Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-691
márczins 30-án, szombaton. 526 C91 ' országos ülés 1901. dotta meg a t. képviselő úr, hogy »mórgézett fegyverek*. Hisz az oly ártatlan dolog! Ártatlan lehet a t. képviselő urak előtt, mert hisz minduntalan, nap-nap után használják. Ezek után most talán azt véli a t. képviselőtársaru, hogy én vagy egy nagy, komoly prédikáeziót fogok tartani arról, hogy micsoda súlyos eset történt meg velem az ő részéről. vagy pedig egy nagy gorombasággal fogom végezni. Csalódni fog. Rakovszky István: Azt tudom ! Gajári Ödön: A t. képviselő úr nem vitatkozhatik velem, és nem is vitatkozhatunk a fegyverek használata dolgában, mert utaink e tekintetben régen elváltak egymástól. Mikor a. t. képviselő úr tegnap boszúról beszélt, sajnálom, hogy nem voltam jelen, rögtön felszólaltam volna. Nem ez az első eset. hogy mikor a képviselő úr nem tud mást mondani, hogy mivel indokolja magatartását, boszúórzetre hivatkozik. Rakovszky István: Ellenkezőleg, ón az ellenkezőt mondtam! Gajári Ödön: Valamikor egy általam igen tisztelt államférfiú és kedves barátom ellen megindított hajszában a t. képviselő úr azt mondta: megesküdött akkor, mikor Szalavszky visszaéléseit látta., hogy azokat Szalavszky személyén meg fogja boszúlni. Most, mikor az Adria-szerződést nem birja tartható érvekkel megtámadni, (Zajos ellenmondások balfelöl.) akkor előránt mindenkit, végig megy az egész párton és azt mondja, : meg kell bőszülnöm ezt, inert Gajári Ödön valamikor ezt a czikket írta.. (Nagy zaj a hal oldalon.) Rakovszky István: Épen az ellenkezőt mondtam! Gajári Ödön : Mit mondott a képviselő úr ? Rakovszky István: Az ellenkezőt mondtam ! Gajári Ödön : Én nagyon jól ismerem azt a bizonyos szónoki formulát, midőn az ellenkezőt mondják, hogy a másikat értsék. (Zaj és felkiáltások balfelöl: Senki sem értette másként.) De hát, t. képviselő úr, hogy másrészt nem veszem tragikusan ezt a dolgot, az onnan van, mert azóta, mióta benn van a t. képviselő úr ebben a házban, nagyon megtanultam a különbséget az úri osztály és a munkás-emberek között. Rakovszky István; Oh nem, ellenkezőleg ! Gajári Ödön: A képviselő úr mindig előáll azzal, hogy úrilag kell gondolkozni, úrilag kell cselekedni; bizonyos dolgokat, a melyek a munkához tartoznak, a melyek tisztességes foglalkozást jelentenek ós jelentettek évtizedeken ät, állandóan stigmával kisér az úri felfogásnak jogozímén. (Mozgás balról.) Hát, t. képviselő úr, ezen az alapon sem találkozhatunk mi. Hanem azt mégis megfogja, engedni, hogy mikor annyira kimutattam a t. képviselő úrnak, hogy akkor, a mikor tegnap azt állította az én zsurnalisztikái működésemről, hogy ón vittem be a közéletbe, a zsurnalisztikába a mérgezett fegyvereket, akkor az igazsággal ellenkezőt állított, ós engedje meg Rakovszky úr, hog3^ azzal az ő szavával végezzem: Rakovszky István úr, az ön tegnapi beszéde nem volt úri dolog. (Ügy van! Úgy van! Elénk éljenzés és helyeslés jobbfelöl. Hosszantartó, élénk mozgás és nyugtalanság balfelöl. Megújuló éléuk éljenzés jobbról.) Elnök: A kereskedelemügyi miniszter úr kivan szólani. (Szüntelen nagy zaj. Halljuk! Halljuk !) Rakovszky István: Személyes kérdésben . . . (Hosszantartó zaj.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : T. ház! Oly hirtelen szólították fel Gajári Ödön képviselő urat, hogy én azt a szerény megjegyzést, a mit most teendő vagyok az előbbi kérdésre, nem tehettem meg. Engedje meg a t. ház, hogy megtegyem most és ezzel x ezt a dolgot, reám nézve legalább, befejezzem. Midőn 'én Bessei-yei Ferencz képviselő úr felszólalásához csatlakozva, Rakovszky István képviselő urat kértem, hogy csak anj rnyit mondjon az ő kérdésére, hogy őt értette-e azon közlő vagy nem tudom (Felkiáltások balról: Besúgó!) alatt, szóval, a ki vele beszólt, akkor én nemcsak egyéni szempontból akartam bizonyosságot szerezni e tekintetben és alkalmat nyújtani a tényállásnak végleges megállapítására, de azt hiszem, az egész ház, a képviselőház iránti tiszteletnek hódoltam (Helyeslés jobbfelöl.) ós egyúttal annak a kötelességnek is, a melyet magam érzek, a ki egy vádat emeltem. Igaz ugyan, hogy a vádat akkor sem általánosságban emeltein a szabadelvű párt ellen, mert akkor is csak azt mondtam: ha' vannak ilyenek, azokra illik ez a megvetés ós pellengérre állítás. Ez tény. Azonban, miután nem bizonyosodott be, hogy ki volt, vagy kik voltak azok', ezt kitudni volt czólunk ós kötelességünk. Ugron Gábor: Ki érzi találva magát a »banda« kifejezés által. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Ennek következtében a vád ós a gyanú általános nem maradhat, a mit vóg_telenűl sajnáltam volna,, a mit úgy 7 magamra nézve, mint a pártra nézve nagyon kínosnak
