Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-690
(í!W. országos "Illés 1901. níírraus 29-én, péiilekcn. 499 sen tehát kap 6,680.000 frankot. Egy évben teljesít 329.000 mótföldet; egy járatra esik tehát oda ós vissza 126.000 frank. Erre a szerződósszerű szolgálatra a társaságnak mindössze 7 gőzöse van lekötve. Meg is nevezhetem azokat egyenkint: a »La Savoie«, »La Lorraine«, »La Acquitaine«, »La Touraine«, »La Champagne*, »La Bretagne* és a »La Gascogne«. Egy gőzösre tehát Erancziaországban nem 5265 korona állami segély esik, hanem 954.285 frank. Ugyanily arányú a többi franczia hajóstársaságok állaim segétye, a mely az 1887. évi törvénynyel beczikkelyezett szerződésben van megállapítva. (Halljuk! Halljuk!) E szerint a. másik társaság, a »Messageries Maritmies«. a középtengeri szolgálatban kap egy mértföld után 14 frank 806 ezredrész centimé állami segélyt. Az Atlanti oczeánon, a Brazíliába menő járatoknál, a melyeken mi 1 korona 19 fillér állami segélyt fizetünk, 17 frank ós 800 ezred rész centimé segélyt kap; Indo-Chinäban 32 frankot: az ausztráliai fővonalon 32 frankot, a mellékvonalakon 20 frankot kapnak e társaság gőzösei. (Mozf/ás t's zaj. Halljak! Halljak! Elnök~ csen-gct.) A múlt évi, kezeink közt levő, üzleti jelentós szerint a társa,ság gőzősei egy esztendői jen átlag 15.962 tengeri mértföldet futottak be, egy gőzösre tehát a közóptengeri szolgálatban mórtföldpénzkéiit 236.538 frank segély esik; az Atlanti Oczeánon 284.000 frank, IndoChinában és az ausztráliai fővonalon 511.104 frank: T. ház! Előterjeszthetném ugyancsak az illető törvényekből és szerződésekből véve. a többi európai államoknak segélyezésére vonatkozó adatokat is, de a t. ház hangulatára való tekintettel ettől tartózkodom. (Halljak .' Halljak! jobbfelöl.) Molnár Józsiás: Csak középtengeri utakra vonatkozólag tudna adatokat mondani! Heltai Ferencz előadó: És egyedül csak a Lloyd tengerhajózási vállalattal való összehasonlításokat terjesztettem a t. ház elé. (Halljuk ! Halljuk!) Az osztrák Lloyd 1891. évi Julius 25-én kelt törvénv szerint kap az adriai és közóptengeri szolgálatban a 11 V/2 mórtföldes járatoknál 7 korona 10 fillért; a 10 mértföldes járatoknál 4 korona 80 fillért: a 9 mórtföldes járatoknál 3 korona 60 fillért és a 9 mórtföldnél lassúbb járatoknál, tehát az ugyanoly szolgálatot teljesítő járatoknál, mint a melyekről ezen szerződésben van szó, kap 2 korona 90 fillért. A trieszt-santosi, brazíliai járatokért a Lloyd mértföldenként 4 koronát, az Adria 1 korona 19 fillért kap. Az osztrák , LlovdnaL szintén kezeim közt levő üzleti jelentése szerint, annak 1898-ban járt 64 gőzöse kapott — a suez-csatornai illeték nélkül, mert nem tartanám méltányosnak ezt is beszámítani, miután az Adriának suezicsatornai illetéket fizetnie nem kell -— összesen 5,820.000 korona állami segélyt, egy gőzösre tehát 99.937 korona állami segély esik. Pichler Győző : És Magyarországtól mit kap a: Lloyd? Heltai Ferencz előadó: A suezi-csatornai illeték megtérítését! Pichler Győző : Nohát azt is említse meg ! (Halljuk! Halljak! a jobbul dalon.) Heltai Ferencz előadó: Ebben az nincs benne! Magyarország űzetett az Adriának 1,140.000 korona állami segélyt, esett tehát egy gőzösre 45.600 korona. Az új szerződés szerint lesz az Adriának 3G hajója : az állami segély változatlan maradván, esik egy hajóra 32.574 korona, azaz 35'/o-a azon állami segélynek, a mely egy Lloyd-hajóra esik, és 20°/o-a azon lekisebb segélynek, melyet Olaszország fizet a szerződésszerű járatokért. A közgazdasági bizottság jelentése meg is mondja az okot, miért van ez a, nagy eltérés a. többi európai államok által fizetett szerződésszerű segélyek és a Magyarország által az Adriának fizetett segélyek között. Nem hallgatta el ezt, t. képviselőtársam, a közgazdasági bízottság. Egész nyíltsággal rámutattarra jelentésében, a midőn kifejti, hogy az Adria által fizetett segélyt nem lehet, nem szabad összehasonlítani a többi európai államok által szubvenczionált gőzhajótársaságok segélyével, mert a- míg a többi európai államokban a szubvenczionált gőzhajótársaságok posta ős személyszállítást teljesítenek, és jelentékeny részben gyors járatokkal teljesítik a szolgáltatásokat, addig az Adria által teljesített szolgáltatás majdnem kizárólag árúszolgálat. Pichler Győző: A. posta pedig külön díjazta tik! Heltai Ferencz előadó: Nem díjaztatok külön, mert az Adria, által teljesített j^ostaszolgálat az Adria járataira való tekintettel alig jön figyelembe. Pichler Győző: Magyarországon nem! De Angliában igen! A Carola ki van bérelve. Heltai Ferencz előadó: A Carola tesz jjostai szolgálatot nem Angliába, hanem Olaszországba. Éz a szerződés értelmében meg van engedve. A közgazdasági bizottság utal arra, hogy Magyarország kivételes helyzetben van. Edcíig tudtommal legalább egyetlen egy állam sem szubvenczionált kizárólag árúszolgálatot teljesítő hajóvállalatot, de Magyarországnak, a magyar kivitelnek, erre feltétlenül szüksége van. Mi azért fizetjük az Adriának a szubvencziót és azért kell nekünk szubvenczionált 63*
