Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-699
182 Rakovszky István t. képviselőtársam határozata javaslatához. (Helyeslés a baloldalán.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: T, képviselőház! (Halljuh! Halljuk! Zaj. Elnök csenget.) Azért szólalok fel a vita befejezése előtt, hogy alkalmat nyújtsak esetleg az én észrevételeimmel szemben érvényesíthető kritikára. Tulaj donképen inkább igazolásra van szükségem, mint argumentáczióra, mert ennél a szakasznál a vita inkább vádakban csiicsosodott ki, a nélkül, hogy újabb adatokkal, vagy argumentácziókkal találkoztam volna. Engedje meg tehát a t. ház, hogy lehető rövidséggel ós teljes objektivitással a maga valóságában állítsam össze a kérdést ós még egyszer kiegészítve előbb előadott argumentumaimat ós adataimat megmagyarázzam és igazoljam, hogy miért vettem fel a szerződésbe ezt a szakaszt. (Halljuk! Halljuk!) Legelőször is a kalendáriummal kell egy kissé foglalkoznom, mert egy igen erős és látszólag tetszetős vád foglaltatik abban az állításban, hogy a szerződesnek ez az intézkedése tulajdonképen azért keletkezett, mert az Adria rószvénytársulatra kivetették az adót, ós ennek következtében úgyszólva megszégyenítésül a pénzügyi közegek korrekt eljárásával szemben meg akarjuk menteni számára az adómentességet. Bocsánatot kérek, méltóztassanak a kalendáriumot megnézni. A szerződós aláíratott deczember 14-én, a törvényjavaslat benyújjanuár 7-ón ós az adót kirótták márczius 19-én. Ezek az adatok világosan bizonyítják, hogy a múltra vonatkozólag ennek a kérdésnek bármely sorsa a jövőre vonatkozó intézkedésekre, nálam legalább, befolyást egyáltalában _nem gyakorol. Továbbá azt is kénytelen vagyok felemlíteni, hogyha argumentumaimat és adataimat nem méltányolják, vagy elegendőnek nem tartják, akkor azzal a szemrehányással találkozom, hogy nem védem meg a törvényjavaslatot, vagy azt az intézkedést; ha pedig védelmezem, akkor akadt már képviselő úr, a ki azt mondta, hogy az Adria védőjekónt szerepelek. Bocsánatot kérek, ón itt nem az Adria részvénytársaságot védelmezem, hanem azt a szerződést, a mely a magyar kereskedelem és tengerészet számára bizonyos szolgáhnányokat tartalmaz és a- mely szolgáhnányoknak föltételeiről, honorálásáról van szó. A bírálatnak tehát helyes alapja az, hogy azok a szolgáltatások, a melyekre a társulat magát ebben a szerződésben Fiume számára lekötelezte, megfelelnek-e annak az árnak. természetesen beleszámítva az adómentességet is, a mely ebben a szerződésben számára biz. április 28-én, hétfőn. tosíttatik. (Helyeslés a jobboldalon.) Figyelmeztetem a t. képviselő urakat, hogy én ezt a kórdóst már az általános vita alkalmával felvetettem ós pedig nagyon konkrét módon, azt mondván: ne azt méltóztassanak nézni, hogy az Adria, részvénytársulat mindenféle más üzleteiből ós forgalmából milyen haszonra tesz szert, hanem vizsgálják azokat a járatokat, azokat a szolgáltatásokat, a melyek a fiumei kereskedelem számára ebben a, szerződósben ki vannak kötve: vizsgálják meg azt is, vájjon olyan jövedelmezők-e azok, hogy maguktól is megállanak. tehát szubvenczióra, adómentességre, vagy bármely ilyen természetű javadalomra az állam részéről nem szorulnak. És ebben az esetben, ha, ezekre a, szolgáltatásokra nézve lett volna, vagy lenne bebizonyítva, hogy először is túlságosan vannak fizetve, másodszor, hogy magukban is megállanak ós teljesíthetők a társulat saját hasznánál fogva s így ennek következtében a. társulat jövedelmeinek szaporítását, biztosítását, vagy költségeinek fedezését ezen "a czímen nem kívánhatja, akkor elismerem, a kritikának tökéletesen szolid és reális alpja lenne, (Zaj a baloldalon.) Azonban én eddigelé, legalább a vitában erre a kérdésre sem adatokat, . . . (Zaj a baloldalon). Major Ferencz: A miniszter úr nem tudott bebizonyítani semmit! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: . . . sem argumentácziót nem találtam. Én tehát még egyszer azt mondom, méltóztassanak a szerződésben kikötött járatokat bírálat tárgyává tenni; méltóztassanak azoknak jövedelmezőségét és rizikóját tekintetbe venni ós azután ebből következtetni azt, rászorult-e a társulat ezen a czímen a szubvenczióra : igen, vagy nem? (Helyeslés a jobboldalon. Ellenmondás a baloldalon.) Bocsánatot kérek, de azt hiszem, objektíve járok el, ha a bírálat alapját abban a szolgáltatásban jelölöm meg, a melyet követelünk. Mert nézetem szerint helyesen okoskodni úgy nem lehet, hogy például ha bemegyek egy gazdag kereskedőhöz, azt kívánjam tőle, hogy a posztót féláron adja. mert gazdag; vagy megfordítva, ha bukóban lévő kereskedőhöz megyek, duplán fizessem azért, mert bukik. (Zaj a baloldalon.) Bocsánatot kérek, szolgáltatásoknak értékeléséről, azoknak megfizetéséről, mértékeléséről van szó; ennél a kérdésnél más bírálati szempontot objektíve el nem ismerhetek s nagyon kérem is a t. képviselő urakat, méltóztassanak ezt szem előtt tartani. S miután e tekintetben legalább ón más argumentácziókat, adatokat nem találtam, mint a mit az általános vita alkalmával már bátor voltam ftÖO. országos ules 1901