Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-687

422 687. országos ülés 1901, márczius 2<i-án, I. miden. mértékét igyekeztem és igyekszem alkalmazni. (Úgy van! igaz! Elénk helyeslés jobhfelől.) De engedjék meg nekem a fc. képviselő urak, rossz, sikamlós térre megyünk akkor, ha a tisztesség és becsület kérdésébe beviszszük a pártszenvedélyt. (Igaz! Úgy van! Elénk helyeslés jobbfelöl.) És engedjenek meg a t. képviselő urak, Magyarország utolsó 25 éves közgazdasági életében előkelő faktort képezett az, hogy a magyar társadalomnak és a magvai' közéletnek az elitéje igyekezett kivenni részét ebből a munkából. Ennek a szereplésnek nagy és örvendetes hatása volt közgazdasági és társadalmi tekintetben egyaránt, ez az ország sohasem fejlődött volna annyit az utolsó 25 óv alatt, (Élénk éllenmondások a balés a szélső baloldalon. Elénk helyeslés. Ugy van! Ügy van! jobbfelöl.) ha egyes közgazdasági vállalatok ólén nem oly férfiak állottak volna,a kiknek egyéni súlya, tehetsége és az, hogy az egész világ bizalmának kivívására képesek voltak, nem adott volna nagyobb súlyt a magyar törekvéseknek, a magyar irányzatoknak. És, t. képviselő urak, legyenek róla meggyőződve, hogy ezt az örökséget, ennek a múltnak az emlékeit sem letagadni nem fogjuk, sem elvitatni nem engedjük, sem bepiszkolni nem engedjük. A javaslatot elfogadom. (Hosszantartó, élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon. Zaj a hal- és a szélső haloldalon.), Elnök (csenget): Csendet kérek. A kereskedelemügyi miniszter úr kivan szólani. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy a mennyire erőm ós az idő megengedi, azokra az érdemleges kifogásokra, a metyek a. törvényjavaslat ellen felhozattak, a lehető objektivitással és szigorral megadjam a szükséges felvilágosításokat és az előforduló tévedéseket helyreigazítsam. (Halljuk! Halljuk!) Előre kell bocsátanom, hogy azt a vádat, hogy a törvényjavaslat, illetőleg szerződós előkészítése alkalmával szaktestületeket nem hallgattam meg, nem fogadhatom el, egyszerűen azért, mert ilyen tárgy alapos elkészítése ós megállapítása nem ankéteken, hanem csak közvetlen források útján szerzett adatok ós vélemények alapján lehetséges. Különben, úgy a kereskedelmi kamarák évi jelentésében ittott előforduló vélemények, mint különösen a konzulok jelentései és a forgalmi adatok szolgáltak alapúi ennek a törvényjavaslatnak és magának a szerződésnek előkészítésénél, ós hogy talán helyes úton voltunk, bizonyítja az a körülmény is, hogy az. a mi itt a forgalomra, az útirányokra, a menetre, a járatokra vonatkozik, még e házban sem képezte eddig kifogás tárgyát, hanem egészen más körülményekre helyezkedett a bírálat, bírálták a politikai tekinteteket ós más körülményeket, de az, hogy a járatok nem jól választattak volna meg, hogy nem helyes irányban mozgott a törvényjavaslat czéljára nézve, az eddigelé legalább még fejtegetés tárgya egyáltalában nem volt. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon). így tehát azt hiszem, hogy azzal a váddal, hogy itt nem az ország érdekei szerint jártam el, illethető nem vagyok. T. képviselőház ! A dolog érdeméhez szólva, fölidézem a t. ház emlékezetébe azt, hogy 1891. június 24-én egy törvényjavaslatot és szerződést tárgyalt a képviselőház, a mely szerződósben — szintén Adria-szerződés volt — biztosítva volt 279 járlat 1,140.000 korona szubvenczióval, épúgy, mint most, húsz évi időtartamra, épúgy, mint most, a mely szerződós szintén idő előtt jött létre, mert a régi szerződésből még hat óv nem telt volt le, a mint most tíz év, a mely szerződésben benne volt az a kikötés, hogy egyenlő feltételek mellett ennek a társulatnak akár a nyugati új járatokra nézve, akár pedig később a szerződés lejárása alkalmából annak megújítására nézve elsőbbség adatik, a különbség csak az, hogy ez nem a 31., hanem a 32. §-ban van. Továbbá ugyanezen szerződés alapján megállapíttatott az alapszabály, a melynek 8. §-ában ki van mondva, hogy az alaptőke felemelése esetén a magyar országos bank részvény társulat, mint az Adria magyar tengerhajózási részvénytársaság alapítójának fentartatik azon jog. hogy ezen kibocsátási részvényeket névértékükben azonnal való lefizetésük mellett teljes összegökben aláírhatja és átveheti. (Felkiáltások halfelöl: Meddig?) Ez kérem állandó természetű. Ez olyan, mint minden magánjog; ez egy szerződés, a mely általában terminushoz kötve nincs. így tehát ezek a pontozatok, a melyek a mint méltóztatnak talán emlékezni, folytonosan a támadás támaszpontját képezték, az 1891. szerződósben változatlanul megvoltak, azzal a különbséggel, hogy akkor biztosíttatott a kereskedelemügyi miniszter szintén tizenöt hajót, de csak 25.300 tonna tartalommal, ebben a szerződésben van biztosítva tizenöt hajó, tudniillik tíz új és öt a régi szerződésből átvéve, 47.000 tonna tartalommal és azzal a különbséggel, hogy akkor volt 279 járat biztosítva, most pedig van biztosítva 472. Sőt, itt mindjárt reflektálok Rakovszky István t. képviselőtársamnak erre vonatkozó kritikájára, ő a marseillei járatok meghosz-