Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-687
«87. országos Iiíő* 1901. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Bocsánatot kérek, ón most a megterkeltetésről és a szolgálmány áráról beszélek, ezt pedig csak pénzben fejezhetem ki. . Pichler Győző: De a 65% pótadót is tessék hozzászámítani. (Zaj. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Ismétlem, hogy itt nem arról beszélek, hogy helyes volt-e az adókedvezmény felvétele, vagy nem; erről később fogok beszólni , én most tisztán azon teljesen reális álláspontra helyezkedem, hogy azon szolgálmány, melyet az Adriától kérünk, túlságosan van-e megfizetve azzal az ellenszolgálmánynyal vag}' fizetéssel, a melyet neki a szubvencziőban és az adókedvezményben, tehát együttesen nyújtunk. Nézetem szerint tehát e tekintetben ezt kell vizsgálnunk. Miután a hajóknak szaporítása van kikötve, ez természetesen több szolgálmány. Hogyha azon szigorú mértékkel mérek, a melylyel Rakovszky István t. képviselő úr mér. abban az esetben is a járatok száma 51-re szaporodik. Méltóztassék utána nézni, és azt hiszem, hogy a mértföldeknek száma 120.000; tudniillik lesz 1,020.000 tengeri mórtföld, ha leütjük, a mit a képviselő úr kifogásol. Ebben az esetben azt kell nézni: mit csinál az Adria. Először is tíz és illetőleg 15 líj hajóval többet állít be Fiume szolgálatába, 67.000 tonnatartalommal. Ezeket a hajókat be kell szereznie és kerül összesen ez a tíz hajó 13,200.000 koronába. Ez meg van rendelve és így a pozitív árat mondhatom. A terv. a költségvetés megvan. A másik öt hajó, mely később a szerződésnek másik, szakában fog készíttetni, nem tudom, hogy mennyibe fog kerülni, ele azt hiszem, hogy nem vétek az igazság ellen, ha ezt is körülbelül két-hárommillióra becsülöm. De ón ezen utóbbit is elhagyom, azért, mert a régi szerződésben is benne van. ennek következtében nem akarom azt összekeverni a dologgal. Szó van tehát arról, hogy egy 13,200.000 koronányi befektetést az alatt az idő alatt, a míg a szerződés tart, amortizálni kell, mert méltóztatik tudni, hogy húsz éven túl hajót egyáltalában nem igen lehet forgalomban tartani. Ha, már most ezt vesszük, akkor az Adria az által, hogy ezt a befektetést teszi, magára vállal összesen 681.905 korona évi terhet. Továbbá nem kell elfelejteni azt sem, hogy az új járatok ós a tengeri mértföldek szerinti hozzájárulás körülbelül 106.000 koronába kerül. Ez az, a mivel az Adria megterheltetik az új szerződés által. Az által azonban, hogy nem húsz évvel, de tíz évvel kitolatik a szerződés, tényleg nyer, KÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. XXXIV. KÖTET márczius 2<5-áii, keddeli. 426 a mint ina gróf Tisza István t. képviselőtársam is kifejtette, 490.000 koronát évenként, és így 4,900.000 koronát tíz év alatt, mert az első tíz évet nem lehet itt számítani, csak az utóbbi és ezt össze kell hasonlítani, mérlegbe kell hozni az imént elvállalt teherrel és akkor kijön, hogy összesen 3,180.000 koronával több terhet vesz magára, illetőleg óvenkint — ezt most húsz évre felosztva, — 155.000 koronával többet. Ezt gondoltain én, hogyha ebből a szempontból indulunk ki, hogy az adókedvezmény az Adriát nem illette meg, daczára annak, hogy azt húsz évig tényleg élvezte. Ezt ránézve új előnynek pénzben, mérleg szerint legalább tekinteni nem lehet. (Halljuk! Halljak! Zaj. Elnök csenget.) Mert attól a tehertől ő a mérlegében tényleg megvolt szabadulva, de ha ettől eltekintünk is, ha tudniillik azt mondjuk, hogy ez új kedvezmény annyiban, a mennyiben most jön először a törvénybe — és bocsásson meg, t. képviselőtársam, Rakovszky István, ez mégsem illethető azzal a kemény kifejezéssel, hogy ez becsempészés a törvénybe. (Ellenmondások balfelöl.) ügy van a beszédben, hisz hetekig, hónapokig hangoztatják ezt nyomtatásba tett ós motivált javaslattal szemben, melyet a törvényhozás elé beterjeszt egy miniszter. Ezzel foglalkozik a közvélemény és a törvényhozás ós a mint most is bizonyítja, a kritika súlypontját is arra helyezi, hogy ez becsempészés. Rakovszky István: Nem engedte a miniszter úr tárgyalni a közgazdasági bizottságban, (ügy van! bal felöl.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Ha mi ezfc mind úgy vesszük, akkuién azt vagj 7 ok bátor állítani, hogy az Adria mérlege szempontjából a teher nagyobb 3.180.000 koronával, tehát évenként 150.000 koronával, pedig egy társulat a maga financziális helyzetét csak ebből a szempontból ítélheti meg. Az országra nézve tényleg eddig szintén nincsen különbség, a mennyiben tényleg ezt az adót eddig legalább nem élvezte. (Mozgás balfelöl.) Nem akarok részletekbe bocsátkozni, de ezt konstatálom. Ha tehát ezt most, mint új terhet vesszük fel, abban, az esetben is az Adria által elvállalt teherrel szemben csak azt mondhatom, hogy sem jobb, sem rosszabb financziáliter az országra nézve ez nem lesz és ennek következtében csakis az előnyt kell vennünk, a mely áll a hajóparknak és a járatoknak szaporításából. Rakovszky István: A mi nekik előnyükre szolgál. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Kifejtem ezt is, és azt is. De hát itt 54
