Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-688

088. országos ülés 1901. vasút ad kedvezményt, az Adria is adja azt ós fentartsa a régi kedvezniém^t, hogy ezen közvetlen díjszabás a kőszénnél ós egyéb czikkeknél beállott áremelkedés daczára, is fentartassék. Ezekben azt hiszem, megfeleltem a t. képviselő úrnak (Úgy van! Úgy vem ! Élénk tetszés jobbról.) és megadtam a szükséges felvilágosításokat, hogy itt visszaélés az Adria részéről semmi esetre sem forog hát fenn. Nem tudom, honnan méltóztatott az informácziót meríteni ! Rakovszky István : Nagyon jó kormánypárti körökből. (Élénk derültség). Nagy Ferencz államtitkár: Én is hozzá juthatok ezen körökköz, nekem hivatalos adatok állanak rendelkezésemre és méltóztassék elhinni nem hallgattam el semmit, a mi a mi minisztériumunkban e tekintetben egyáltalán rendelkezésünkre áll. (Helyeslés és tetszés jobbról). Ezzel be is fejezhetem felszólalásomat, nem is óhajtottam egyáltalán további argumentumokkal szaporítani a javaslatnak védelmét ; azt hiszem, meg van az védve. Ez a javaslat jó javaslat, mert jobb, mint a régi ós ez azt hiszem, hogy eldönti a. kérdést és nem tekintem jogosultnak, hogy ebbe a kérdésbe bármiféle melléktekintetet belevonjanak, a mikor maga ez a, szerződós, mint ilyen, a régihez képest jobb. (Élénk helyeslés jobbfelől). Pichler Győző: De tíz évvel tovább is tart! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Polónyi Géza: Ez csak azt bizonyítja, hogy a régi nagyon rossz volt! Nagy Ferencz államtitkár: Annyi kegyelettel vagyok Baross Gábor emléke iránt, a ki nekem is, mint államtitkárnak elődöm volt, hogy bizony nem mondhatnám, ós nem mondanám azt, hogy' ő rossz szerződóst kötött, mert hisz méltóztatott ezt is argumentumul felhozni. Major Ferencz: A viszonyok mások! Nagy Ferencz államtitkár: A viszonyok ma olyanok, hogy ma lehet bajókkal kereskedni, holnap talán már nem lehet ós azt hiszem, hogy jobb nekünk előreláthatóknak lenni, (Helyeslés jobbfelöl.) gourverner c'est próvoir, nekünk előre kell látunk nemcsak tíz, de húsz esztendőre is, és azt hiszem, tíz esztendő múlva, a viszonyok rosszabbak lesznek, semmint, hogy mi ily nagy szolgáhnányokat kapjunk, hogy a hajóraj megszaporítását minden további szolgálmány nélkül ki tudjuk magunknak vívni; a többi mellékes. Ne méltóztassék mindig belevenni ezeket a különböző mellékszempontokat akkor, a mikor egyszerűen arról van szó, hogy ez a szerződós a kölcsönösteljesítmények tekintetében jobb-e, vagv ' KÉPYH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXIV. KÖTET. ' m<írczins 27-én, szerdán. 465 rosszabb-e, jó-e egyáltalán, vagj^ most rossz-e. (Élénk helyeslés jobbfelől, mozgás és zaj balról.) A miniszter úr kifetjette nagyon jól, például tessék azt az argumentumot megezáfolni, hogyha az Adria csupán csak azokat a járatokat tartaná fenn, a melyek a törvényben ki vannak kötve, tudniillik, hogy közvetlen mennek Fiúméból az illető végpontig ós közvetlnűl onnan vissza,, akkor az Adria állandó deficzitben volna. Rakovszky István: Ezt senkisem kívánja ! Nagy Ferencz államtitkár: Hisz méltóztatott, kifogásolni azt is, hogy az Adria miért folytat közvetlen kereskedelmet a közvetett kikötők között. Hiszen ez adja az egyedüli hasznot, a dividendát; a többirre nézve a szubvenczió az egyedüli, a mely a deficzitet megszünteti. Ez annyira meggyőző, hogy nem látom be, hogy ezen az alapon ne legyünk meggyőződve arról, hogy túlságos kedvezményt az Adriának bizony nem adunk. A mi azokat a, jogi argumentumokat illeti, melyeket az imént hállottam Molnár Jenő képviselő úrtól, azokat épensóggel nem vagyok képes megérteni. Hiszen valamit én is értek például a kereskedelmi joghoz, de hogy mi köze ennek az egész Adria szerződésnek ahhoz, hogy például a törvényszék visszautasította a bejegyzési kérvényét a felemelt alaptőkére nézve, azt nem látom be. Hiszen ez nagyon egyszerű, minthogy még nem mutatta ki. de nem is mutathatta ki, mert még jóváhagyva nincs az alapszabály, (Élénk felkiáltások balról: Ezért sürgős!) egy kissé időelőtti volt a kérvénynek beadása; ha majd ezt teljesíti, akkor a törvényszék egyszerűen regisztrálni fogja. A kereskedelmi törvény 150. §-ának 5. pontjában benne van, hogy az alapítóknak, vagy másoknak biztosítandó előnyöket a tervezetbe fel kell venni, mert különben a, társaságra nézve nem bírnak kötelező erővel. De hát ez nem történt-e meg ? Hiszen nem méltóztatott azt mondani, hogy ez nincs a tervezetben. Egyébiránt a miniszter úr ezt be fogja bizonyítani, ha pedig benne van a, tervezetben . . . Molnár Jenő: Az mellékes, nem is ez a kérdés, hanem az átruházás ! Nagy Ferencz államtitkár: Az átruházás kérem utóvégre is tiszta juridikai dolog, azt méltóztatik tudni és sajnálnám, ha, nem tudná, mert hiszen nekem tanítványom volt valamikor, (Általános, élénk derültség.) hogy minden vagyonjog átruházható, a melyre nézve különleges, törvényes, vagy szerződéses rendelkezés az ellenkezőt nem mondja. Ez egy vagyonjog, a mely. mivel az ellenkező sehol 59