Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-696

132 e9e * ors^go* ülés 1901. április 24-én, szerdán. képviselő úr a maximális tarifát, hasonlítsa össze a direkt, tarifába beszámított részét az Adriának, s meg fogja látni, hogy ott az Adria konczessziót tett. Már most mi következhetik még az Adriára nézve, hogy a feleket magához vonja ? Nem következhetik egyeli, mint hogy esetleg ezen a direkt tarifán alul is konczessziót tesz. No már ha konczessziót tesz. az csak nem pénzt vesz be, hanem pénzről, jövedelemről moncl^ le. Én tehát minden okoskodás, ós mondha­tom nagyon sokszor ismételt és sokféleképen előadott okoskodás daczára sem tudok itt a magyar államvasút részéről az Adria zsebébe tett semmiféle rejtett szubvencziót felfedezni. Ezt voltam bátor megjegyezni. Miután így van az alku és ezt Molnár Józsiás t. kép­viselő úr figyelmébe is ajánlom, -— hogy a direkt tarifa úgy állapíttatik meg, hogy nem százalékos leengedést -ad az Adria — talán méltóztatik tudni, hogy tengeri vállalatok nem igen adnak ilyet, hanem a fix tételből alkuszik le a fél annyit, a mennyit le tud belőle alkudni : a direkt tarifába, ez van bele­számítva. És most nem annyira azért, de általá­ban e pontban való felvilágosításért az or­szág egész közvéleménye számára köteles­ségemnek tartom, hogy ezt adatokkal bizo­nyítsam be ós azt hiszem, hogy ez azután többet ér, mint mindenféle furfangos okos­kodás. Molnár Józsiás: Nem furfangoskodom! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Minden egyes direkt tarifa felállítása alkalmával némely fő czikkünkben és némely fontosabb relácziókban az Adria fokozatosan jelentékeny tarifa leengedéseket tett. Tudniillik előveszem az 1892. február 25-iki, az 1896. évi május 16-iki és az 1900. évi április 27-én kiadott direkt tarifákat. Nem azt nézem, hogy a magyar államvasút ezen tarifákban milyen engedmé­nyeket tett, hanem azt nézem, hogy az Adria milyen engedményeket tett. Ugy-e bár, ha ezt adattal be tudom bizonyítani, akkor mind az az argumentáczió, a mely azt mondja, hogy kiszolgáltatjuk a, magyar forgalmat az Adria érdekének, a aiely azt mondja, hogy rejtett szubvencziót adunk, hogy itten semmi­féle mérséklést elérni nem lehet, a mely azt mondja, ez a szerződós rossz, mert nem lehet itt csinálni semmit, gondolom elesik. Itt csak a régi szerződóst vesszük át, ha tehát a régi szerződésben foglalt kikötések mellett lehetett valamit elérni, akkor világos, hogy ezzel is lehet. Nézzük tehát az Adria tételeit főbb czik­keinkre, főbb reláczóinkra 1892-ben, 1896-ban és 1900-ban. Itt a tételek a következőképen állnak. Vegyük a gabonát, a hüvelyes vetemé­nyeket, az olajmagvakat és őrleményeket (olvassa) : 1892-ben Bari kikötőben volt 10 frank, 1896-ban 8-5, 1900-ban 7'5. Ez tehát nem tíz százalékos leengedés, a melyet a t. képviselő úr akar kikötni, hanem 25°/o-os. Major Ferencz: Kérdés, hogy akkor meny­nyi volt a maximális tarifa! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter : Hasonlítsa össze t ós vegye elő azt a tarifát a t. képviselő úr. Én nem akarom az­zal a házat untatni, de lehetett 20 vagy 25 lira, szóval nagyon, de nagyon sokkal maga­sabb volt. Most vegyük Messinát. 12 volt 1893-ben. 11-50 1896-ban és 11 1900-ban. Itt van Málta; 15 volt 1892-ben, 1896-ban 15 és 14 1900-ban. Vegyük például Nápolyt 14­5 volt 1896-ban, 13'5' 1900-ban. Itt van Rouen. 20 volt 1896-ban és 17 lett 1900-ban. Vegyük már most a szesztarifát. Molnár Józsiás: Az a kérdés, hogy a szabad hajózás milyen áron vitte a szállít­niáiwokat ? Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: A szabad hajózás, az egy teljesen ellenőrizhetetlen tényező. Megmondom, hogy miért. Először menetrendhez nincsen kötve, nincsen kötve rakományhoz; akkor indul, akkor rakodik, mikor jónak látja ós ennek következtében a konjunktúrákat uzsorásmódra zsákmáiryolja ki. Hogyha szorulnak a kon­junktúrák, ha rászorult a fél, akkor jól meg­rántja és uzsorásán megfizetteti magát az ille­tőkkel. Major Ferencz: Az Adria is úgy tesz! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Ez nem teheti, mert kötve van. Ha pedig viszterhet visz, akkor potom árért vállalkozik ós ennek következtében olcsó ára­kon szállít De ha mi ez után indulunk, akkor sohasem fogunk állandó menetrendet, állandó járatokat és összeköttetéseket létesíteni. Mi nekünk nem lehet ilyen esélyekre és konjunk­túrákra bizni a dolgot, hanem állandó össze­köttetéseket, állandó tarifákat kell létesíteni, mert kereskedelmünk csak így fejlődhetik biz­tosan. (Igaz! Úgy van! a jobbóldalon.) Hát vegyük már most a szeszt, a mely szintén érdekel minket. Ebből az Adriának a direkt tarifába beszámított tótele, még egyszer ismétlem, az Adriának a direkt tarifába be­számított tételei, a mire mindig azt mondták, hogy nincs leengedés, nincs a mérséklésnek lehetősége, mert ki vagyunk szolgáltatva az

Next

/
Thumbnails
Contents