Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-688

688. országos ülés 1901. márczius 27-én, szerdán, 445 Máltások jobbfelóí: Eiísz évre!) Mondjuk, húsz évre. Akkor sem lesz olyan nagy változás. Azt mondja, hogy tekintettel arra., hogy egy hajó élete húsz évre szól, ha a társaság felakarja emelni hajóparkját, most kell tudnia, hogy fennállása és léte biztosítva van-e. Mikor azután arról van szó, hogy e társaság rendelkezik-e a közlekedési eszközökkel, hogy a szerződésileg elvállalt kötelezettségeknek eleget tud-e termi, akkor a 20 esztendős rozoga hajókat teljes leltári értékben rnasiroztatja fel. (Ellenmondás a jobboldalon. Felkiáltások: Meg van- a leírás!) Nem lehet itt a leírást számítani, mert újonnan sem kerültek annyiba ezek a hajók, mint a hogy itt szerepelnek. Ki fogom mutatni. Az első hét hajóról, az 1882. óta működőről, azt hiszem, nem is kell itt beszélni. mert ma már oly állapotban vannak, a milyenre hivatkoznak azok, a kik a törA^énj

7javaslat törvényerőre emelkedését kérik, és arra utalnak, hogy egy-egy hajó 20 esztendőnél tovább nem szolgálhat. Mondom tehát, ezekről a régi hajókról beszélni sem lehet.. De ennek daczára méltóztassék csak a. névsort elolvasni. Itt van a névsor. Az első hét hajó: Adria, Baross, Matlekovits, Szapáry, Szécheiyi, Tisza, Zichy. Ezek a hajók az első esztendőből valók, úgy szerepeltetnek itt, mint a normális, egészséges, legújabban szerzett hajók. Pedig ezt a hét hajót nem lehet a hajóparkba úgy beszámítani, mint azokat, a melyeket a társaság ujabban csináltatott. Ezekkel a hajókkal a társaság nem tud eleget tenni azoknak a kötelezettségeknek, melyeket magára vállal. Ez a bét hajó újonnan kerül 1,050.000 koronába. Meszlény Pál: Mibe került Matlekovits? Rakovszky István: Nem lehet tudni! Molnár Jenő: Volna itt öt hajó: SzentLászló, Rákóczy, Andrássy, Mátyás király és Zrínyi. Erről az öt hajóról azt mondják, hogy mindenik úgy néz ki, mint valami vasszekrény, egyszerű vaskaszni; gép van benne, a gép állítólag jó, de a hajók összeállítása maga olyan, hogy teljesen manőverképtelen. 20.000 angol fontot adtak minden egyes darabért, pedig a mint az én informáczióm mondja, az Orient egy 5000 tonnás hajóért nem adott többet 33.000 font sterlingnél. Ha az öt hajó értékét 30.000 fontjával számítjuk, akkor az . eredmény 1,500.000 forint. Most itt van másik hót hajó: Báthory, Deák, Nagy-Lajos, Kálmán király, Petőfi, Szent-István és Stefánia. Mindegyik 3500 tonnás gőzös, mind a hét hajó jó, hanem rendkívül drágák ezek is, 27.000 font sterlingbe kerül egy-egy. E hajók értéke 2,800.000 forint. Következik három szalon hajó: Buda, Karola és Árpád. Ezek személyszállításra is be vannak rendezve. A legutóbbi, a Karola, 800 egynehány tonna,; ez sem tud eleget tenni kötelezettségének. A gépe jó, de nem tud futni. (Derültség a baloldalon.) Következik még három hajó: Jókai, Kemény ós Tibor. Ezek kifogástalan hajók lennének, de nem felelnek meg a követelményeknek, a melyeket a haditengerészet támaszt az Adria hajóira nézve. Nevezetesen, ha fel akarják használni e hajókat egy pár század katonának szállítására, nincs ott hely. ós kénytelenek lennének a katonákat a szénraktárban elhelyezni. Még a tiszteknek sem lenne hely. Ebben a tekintetben ez a három hajó sem alkalmas arra, hogy kötelezettségének eleget tegyen. Ez a hajópark, a melyet felsoroltam, öszszesen megér 9,500.000 koronát. Méltóztassék megnézni a leltári értéket, mennyivel szerepel. Hát miért teszik 17 millió koronára, mikor minden szakértő csak 9,500.000 koronára becsüli? Azért, hogy kimutassák, milyen hatalmas a vállalat és mennyire eleget fog tenni a jövőben kötelezettségeinek. De hogyha a. t. pénzügyminiszter úr megbízottja, ós a t. kereskedelemügyi miniszter úr megbízottjai, kik benn ülnek az igazgató tanácsban, azért a szubvenczióért, a mit a magyar kormány fizet, befolyással bírhatnának a mérleg összeállításában, akkor helyes képet kapna a ház. Én nem szólok semmit, lehet, hogy az Adriának van igaza, de hogyha a kormány megbízottjának ellenőrzése mellett állították volna össze a mérleget ós a t. miniszter úr hivatkozott volna arra. IIOQ-V egy kormányközeg közbejöttével állíttatott össze a mérleg, akkor ezeket a kifogásokat nem lehetett volna a, házban megtenni. Akkor sem lehetett volna megtenni, ha a t. miniszter úr eleget tett volna azon kötelezettségének, hogy a közlekedési bizottság tagjainak rendelkezésére bocsássa az adatokat, de miután ezt nem tette, ne méltóztassék rossz néven venni, hogy behatóan foglalkozunk a jelentós minden egyes részével. Az újabb szerződés 1. §-a megemlíti a járatokat. Én nem úgy tettem volna bele a törvény 1. §-ába a járatokat, hogy 52, 92. 12, meg 8, hanem azt mondottam volna, hogy 238 járat van Fiuméből és 238 járat Fiúméba vissza, mert annak a hajónak, a mely elindult Fiúméból, vissza is kell jönnie Fiúméba. Megint ne méltóztassék rossz néven venni, ha azt mondom, hogy talán csáb nem a törvényhozás félrevezetésére kellett ennek így szerepelni ; mert akkor nem 436 járat van, csak 218 járat van. Mert ha szerepel 12 hajó, bár-