Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-697

138 (í97. országos ülés 1901, április 26-án, pénteken. Elnök: Kiván-e valaki a t. ház tagjai közül a 20. §-hoz szólani? A mennyiben nem, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a 20. §-t? (Igen! Nem!) Kérem a ház azon tagjait, a kik a 20. §-t el méltóztatnak fogadni, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a 20. §-t elfogadja,. Lázár Árpád jegyző (olvassa a 21. §-t). Elnök: Kiván-e valaki a 21. §-hoz szólani ? Á mennyiben nem, felteszem a kérdést : elfogadja-e a ház a 21. §-t ? (Igen! Nem !) Kérem a t. ház a.zon tagjait, a kik el méltóztatnak fogadni, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a 21. § t elfogadja. Lázár Árpád jegyző (olvassa a 22—25. §-okat, melyek észrevétel nettéül elfogadtatnál;.; olvassa, a 26. §-t). Buzáth Ferencz jegyző : Major Ferencz !. Major Ferencz: T. ház! Ezen szakasz foglalja magában a szubvencziót, s én ezen szubvenczióhoz akarok hozzászólani. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Az általános vitánál a t. miniszter úr azt jegyezte meg, hogy ezen szubvenczió nem mondható nagynak, mert hogyha az Adria igénybevenné azt a jogot, mely őt a szabad hajózás révén az 1893 : XXXII. törvényczikk értelmében megilleti, akkor 490.000 koronával többet kellene kapnia az Adriának, mint a mennyit kap ezen szubvenczió folytán. Én gondolkoztam, utánaszámítgattam, de sehogy sem tudtam kihozni azt az összeget, hogy az Adria csakugyan 490.000 koronával többet kapna. A törvény 15 évig ad beszerzési és forgalmi kedvezményeket, s most nézzük, hogy az Adria hajói mikor épültek? A Szapáry 1877-ben, az Adria 1880-ban, a Tisza 1880-ban, a Széchényi 1884ben, a Zichy 1884-ben, továbbá 1892-től 1893-ig némi állami segélyben részesültek. Matlekovics épült 1887-ben, Baross 1888-ban. Az Adria 25 gőzöse közül tehát szubvenczióban nem részesülne már a jövő év végén hét hajó. A még fenmaradó 18 gőzös közül 11 hajó 1892-ben, négy pedig 1893-ban épült és így 'az Adria az 1893-iki törvény értelmében 1907., illetve 1908-ig csak 11 gőzös után kapna szubvencziót, vagyis az Adria, jelenlegi flottája 1907-ben három hajó kivételével nem tarthatna jogot az állami segélyre; így tehát 1907-től kezdve csak az újonnan épülendő tíz hajó kaphatna állami segélyt. Tehát az Adriait, még fent levő 12, illetőleg 15 hajó után nem hogy nem kapna. 490.000 koronával többet, hanem —- ha összeszámítjuk — összesen 800.000 korona szubvenczió esnék ezen hajókra, azon időtartamra, a mely időtartam ki van kötve az 1893: XXXII. törvényczikk értermében. De azonkívül, t. ház, igen meg lenne az Adria ezen segélyben szorulva, a mennyiben nagyon jól tudjuk, hogy az Adria az ő járataiban körülbelül 220.000 tengeri mértföldet idegen hajólikai tesz meg, a melyek után nem kapná meg a szubvencziót. Ép úgy nem kapná meg azon hajók után sem, a melyek szónrakománynyal nem Fiumében, hanem Velenczében kötnek ki. mert Velencze részére szállítják a szenet. így tehát nem tudom, honnan vette az argumentumot a t. miniszterelnök úr, midőn ezen 1893 : XXXII. törvényczikkre való hivatkozással 490.000 koronával több szubvencziót hoz ki arra. az esetre, ha szabad hajózást űzne az Adria. Én épen az ellenkezőjét hoztam ki számításommal, a mennyiben sokkal kevesebb, 300.000 koronával kevesebb szubvencziót kapna, az Adria, ha szabad hajózást űzne. eltekintve a más kedvezmény elvtől, a melyek az újabb szerződésben- számára, biztosítva, vannak. Én ezen szakasznál erre óhajtottam a t. ház figyelmét felhívni, minthogy a. többi dolgokat, a melyek például az opczióval vannak összeköttetésben, alkalmunk lesz majd az adó kérdésénél, tehát a következő szakasznál szóba hozni ós azután latba, vetni azokat a. kedvezménj-eket, melyeket az Adria, élvez, hogy azután a t. többségnek annál inkább módjában legyen készségesen a.z adómentességet is megszavazni. Mi mindenesetre mindent el fogunk követni, hogy az adótételnél a 27. §-nak törlését keresztülvigyük. Azonban — biztosak vagyunk benne -— hogy a többség azon módon, a mint eddig is eljárni szokott, daczára küzdelmeinknek, az adómentességet is meg fogja szavazni. Most azonban csak ezen reflexióval kívántam élni a. t. miniszter úr megjegyzéseire. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem a t, házat, kiván-e valaki a. szakaszhoz szólani ? (Nem!) A mennyiben nem, a vitát bezárom. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: T. ház! A t. képviselő úr számításának alapjait tüzetesen nem közölte, ennek közetkeztében nem vagyok abban a helyzetben, hogy azokat elbírálhassam. Én annak idején az általános vitában tüzetesen közöltem volt számításom alapját és ezt fentartom. Ennek illusztrácziójáúl azonban megjegyzem, hogy e szubvenczió mellett —• ha például az 1899. évi forgalmat veszszük — az összes forgalomnál, tehát a be- ós kivitelnél egyaránt 40 fillér szubvenczió esik egy métermázsa szállítására, ha pedig' csak a kivitelt veszszük, akkor