Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-689

089. országos ülés 1901. iiiárcziua 28-án, csütörtökön. 489 álló gazdasági rendelkezési jogunk kivívása az egyetlen módja. Állítsuk fel a külön vámterületet s annak keretén belül bizonyosan adhatunk majd munkát munkásainknak, a kik így az országban maradhatnak s a kiknek ide való visszaszállítása ezéljából az Adria társulatra nem lesz szükség. Sajnos, hogy mindannyiszor, a midőn itt az önálló vámterület felállítását szorgalmazzuk, épen a kormány részéről találunk a legnagyobb ellenállásra.. Mindezeket megfontolva, a szerződós ez idő szerinti megújítását teljességgel nem találom indokoltnak és helyesnek. Nem helyeselhetem már a t. kereskedelemügyi miniszter úr által tegnapelőtti beszédében elmondott indokok ' figyelmes meghallgatása után sem. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A t. kereskedelemügyi miniszter úr ugyanis ezt mondja (olvassa) : • Elővettem Spanyolország, Portugália, Belgium, Németalföld, Timis és Algir kikötőinek forgalmi statisztikáját; kerestem, hogy azokba fa, bútor és faáru, gabona ós hüvelyes, liszt, czukor, szesz és szeszes italok, vas- és aczélárú, mezőgazdasági és más gépek, üvegárú, porczellán, agyagárú mily mértékben vitetik ki, mert ezek a czikkek azok, melyeket egyáltalában képesek vagyunk exportálni. Érdekes, hogy Spanyolországba például bevitetett 41 millió korona értékű fa, a mi monarchiákból, az egészből tudniillik 346.111 korona. Ha tehát a szárazföldi összeköttetés mellett ennyit lehetett bevinni, akkor állandó tengeri összeköttetés mellett sokkal könnyebb lesz többet bevinni. Itt van a bútor- és faáru, 2 millió korona vitetett be, ebből tőlünk, Ausztria-Magyarországból 637.000 korona. Gabona ós hüvelyesből bevitetett összesen 62 millió korona, ebből tőlünk 982.295 korona. Czukorból 13 millió korona, tőlünk semmi. Szeszből 2,300.000 korona, tőlünk 2754 korona. Vas- és aczélárúból 21,500.000 korona, tőlünk 542.267 korona. Mezőgazdasági ós más gépekből 30,500.000 korona, tőlünk. 47.388 korona. Tehát hogyha képesek vagyunk fél vagy egy milliót bevinni a mostani rossz összeköttetés mellett, ha javítjuk, szorosabbá, olcsóbbá teszszük a

;

z összeköttetést, azt hiszem, még több kilátásunk van a kivitelre. <<. Erre vonatkozólag, mélyen tisztelt miniszter úr, legyen szabad azt a megjegyzést tennem, hogy mindazon csekélységek, a melyek a mi kivitelünk révén fel vannak sorolva, ha mind kizárólag Magyarországból vitettek ki, még akkor sem képeznének valami nagy dolgot, és abból bizalmi tőkét még akkor sem lehetne kovácsolni arra, hogy a jövőben jobb összeköttetésünk és nagyobb kivitelünk lesz, K^PVII. NAPLÓ. 1896—1901. XXXIV. KÖTET. azon esetre azon országba nagyobb kivitelünk lesz. Erre nézve méltóztassék figyelembe venni, hogy minden országnak vannak oly specziálitásai, a melyekből egy bizonyos részecskére egy vagy más állam rászorul és szívesen igénybe veszi, de ez nem azt teszi, hogyha más viszonyok volnának, azon esetre ugyanabból a termékből az a más állam többet is igénybe venne. (Halljuk! Halljuk!) Hogy megérthetővé tegyem magamat, bátor leszek egy példát felhozni. Például Háromszék megyének keleti havasaiban tudvalevőleg olyan jó minőségű fenyőfa terem,a melynél különb csak Svédországiján van. B. Feilitzsch Arthur: Ez nem áll! Molnár Józsiás: Engedelmet kérek, ép ezért ezen kitűnő havasi fákból már abban az időben is, midőn egyáltalában még vasúti összeköttetésünk nem volt, zongoradeszkák képében állandóan fennállott a fakivitel. Mondom, még akkor is, midőn vasúti összeköttetésünk sem volt. Azóta lett nekünk vasúti összeköttetésünk, vannak vízi utaink a világ minden irányában, de azért Spanyolországba mégis, a, mint méltóztatik látni, nem megy ma sem több ki a két birodalomból öszszesen, mint 346.111 korona értékű faáru. Mielőtt beszédemet befejezném, legyen szabad az igen tisztelt kereskedelemügyi miniszter úrnak az előbb Kossuth Ferencz t. képviselőtársam beszédére adott nyilatkozatára is egy pár megjegyzést tenni. (Halljuk! Halljuk !) A miniszter úr ugyanis Kossuth Ferencz azon aggodalmára, hogyha megtörténhetik, hogy 1907-ben már önálló vámterületünk lesz, a midőn a helyzetek egészen másképen fognak alakulni, azt mondotta, hogy ez a jelenlegi szerződós az esetben sem lenne akadály. Én e tekintetben egészen más nézeten vagyok és ennek a nézetemnek bátor is leszek a t. kereskedelemügyi miniszter úr szíves engedőiméből kifejezést adni. Például megtörténhetik a legkönnyebben, hogy Ausztria vámháborút provokál velünk szemben ós ha vámbáborút provokál, akkor a napnál világosabb az, hogy a mi csekély kivitelünknek mostani hányat egészen meg kell változtatni, mi akkor már a legtöbb árúnkkal a tengerre lennénk utalva. Ez a szerződés pedig már most köt meg bennünket minden igaz ok nélkül olyan irányban. hogy mi mással, mint az Adriával, a kivitel tekintetében szerződést az ő beleegyezése nélkül ne köthessünk. Tehát kötött kézzel fogunk állani. (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk! Felkiáltások a szélső baloldalon.) Elnök (csenget): Csendességet kérek, t. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Molnár Józsiás: Hát akkor az Adria a jelenlegi szerződőst, a mely szerint a kormány Íi2