Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-699

182 Rakovszky István t. képviselőtársam határo­zata javaslatához. (Helyeslés a baloldalán.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: T, képviselőház! (Halljuh! Halljuk! Zaj. Elnök csenget.) Azért szólalok fel a vita befejezése előtt, hogy alkalmat nyújtsak eset­leg az én észrevételeimmel szemben érvénye­síthető kritikára. Tulaj donképen inkább iga­zolásra van szükségem, mint argumentáczióra, mert ennél a szakasznál a vita inkább vádak­ban csiicsosodott ki, a nélkül, hogy újabb ada­tokkal, vagy argumentácziókkal találkoztam volna. Engedje meg tehát a t. ház, hogy le­hető rövidséggel ós teljes objektivitással a maga valóságában állítsam össze a kérdést ós még egyszer kiegészítve előbb előadott ar­gumentumaimat ós adataimat megmagyaráz­zam és igazoljam, hogy miért vettem fel a szerződésbe ezt a szakaszt. (Halljuk! Halljuk!) Legelőször is a kalendáriummal kell egy kissé foglalkoznom, mert egy igen erős és lát­szólag tetszetős vád foglaltatik abban az ál­lításban, hogy a szerződesnek ez az intéz­kedése tulajdonképen azért keletkezett, mert az Adria rószvénytársulatra kivetették az adót, ós ennek következtében úgyszólva megszégye­nítésül a pénzügyi közegek korrekt eljárásá­val szemben meg akarjuk menteni számára az adómentességet. Bocsánatot kérek, méltóztassanak a ka­lendáriumot megnézni. A szerződós aláíratott deczember 14-én, a törvényjavaslat benyúj­január 7-ón ós az adót kirótták márczius 19-én. Ezek az adatok világosan bizonyítják, hogy a múltra vonatkozólag ennek a kérdésnek bár­mely sorsa a jövőre vonatkozó intézkedésekre, nálam legalább, befolyást egyáltalában _nem gyakorol. Továbbá azt is kénytelen vagyok felem­líteni, hogyha argumentumaimat és adatai­mat nem méltányolják, vagy elegendőnek nem tartják, akkor azzal a szemrehányással talál­kozom, hogy nem védem meg a törvényja­vaslatot, vagy azt az intézkedést; ha pedig védelmezem, akkor akadt már képviselő úr, a ki azt mondta, hogy az Adria védőjekónt szerepelek. Bocsánatot kérek, ón itt nem az Adria részvénytársaságot védelmezem, hanem azt a szerződést, a mely a magyar kereske­delem és tengerészet számára bizonyos szol­gáhnányokat tartalmaz és a- mely szolgáhná­nyoknak föltételeiről, honorálásáról van szó. A bírálatnak tehát helyes alapja az, hogy azok a szolgáltatások, a melyekre a társulat magát ebben a szerződésben Fiume számára lekötelezte, megfelelnek-e annak az árnak. természetesen beleszámítva az adómentességet is, a mely ebben a szerződésben számára biz­. április 28-én, hétfőn. tosíttatik. (Helyeslés a jobboldalon.) Figyelmez­tetem a t. képviselő urakat, hogy én ezt a kórdóst már az általános vita alkalmával fel­vetettem ós pedig nagyon konkrét módon, azt mondván: ne azt méltóztassanak nézni, hogy az Adria, részvénytársulat mindenféle más üz­leteiből ós forgalmából milyen haszonra tesz szert, hanem vizsgálják azokat a járatokat, azokat a szolgáltatásokat, a melyek a fiumei kereskedelem számára ebben a, szerződósben ki vannak kötve: vizsgálják meg azt is, vájjon olyan jövedelmezők-e azok, hogy maguktól is megállanak. tehát szubvenczióra, adómentes­ségre, vagy bármely ilyen természetű javada­lomra az állam részéről nem szorulnak. És ebben az esetben, ha, ezekre a, szolgáltatásokra nézve lett volna, vagy lenne bebizonyítva, hogy először is túlságosan vannak fizetve, másodszor, hogy magukban is megállanak ós teljesíthetők a társulat saját hasznánál fogva s így ennek következtében a. társulat jöve­delmeinek szaporítását, biztosítását, vagy költ­ségeinek fedezését ezen "a czímen nem kíván­hatja, akkor elismerem, a kritikának tökéle­tesen szolid és reális alpja lenne, (Zaj a balol­dalon.) Azonban én eddigelé, legalább a vitá­ban erre a kérdésre sem adatokat, . . . (Zaj a baloldalon). Major Ferencz: A miniszter úr nem tu­dott bebizonyítani semmit! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: . . . sem argumentácziót nem talál­tam. Én tehát még egyszer azt mondom, mél­tóztassanak a szerződésben kikötött járatokat bírálat tárgyává tenni; méltóztassanak azok­nak jövedelmezőségét és rizikóját tekintetbe venni ós azután ebből következtetni azt, rá­szorult-e a társulat ezen a czímen a szubven­czióra : igen, vagy nem? (Helyeslés a jobbolda­lon. Ellenmondás a baloldalon.) Bocsánatot kérek, de azt hiszem, objektíve járok el, ha a bírá­lat alapját abban a szolgáltatásban jelölöm meg, a melyet követelünk. Mert nézetem sze­rint helyesen okoskodni úgy nem lehet, hogy például ha bemegyek egy gazdag kereskedő­höz, azt kívánjam tőle, hogy a posztót fél­áron adja. mert gazdag; vagy megfordítva, ha bukóban lévő kereskedőhöz megyek, dup­lán fizessem azért, mert bukik. (Zaj a balolda­lon.) Bocsánatot kérek, szolgáltatásoknak értékeléséről, azoknak megfizetéséről, mértéke­léséről van szó; ennél a kérdésnél más bírá­lati szempontot objektíve el nem ismerhetek s nagyon kérem is a t. képviselő urakat, mél­tóztassanak ezt szem előtt tartani. S miután e tekintetben legalább ón más argumentáczió­kat, adatokat nem találtam, mint a mit az általános vita alkalmával már bátor voltam ftÖO. országos ules 1901

Next

/
Thumbnails
Contents