve csekélyebb, mint az angol kőszén. Az angol kőszén, különösen a kardiv márka, minőségre darabosabb, nem oly porhanyós, minta mienk és így kétség­telenül húsz-huszonöt fokkal nagyobb tűztar­tammal is bir. Az Adria összes szénszüksóg­leteit Angliából hozza. Ezelőtt két esztendő­vel ezen szénszüksógietet lehetetlen volt, hogy magyar szénnel fedezze, mert a kardiv márka, tehát a legjobb szén Fiúméig 17 shillingbe került tonnánként, a mi magyar pénz szerint 10 forint 20 krajczár métermázsánkint, tehát a pécsvidóki bányának, a mint megnéztem, 50 krajczár bányászati eredmény és 52 kraj­czár szállítási díj maradna, de nem birt kon­kurrálni, bár elég lett volna az 50 krajczár is, mert kétségtelen, hogy az angol szénnek qualitása jobb. Azonban mi történt a. legr utóbbi időben ? Történt egy hatalmas szocziá­lis mozgalom Angliában, a mely szocziális mozgalom eredménye volt az, hogy a nagy sztrájk alkalmával ós által végleg megállapod­tak és emelkedtek a kőszénárak; például a kardiffmark Fiúméig 17 shilling volt azelőtt, most 23—30 shillingre emelkedett, még pedig ab' bord, tehát nem Fiúméból, hanem Glas­gowból, tehát emelkedett jóformán kétszere­sére, illetőleg két ós félszeresére. Emelkedett azonkívül 100°/o-kal a szállítási díj a háború miatt; ez a szállítási díj a háború lezajlása után eltűnik, azonban ennek daczára a maga­sabb kőszénárak meg fognak maradni, mert e tekintetben évtizedekre történt megállapodás 23—30 shilling magasságban. T. ház! Azonkívül a magyar kőszén ópúgy alkalmas briquette készítésre, mint az angol szón, az összes angol hadi- ós kereskedelmi hajók a briquettet használják, a mi briquet­tünk megállja most már árban a versenyt az angol briquettel. Ezek előrebocsátása, után röviden áttérek e szerződéssel kapcsolatban a magyar iparra. Méltóztassék az igen tisztelt miniszter úrnak szakembereit, mérnökeit megkérdezni, hogy a magyar kőszenet nem ópúgy lehet-e használni, mint az angol kőszenet ? De miután annak 20, 25, 30 perczenttel nagyobb a tűztartama, ennélfogva a kazánokban a tűzfelületet nagyob­bítani kellene, tehát nem angol szisztóm sze­rint kellene építeni a hajókat, hanem tekin­tetbe véve a magyar szén minőségét, egy bizonyos magyar szisztéma szerinti magyar hajókat kellene építeni. Mert, t. ház, úgy vagjmnk a hajókkal, mint a szárazföldi üze­mekkel, egy gyárban például 600 lóerejű gép szükséges, mindig nagyobb fokút alkalmaznak, például 800 lóerejűt. De így vagyunk a ma­gyar államvasutaknál is, ott az akadály a kazán tűzfelületének nagyobbításában van, így vagyunk a folyamhajóknál is, a hol szintén a terep akadálya szerepel, mert ott a gázlási

Next

/
Thumbnails
Contents