Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-687

422 687. országos ülés 1901, márczius 2<i-án, I. miden. mértékét igyekeztem és igyekszem alkalmazni. (Úgy van! igaz! Elénk helyeslés jobhfelől.) De engedjék meg nekem a fc. képviselő urak, rossz, sikamlós térre megyünk akkor, ha a tisztesség és becsület kérdésébe bevisz­szük a pártszenvedélyt. (Igaz! Úgy van! Elénk helyeslés jobbfelöl.) És engedjenek meg a t. kép­viselő urak, Magyarország utolsó 25 éves köz­gazdasági életében előkelő faktort képezett az, hogy a magyar társadalomnak és a ma­gvai' közéletnek az elitéje igyekezett kivenni részét ebből a munkából. Ennek a szereplés­nek nagy és örvendetes hatása volt közgaz­dasági és társadalmi tekintetben egyaránt, ez az ország sohasem fejlődött volna annyit az utolsó 25 óv alatt, (Élénk éllenmondások a bal­és a szélső baloldalon. Elénk helyeslés. Ugy van! Ügy van! jobbfelöl.) ha egyes közgazdasági vál­lalatok ólén nem oly férfiak állottak volna,­a kiknek egyéni súlya, tehetsége és az, hogy az egész világ bizalmának kivívására képe­sek voltak, nem adott volna nagyobb súlyt a magyar törekvéseknek, a magyar irányzatok­nak. És, t. képviselő urak, legyenek róla meg­győződve, hogy ezt az örökséget, ennek a múltnak az emlékeit sem letagadni nem fog­juk, sem elvitatni nem engedjük, sem bepisz­kolni nem engedjük. A javaslatot elfogadom. (Hosszantartó, élénk helyeslés és éljenzés a jobb­oldalon. Zaj a hal- és a szélső haloldalon.), Elnök (csenget): Csendet kérek. A keres­kedelemügyi miniszter úr kivan szólani. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy a mennyire erőm ós az idő megengedi, azokra az érdem­leges kifogásokra, a metyek a. törvényjavas­lat ellen felhozattak, a lehető objektivitással és szigorral megadjam a szükséges felvilágo­sításokat és az előforduló tévedéseket helyre­igazítsam. (Halljuk! Halljuk!) Előre kell bocsátanom, hogy azt a vádat, hogy a törvényjavaslat, illetőleg szerződós elő­készítése alkalmával szaktestületeket nem hall­gattam meg, nem fogadhatom el, egyszerűen azért, mert ilyen tárgy alapos elkészítése ós megállapítása nem ankéteken, hanem csak közvetlen források útján szerzett adatok ós vélemények alapján lehetséges. Különben, úgy a kereskedelmi kamarák évi jelentésében itt­ott előforduló vélemények, mint különösen a konzulok jelentései és a forgalmi adatok szol­gáltak alapúi ennek a törvényjavaslatnak és magának a szerződésnek előkészítésénél, ós hogy talán helyes úton voltunk, bizonyítja az a körülmény is, hogy az. a mi itt a forga­lomra, az útirányokra, a menetre, a járatokra vonatkozik, még e házban sem képezte eddig kifogás tárgyát, hanem egészen más körül­ményekre helyezkedett a bírálat, bírálták a politikai tekinteteket ós más körülményeket, de az, hogy a járatok nem jól választattak volna meg, hogy nem helyes irányban moz­gott a törvényjavaslat czéljára nézve, az ed­digelé legalább még fejtegetés tárgya egyál­talában nem volt. (Úgy van! Úgy van! a jobb­oldalon). így tehát azt hiszem, hogy azzal a vád­dal, hogy itt nem az ország érdekei szerint jártam el, illethető nem vagyok. T. képviselőház ! A dolog érdeméhez szólva, fölidézem a t. ház emlékezetébe azt, hogy 1891. június 24-én egy törvényjavaslatot és szerződést tárgyalt a képviselőház, a mely szerződósben — szintén Adria-szerződés volt — biztosítva volt 279 járlat 1,140.000 ko­rona szubvenczióval, épúgy, mint most, húsz évi időtartamra, épúgy, mint most, a mely szerződós szintén idő előtt jött létre, mert a régi szerződésből még hat óv nem telt volt le, a mint most tíz év, a mely szerződésben benne volt az a kikötés, hogy egyenlő felté­telek mellett ennek a társulatnak akár a nyu­gati új járatokra nézve, akár pedig később a szerződés lejárása alkalmából annak meg­újítására nézve elsőbbség adatik, a különb­ség csak az, hogy ez nem a 31., hanem a 32. §-ban van. Továbbá ugyanezen szerződés alapján megállapíttatott az alapszabály, a melynek 8. §-ában ki van mondva, hogy az alaptőke felemelése esetén a magyar orszá­gos bank részvény társulat, mint az Adria ma­gyar tengerhajózási részvénytársaság alapító­jának fentartatik azon jog. hogy ezen kibo­csátási részvényeket névértékükben azonnal való lefizetésük mellett teljes összegökben aláírhatja és átveheti. (Felkiáltások halfelöl: Meddig?) Ez kérem állandó természetű. Ez olyan, mint minden magánjog; ez egy szer­ződés, a mely általában terminushoz kötve nincs. így tehát ezek a pontozatok, a melyek a mint méltóztatnak talán emlékezni, folyto­nosan a támadás támaszpontját képezték, az 1891. szerződósben változatlanul megvoltak, azzal a különbséggel, hogy akkor biztosítta­tott a kereskedelemügyi miniszter szintén tizenöt hajót, de csak 25.300 tonna tartalommal, eb­ben a szerződésben van biztosítva tizenöt hajó, tudniillik tíz új és öt a régi szerződésből át­véve, 47.000 tonna tartalommal és azzal a különbséggel, hogy akkor volt 279 járat biz­tosítva, most pedig van biztosítva 472. Sőt, itt mindjárt reflektálok Rakovszky István t. képviselőtársamnak erre vonatkozó kritikájára, ő a marseillei járatok meghosz-

Next

/
Thumbnails
Contents