Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-697
697. országos ülés 1001. április 2(i-áj), pénteken. 153 kölni, szavazatomon kfvűl indokolással is élni azért, mert oly fontos intézkedésének tartom, hogy szükségesnek látom az ellen tiltó szavamat is felemelni. (Élénk tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Az állami közterheknek, az adónak és a véradónak szolgáltatása nagy súlylyal nehezedik az állampolgárok vállaira és ha ez a nagy teher némileg elviselhető, ennek oka csak az, hogy százados harczok folytán törvénybe iktattatott az egyenlő teherviselés, a mely épen ezért féltékenyen őrzött kincsét képezi és kell, hogy képezze a. nemzetnek, (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) a melyen rést ütni nem szabad! T. képviselőház! Még nem volt rá eset a magyar parlamentben, hogy arra leérjék a képviselőházat, hogy olyan törvényt szavazzon meg, a mely húsz évi adómentességet ad egy társaságnak. Arra igenis volt eset, hogy az állam adókedvezményeket nyújtott: így például, hogy többet ne említsek, kedvezményeket nyújt újonnan keletkező kereskedelmi és iparvállalatoknak, hogy ezek a vállalatok a kezdet nehézségeit leküzdve, megizmosodjanak ós új adóalapot alkotva, az államot a kapott kedvezményért bőségesen kárpótolják. így vagyunk a belvizek lecsapolásával is, a. melyekre nézve az állam szintén ad kedvezményt. De miről van ott szó? Arról, hogy értéktelen földeket vizmentessekké ós művelhetökké tegyek, olyan földeket, a, melyek a tulajdonosnak jövedelmet nem hajtottak, és mivel az állam csakis a jövedelemre vethet adót, az államnak sem jövedelmeztek. Ha tehát az állam azt mondja annak a földbirtokosnak, vagy társulatnak, hogy adómentességet adok neked bizonyos időre, akkor azok nagy tőkét befektetnek, mentesítik azt a. földet és nagyon természetes, hogy itt az államnak is meg kell tennie a magáét és megfelelő kedvezményt kell nyújtania. T. ház, nemde az állam ezen esetben is bőven kárpótolva lesz, mert ha az a vizzel elborított terület ármentessé válik, akkor az állam számára új adóalap teremtetik, a mely bőven visszafizeti azon előnyt, a mely adókedvezmény formájában annak a földtulajdonosnak adatott. így van ez, t. ház, az új házak építésénél is; az ríj adóalap teremtése bőven kárpótolja az államot itt is a nyújtott adókedvezményért. így volt ez legújabban a szőlők felújítási kölcsöne tekintetében is. A szőlőkben az államnak egy nagy tőkéje volt, a mely adójának bázisát képezte. A filloxera pusztításai következtében az állam elesett e jövedelmi forrásától, és nemde mégis indokolt volt az, hogy az állam bizonyos időre a felKÉPVU. NAPLÓ. 1896—1901. XXXV. KÖTET. újított szőlőknek adókedvezményt adjon, mert e kedvezmény nemcsak a tulajdonosnak, de az államnak is előnyére vált, hiszen a felújított szőlőkben visszanyeri az elvesztett adóalapot. T. ház! (Halljuk! Halljak!) Ilyen és hasonló esetekben teljesen indokolt, hogy az állam segélyére menjen az ilyen törekvéseknek. De arra még a magyar parlamentben nem volt eset, hogy az állam egy virágzó vállalatot részesítsen ilyen adókedvezményben. Ha e társulat most keletkeznék, és ezért állana elő a t. miniszter úr azzal, hogy szármára a.dómentesség adassék, ezt érteném, sőt hajlandó volnék azt magam is megszavazni, ele miről van itt szó ? (([álljak! Halljak!) Az állam nem adott adómentességet e társaságnak olyan időben, a, midőn az még indokoltabb lett volna., (ügy van! ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) mert a társaság akkor még nem volt úgy megerősödve, mint ma. Most pedig, a midőn már virágzik e társulat, és 15°/o osztalékot is adhat, el akar állani adóés illeték követelésétől e társulattal szemben. Ezt semmi körülmények között sem tartom megengedhetőnek, (flelueslés balfelől.) Még kevésbbé indokolt, ho.o-y épen oly vállalatot segítsünk, a. mely nyilvános számadásra van kötelezve, s a, melynél teljesen ki van zárva az, a minek mások" ki vannak téve, hogy például adóját illetéktelenül rójják ki, vagy a tényleges jövedeleminél aránvban nem álló adót vetnek ki rá. Itt az adózás legigazságosabb mértéke alkalmaztatik azálta 1 , hogy mint nyilvános számadásra, kötelezett vállalatnál csak az jő adóztatás alá, a melyet mérlege mint tiszta, nyereményt tüntet fel. Ha, a, mérleg deficzitet mutat, akkor tőle jövedelmi adót követelni nem lehet, de ha a társaság mérlege diís jövedelmet mutat, a, minek folyománya, az, kogy_rószvényeseinek nagy osztalékot ad, hogy akkor e részvényesek jövedelmeik után ne vegyenek részt az állami közterhek viselésében: ez ellen nemcsak, hogy nem lehet elég erős elítélő szót használni, de mondhatom a t. miniszter úrnak, hogy ily törekvés valóságos botrány számba, megy (Úgy van! Úgy van.! balfelől) Nem indokolt ez különösen nálunk Magyarországon, a hol az adóterhek olyan súlyosan nehezednek az állampolgárok vállaira, hogy már alig képesek azokat elviselni. Nem indokolt még adórendszerünk szerint sem, hogy a társaság ilyen előnyben részesíthessék: mert, hogy akkor, midőn még a nevelési ügyre, a kulturális czélokra fordított összeget is megadóztatjuk, akkor ez a társaság, a melytől nem azt követeljük, hogy akkor fizessen adó!, midőn jövedelme nincs, hanem mikor jövedelme van, 20
