Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-692
J2 892. országos ülés 1901. április 18-án, csütörtökön. kikötőknél hót shilling tengeri szállítási díjjal számolnak. Ámde e pontnál maradjunk csak állva. Kényes pont, és én loyális akarok lenni a miniszter úrral szemben. A gazdaközönség küzdelme éveken át tartott az úgynevezett őrlési forgalom tekintetében. Hogy mily hatással volt gazdaságilag az őrlési forgalom eltiltása, a,bba most részletesen nem bocsátkozhatom, talán nem is vagyok mérvadó e tekintetben. Az azonban biztos, hogy ha a malmokat a mai nehéz gazdasági viszonyok közt kár érte ós ezen segíteni lehet: akkor ezen minden miniszternek kötelessége segíteni. Köztudomású a miniszter úr álláspontja az őrlési forgalomra nézve. Biró Lajos: A vidéki malmokat nem érte kár! Pichler Győző: Mondtam, hogy nem bocsátkozom ezen kérdés vitatásába, de miután ismerjük a miniszter úr álláspontját az őrlési forgalomra vonatkozólag, a melyet ő nyíltan, férfiasan ós őszintén vallott be, tudjuk, hogy ezen kérdésben épen ellentétesen gondolkozik a vele békés nyugalomban együtt ülő Darányi Ignácz miniszterrel. Heltai Ferencz: Dehogy gondolkozik ellentétesen.. Pichler Győző: Ismerjük az álláspontját és helyesnek ta,rtom, hogy ő a lisztre külön kedvezményt adott, de kijelentem, hogy semmi esetre sem tartom loyálisnak, hogy mikor az Adria szerződése megujíttatik, ennek a díjkedvezmónyniek egy részét ne viselje az Adria, hanem megint teljesen a magyar államvasút. Rögtön adatokkal fogom igazolni, hová vezet az ilyen vasúti politika, ha ilyen tarifát inaugurálnak és mindent a magyar államvasút nyakába sóznak; pedig most, midőn az Adria szerződése megujíttatik, módjában lett volna a t. miniszter úrnak, ha kissé körültekintő, a szerződésbe ezt is belevenni. Méltóztassék, t. miniszter úr, ezeket meghallgatni: »Vasuti és Közlekedési Közlöny 53. szám 518. lap.« Nem átaltam Heltai Ferencz képviselőtársam beszédébe bekiáltani ezt a tételt. Öntudatosan történt, mert gondoltam, ha szembe állok vele, ne legyen ennek felemlítése reá nézve meglepő, tudja azt, hogy erről beszólni fogok és készüljön akár ő, akár a miniszter úr az ellenvetésre. Itt hirdetve van egy díjkedvezmény a lisztre. A magyar államvasutak állomásairól Fiúméba kedvezményes árak adatnak ós pedig ez a. kedvezményes ár vaggononkónt a különböző állomásokról 90 koronától 120 koronáig terjed, tehát ennyi lehet az engedmény. Budapestről az engedmény a díjtarifa szerint 76 korona. Itt van ez a kedvezmény. Ott áll, hogy a Braziliába rendelt lisztküldeménj^eket az Adria, vagy a Lloyd hajóival kell elhajózta tni. Helyes, hogy bevették, mert ez nemzetközi egyezmény, de. t. miniszter úr, ha ön bevette ezt a tételt, akkor kérdem én, hogy miért van egyenesen külön kikötve, hogy ezt a kedvezményt csak azok a malmok kapják, a melyek az Adriával szállítanak? Helyes ez is. Én teljesen hetyeslem, hogy a forgalmat Fiume felé kell terelni. Nagyon igaza van a t. miniszter úrnak ; de azt kérdem én, hogy, ha mi ilyen kedvezményt adunk és az hozzá van kötve az Adriához — p^dig hozzá van kötve — ós a melynek forgalmát oda kényszerítik az Adriához, mert 90 korona vaggononkónt az engedmény, a mi egy nyújtott kárpótlás az őrlési forgalom megszüntetéséből származó veszteségórt, és a mi által bizonyos mértékben emelkedni fog a forgalom, nem köteles-e az Adria társaság is hozzájárulni a tarifakedvezményhez? (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Mert hogyan áll a dolog? Majd kiszámítom a t. miniszter úrnak. Budapestről Fiumébe egy vaggon liszt normáltarifája 182 korona. Miután a magyar államvasút 76 koronát visszatérít, ha az Adriával szállítják*, marad csak 106 korona. Miután Budapest Fiúmétól 601 kilométer távolságban van, kitesz a fuvardíj kilométerenként számítva ezt a 106 koronát és a távolságot 601 kilométerrel számítva, beleszámítva a kezelés költségeit, a melyeket beleszámít a rezsijébe a magyar államvasút, hogyha az a liszt az Adriához van czímezve, — tehát csak azon feltétel alatt — mórtföldenként és kilométerenként 0-15 fillért. Ez az a díj, a melyet métermázsánként és kilométerenként fizetnek utána, ha az Adriával szállítják. Mert az egész kedvezmény nem lesz leszámítva a direkt rutába, mert ott megmarad az eredeti tengeri 17 frankos tarifa, hanem tisztán a magyar állam számlájára lesz levonva és a magyar államvasutak fizetik meg az egész lisztszállítási kedvezményt. (Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Utóvégre a magyar államvasutak minekünk produktív elemünk. Ha az állam érdekében nagy kérdésekben beállítják az állani istállójába és fejőstehenet csinálnak belőle, azt még értem, de magánistállóba fejőstehénnek beállítani nem szabad a magyar államvasutakat. (Úgy van! bal felöl.) T. ház! Ezek voltak azok, a miket én az útirányra, a járatokra, a tarifákra, s a magyar államvasutak ós az Adria közt fenforgó viszonyokra vonatkozólag elő akartam adni. Engedje meg a t. ház, hogy áttérjek most már beszédemnek második részére, a mely talán nem lesz annyira száraz, mint ez az első része