Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-671
671. országos ülés 1001. niárezius 1-én, péntekem Öl gáltatás működése ós érvényesülése elé valahol akadályokat gördítenek, akkor minden árorí intézkednünk kell, nehogy az igazságszolgáltatás áldásaitól többen-kevesebben meg legyenek fosztva és e miatt az állani és a haza hánt keserűséggel teljenek el. (Helyedé* a haloldalon.) T. ház! kSzomorú tudomásom van arról, hogy az ország némely helyein az igazságszolgáltatás nagyon gyenge lábon áll. (Halljuk! Halljuk! a balodalon.) Tudom, hogy egész vidékeken az igazságszolgáltatás menete és érvényesülése elé mesterséges akadályokat gördítenek, és az igazságszolgáltatást ott egyáltalában lehetetlenné teszik. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Sajnálom, hogy ezt a sokra nézve talán odiózus és kellemetlen ügyet ismételve ide kell hoznom a ház elé; de az én egyszerű igazság-szeretetemmel ellenkezik hallgatni oly ügyben, mely folyton bánt, és véremet, egész valómat föllázítja. T. ház! Az a jelentés, a* melyet a most már körülbelül gyámsági felügyelet alá helyezett ruthón segélyezési akczió kirendelt intézője, Egan Ede miniszteri megbízott a múlt év elején tett, (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) a felvidéki bíróságok ós igazságszolgáltatás helyzetére nézve megdöbbentő leleplezéseket tartalmaz. Ezekkel részben már tavaly foglalkoztam. Az idén a földmívelósügyi tárcza költségvetésének tárgyalása alkalmával szintén felhoztam egyet-mást. a mikre nézve a földmívelósügyi miniszter úr altkor, hogy úgy fejezzem ki magamat, konokul megtagadott minden tájékoztató felvilágosítást és ezt ő tette, a ki minduntalan terjedelmes statisztikai kimutatásokkal szolgált, a ki nekünk elmondja, hogy hány kiló vaj termeltetik az állami vajcsináló masinákkal, (Derültség jobbfelöl.) elmondja, hogy hány ezer szőlőoltványt, hány ezer csemetét ós hány fajdkakast osztogat szét az országban, ő ebben az ügyben nekem azt mondotta, hogy a, ruthén és egyáltalában a felvidéki segélyezési akcziónál nem szavak, hanem tettek kellenek. Természetes, hogy tettek kellenek, de ón épen ezekre a, tettekre voltam kíváncsi, arra, hogy mi történik, hogy egyáltalában megteszi-e a kormány a helyzet orvoslására azt, a mi szükséges. Abban a jelentésben, a, melynek értókét és helyességét mindenképen kisebbíteni iparkodtak, a házban ós a házon kívül is, adatok ós egynémely tanácsok foglaltatnak az ottani bíróságokra ós azok működésének eredményeire nézve, a melyeket az illető jelentést tevő úr az igazságügyi minisztériumnak különös figyelmébe ajánlott. Ebben a jelentésben épen az igazságügyi kormányt érdeklő hajmeresztő dolgokat olvasunk, t. ház. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) A kormán)' kiküldöttje, Egán Ede úr szinte félt kimondani azt, a: mit mond (olvassa) : »Tisztában voltam magammal, hogy az ón személyemnek ezáltal nem fogok barátokat szerezni, sőt személyemre nézve nézeteim nyílt közlése könnyen végzetessé fog válhatni. De tudtam és éreztem, hogy a reám bizott szent ügynek elárulásával lenne egyenlő, ha itt hallgatnék azon dolgokról, miket itt tapasztalnom kellett, vagy melyek az itteni bajok megoldásának útjában állanak«. Azután a dologra áttérve így szól (olvassa) : »Az igazságügy terén (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) az egész hegyvidéken uralkodó A'iszonyokat olykópen kísérlettem meg egy magasrangú igazságügyi tekintély előtt, kivel minap a kúria nagy előcsarnokában találkoztam, lefesteni, hogy oda mutatva, az impozáns csarnok gyönyörű menyezetének freskóira, úgy szóltam: Kegyelmes Uram! Mint a kinek kötelessége az egész országot ismerni, mindenesetre tudni fogja, hogy ez a jó Juszticzia oda fent, ki bekötött szemmel egész Magyarországra kihatólag tartja kezében az igazság mórlegét, a kárpátmenti hegyvidékre nézve, legalább a mi annak északkeleti részét illeti, hiába tartja, mert ott nincs igazság, nem is lesz igazság, nem is lehet igazság, (Zaj. Halljak! Halljuk!) mert ott a hamis eskü uralkodik és lehetetlenné tesz minden igazságszolgáltatást. (Ugy van! Úgy vau! Hosszantartó éljenzés és taps.) A hol ón minden akármilyen igazságtalan ós valótlan ügy bebizonyítására kapok 50—50 krajczárórt nem egy, de egy félóra, alatt száz tanút, ki kész tanúságának bebizonyítására esküt letenni, a hol például Beregben csak az egy Bilke, Mármarosban csak az egy Szaploncza községek nevét említve, a. lakosság nagy részénél a hamis eskületevés rendszeres kenyérkereset, a mely megyékben taksája van a gyújtogat ásnak a szerint, a mint szalma, zsindely vagy cserépfödeles házat kell felgyújtani, a hol az útonállás, a rablás és gyilkolás az ezen megtiszteltetésre kiszemelt egyének testalkatához, korához és erősségéhez képest külön progresszív díjazás alá kerül; a, hol nemcsak az ellentanú retteg a vádlott boszújától, ha ellene vallani merne, de hol a gyújtogatás és gyilkolás veszélye még a bírót is nyíltan fenyegeti; a hol egész nagy vidékeken nincsen senki, a ki emlékeznék, hogy sok száz peres eset közt volna csak egyetlenegy is, melyben, a szegén)' paraszt más hitű ellenfelével szemben igazságot nyert volna,.. . Barta Ödön: Mutathatok ezer olyan esetet, melyben az megfordítva van!