Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-689

(i89. országos ülés 1001. márczius 28-án, csütörtökön. 485 voltak. (Áltcdénos, élénk helyeslés. Zajos felkiáltások jobb/elől: Zárt ülést kérünk!) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Helyes! , Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! Az ülést folytatjuk. (Élénk mozgás. Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Helyre! Helyre!) Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek mindenekelőtt helyökre menni. Legelőször is Molnár Jenő képviselő személyes kérdésben kér szót. (Halljuk! Hallj uh!) Molnár Jenő: T. képviselőház! A t. miniszter úr a szónokok beszédeire reflektálva, megemlítette, hogy ón voltam az, a ki a legbrutálisabban támadtam a. t. miniszter urat. No hát ón nem tudom, melyik az a kifejezés, a melyet nehezményez a t. miniszter űr beszédemben. De előre is kijelentem, hogy én a t. miniszter úrnak személyes integritását érinteni nem akartam, eszem ágában sem volt, hogy privát személyére vonatkozólag itt megjegyzést tegyek, csak politikai működésére vonatkozólag tettem ezt. És ha a t. miniszter úr megjelöli azt a kifejezést, a melyet nehezményez, nekem lesz annyi erkölcsi bátorságom azt megismételni, vagy itt a ház előtt visszavonni. Nem érdemeltem meg tehát a. t. miniszter úrtól tegnap azt, hogy az én önzetlen működésemet olyképen aposztrofálja, a mint azt tette. Gr. Teleki Sándor jegyző: Berzeviczv Albert! /Halljuk! Halljuk!) Berzeviczy Albert: T. képviselőház! Én a szőnyegen forgó javaslatot, különösen azok után a tüzetes és megnyugtató felvilágosítások után, a melyeket a kereskedelemügyi miniszter úr beszédeiben ismételten adott, készséggel elfogadom. Ennek a szavazatomnak bővebb indokolását részemről szükségesnek nem is tartom. Ha tehát felszólaltam, ez tulajdonképen nem annyira szavazatom indokolása czéljából történik, mint azért, hogy megemlékezzem arról az inczidensről, a mely a mai ülés folyamában előfordult. (Halljuk! Halljuk!) A kereskedelemügyi miniszter úr közölte velünk beszédében, — és mi mindnyájan, a kik a szabadelvűpárt tagjai vagyunk, a legmélyebb felháborodással hallottuk ezt, — (Igaz! Úgy van! a jobboldalon és a középen.) hogy Rakovszky István képviselő úr közlése szerint, őt ennek a pártnak egyes tagjai informálták, a kereskedelemügyi miniszter személyére vonatkozó rágalmakat közölvén vele. Azt hiszem, mindenki érteni fogja és természetesnek fogja találni, hogy a szabadelvű pártnak oly számos tagjai nem maradhatnak egy napig sem (Zajos helyeslés a jobboldalon és a középen.) egy ilyen vádnak, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) egy ilyen általánosan sújtó gyanúnak a nyomasztó súfya alatt. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Rakovszky István képviselő úr előbbi felszólalásában felhívást intézett azokhoz a képviselőkhöz, a kik hozzá ezeket a, híreket hozták, hogy ha bátor és jellemes férfiak, nevezzék meg magukat. Joga volt a t. képviselő úrnak erre a felszólításra. Én azt hiszem, hogy a mennyiben ő az illetők személyére vonatkozólag várakozásában nem csalódnék, máris megnevezni tartoztak volna magukat, de miután nincs kizárva a,z az eset, hogy az illetők e perezben nincsenek a házban jelen, azt hiszem, czélszerű a holnapi napig várakozni, hogy az illetőknek módjukban legyen magukat megnevezni. De már most is kijelenthetem, hogy habár e tekintetben a pártnak, a melyhez tartozni szerencsém van, minden tagjával nem érintkezhettem, a szabadelvű párt összességének véleményét és érzését vélem kifejezni, a midőn kijelentem, hogy a mennyiben ezen várakozásunk a holnapi napig nem teljesül ós az illetők magnkat holnap meg nem neveznék, akkor teljes joggal követelhetjük Rakovszky István képviselő urnak loyalitásától, a melyet kétségbe vonni nem akarok, hogy holnap ő fogja az illetőket előttünk megnevezni, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) hogy ez ne általános gyámi gyanánt lebegjen itt felettünk, hanem megtudjuk, hogy kik voltak azok, a kik a miniszter személye iránt ilyen qualifikálhatatlan módon jártak el. ópúgy, mint saját pártjuk és önmagukkal szemben. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Rakovszky István képviselő úr személves kérdésben kivan szólani. (Elénk mozgás. Halljuk! Ralijuk!) Rakovszky István: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !j Annyira fontos ez a kérdés a t. szabadelvű pártra nézve, hogy én nem csodálkozom Berzeviczy Albert t. képviselőtársam felszólalása felett. Azok az illetők nincsenek a teremben. Az egyik itt volt, hanem ínég a felszólalások előtt távozott; én hozzájárulok ahhoz, hogy meg kell adni az alkalmat, hogy az illetők holnapig njdlatkozhassanak. Két állításra nézve azonban eltérő nézetben vagyok, mint t. képviselőtársam. Az egyik az, hogy a szabadelvű párt tőlem teljes joggal követelhetné azt, hogy ón nevezzem meg az illetőket, ha azok nem teszik meg a kötelességüket. Mert t. képviselőház, eltekintve attól, hogy indiszkrécziót nem