Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-692

6 692. országos illés 1901. április lS-án, csütörtökön. Lloyd miatt — hogy ne legyenek olcsóbbak a tarifák — nem vette fel az Adria, hanem még azt is állítom, hogy szemben a magyar társasággal is, a Lloyd-társaság a magyar kormány részéről szubvenczióban részesül. Mert minek tekinthető az, hogy a magyar kormány a Lloydnak Fiúméból Indiába, Klímába és -Japánba kivitt árúk után, például — hogy példákkal illusztráljam — csak ezukornál a múlt évben 500.000 koronát térített vissza, a mint ez kitűnik a » Vasúti és közlekedésügyi közlöny* 1898. évi márczius 16-án megjelent 32. számában közzétett egyezményből. Az 1900. évben a magyar állomásokról Fiúmén át Indiába 345.100 métermázsát, azaz 34.560 tonnát, Khinába és Japánba 197.900 métermázsát, azaz 19.700 tonnát, összesen tehát 54.350 tonnát vittek ki. Egy hajórakományt körülbelül 3000 tonnával véve fel, ez csak 18 járatnak felel meg évenként. Az itteni kimutatás szerint tehát a magyar állam a Lloydnak czukor után 500.000 koronát fizetett, illetőleg térített vissza. Az 1900. évben, mint mondottam, a magyar királyi államvasutakról Fiúmén át 54.350 tonna vitetett ki. Egy hajórakományt mintegy 3000 tonnával véve fel, ez ismételten csak 18 járatnak felel meg évenként. Az indiai, japáni ós khinai szállítási díjtételeket uzsoramódra emelte fel az osztrák Lloyd; például a múlt évben indiába 14 shillingről 16 shilingre, Japánból ós Klímából 20 shillingről 22 shilling 6 pemxyre tonnánként. A magyar kormáin' — és ezt közbevetőleg jeg3'zem meg — fentartotta ugyan magának azt a jogot, hogy más hajőjáratokra is a szuezi díjat fogja esetleg visszatéríteni, de ezt sohasem tette a magyar kormány. A szuezi díjjal, a mint mondottam, csak a czukornál — miként azt adatokkal is bizonyítottam — bevett a Lloyd 500.000 korona visszatérítést, a fentartott joggal pedig sohasem élt a magyar kormány. , Csak az ausztriai kormány ellenkezése miatt nem tette ezt és ezt egy pozitív esettel fogom bebizonyítani, a melyből kitűnik, hogy vagy a miniszter úr oly végtelen gyenge, hogy nem mer szembeszállani semmiféle "Witteck vagy akármilyen nevű miniszterrel, (Úgy van! baU felöl.) vagy pedig annak bizonyítéka, hogy mi egyszerűen provinczia vagyunk, a melynek az osztrák kormány minden kereskedelmi érdekei előtt meg kell hajolnia. (Igás! Úgy vtin ! Mozgás a szélső baloldalon.) Madarász József: Ez a 67! (Zaj.) Pichler Győző: T. ház! Egy nagy hajótulajdonos ós szállító czóg beadványt intézett a. kereskedelemügyi miniszterhez, a melyből kitudódott, hogy a Lloyd az előbb említett díjtételeket horribilis módon felemelte és kijelentette, hogy ezen útirányban, tehát Indiába, Kinába és Japánba a Lloyd díjtételeinél, tehát az említett felemelt díjtételeknél két-három shillinggel olcsóbban hajlandó szállítani a magyar árút, s nem akar semmit, csak azt, a mi a törvényben áll, tudniillik, hogy a szuezi díjmegtérítést, a melyet a Lloyd megkapott és a melynél egyedül a czukorból tavaly 500.000 koronát kapott, neki is térítsék meg. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Hol van ez, kérem ? Pichler Győző: Azt mondottam, hogy egy magyar hajózási vállalat azzal a horribilis, uzsoraszerűen felemelt Lloyd díjtételekkel szemben, a melyekkel ott a Lloydnak szabad keze van, egy beadványt intézett a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter úrhoz, hogy ő két-három shillinggel olcsóbban szállít, mint a Lloyd tarifája, hogyha neki ezen díjmegtéritóst szintén biztosítják. Es milyen választ kapott, t. ház, az illető magánhajózási vállalat? Kérelme megtagadtatott, és a válasz az volt, hogy a,z nem engedhető meg, minthogy az osztrák kormányt nem lehet brüszkirozni és a Lloydnak ilynemű konkurrencziát teremteni. Szóról-szóra így van a dolog, ha méltóztatik parancsolni, az osztrák vasúti közlönyből felolvashatom a miniszter úrnak a végzését; a magyar vasúti közlönyben nem találtam ezt meg, de az osztrák vasúti közlönyben szórói-szóra ez áll: »dass man das österreichische Ministerium nicht so brüskiren kann und der Lloyd-G-esellschaft nicht so eine Concurrenz schaffen kaim.« A miniszter úrnak ez a rendelete sohasem czáfoltatott meg. Kérdem már most, mit bizonyít ez ? Vagy a miniszter úrnak tehetetlenségét, vag}- a miniszter úr hatáskörének illetéktelen megcsorbítását, hogy kötelezettségeket vállalt, a miről itt nem tudunk, az osztrák kormánynyal szemben, és egy magyar hajózási vállalatnak nem adja meg azt a szállítási kedvezményt, a melyeket a Lloydnak biztosítottak, daczára annak, hogy a Lloyd magas díjtételeivel szemben olcsóbban akar szállítani. Pedig ez a Lloyd szubvencziónált vállalat, mivel kizárólagos vonalakat biztosítottunk neki azáltal, hogy az Adriát köteleztük, hogy azokon a vonalakon ne járjon. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Engedje meg ezzel szemben a t. ház, hogy egy kérdést intézzek a t. miniszter úrhoz, fentartván magamnak, hogy válaszomat én is annak idején, a további részletes tárgyalás során, adhassam meg. (Halljuk! (Halljuk!) Kérdem a t. miniszter urat, létezik-e az