Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-687
«87, országos ülés 1901. márc/ius 2fi-An, kedden. 415 szólalására azt vagyok bátor felelni, hogy nagyon elkésve jött a czáfolat (olvassa) : »1901. január 29-én, Alkotmány. Tanácskozás a szabad hajózásról. »A negyedik ós ötödik szakasznál ugyanis erős összeütközésre került a sor az Adria társaság és a. többi hajótulajdonosok között. Az előbbi szakasz felhatalmazást ad a kormánynak, hogy a szubvenczionált társaságok szabad hajózási gőzösei közül csak azokat segélyezze, a melyeknek beszerzésére a miniszter előzetesen beleegj^ezósét adja. Rosenberg Gyula ezt kihagyatni kéri. mig Oopaitich, Maderspach, Bollich, Lukáts attól tartanak, hogy egy néhány kisebb társaság könnyen abszorbeálhatná az összes segélytRosenberg Gyula, : Ez a minisztériumban történt ós nem a közgazdasági bizottságban. (Mozgás halfelöl.) Rakovszky István: T. képviselő úr! Akár a közgazdasági bizottságban, akár az ankót-en Rosenberg Gyula mindig Rosenberg Gyula marad, és az Adria érdeke a szabad hajózást űző szabad hajózókkal szemben itt is, ott is ugyanaz marad. De várjunk csak (olvassa) : »Az B. §-nál aztán kitört a vihar. Ez a szakasz eltiltja oly helyekről a szabadhajózási jármüveket, melyek beleesnek valamely szubvenczionált társaság vonalába. Ez a szakasz tisztán az »Adria« érdekében kontempláltatik. Maderspach rá is mutat, hogy hová járjon a szabadliajőzásrí gőzös, mikor Keletet a Lloyd társaság, Nyugatot az Adria társaság okkupálja. Grőf Batthyányi Tivadar nem engedheti meg, hogy az »Adria« látogatta kikötőket elzárják a magyar hajók elől; hogy az osztrákok kezére játszassák az ottani elszállítás, és egy javaslatot nyújt be, hogy a privát tulajdonosok hajói is megkereshessék az Adria vonalain lévő kikötőket, de csak évenként kétszer. Rosenberg Gyula védeni igyekszik az Adriát. Neugebauer utal arra, hogy az Adria maga nem képes a fiumei kikötő farakományait elszállítani, miért kell tehát a szállításból elzárni a privát hajókat? Lukáts Gyula figyelmezteti a szónokokat, hogy a törvénytervezetnek korántsem czélja a privát érdekek dédelgetése, itt — bár inderekte — de elsősorban a nemzeti, a közgazdasági érdekek szolgálatáról van szó. Gróf Szapáry véleménye szerint a nemzeti érdekeket leginkább konkurrenczia inaugurálásával szolgáljuk; pártolja Batthyány Lajos ós Lukáts Gyula felszólalását. Végül maga az »Adria« képviselői kényszerüleg kijelentették, hogy nem ellenzik a javasiadnak ily irányú megváltoztatását.« Ha t. képviselőtársam annak ideién mindjárt előállott volna ezzel a dementival . . . Rosenberg Gyula: Ez nem is demenii: ez csak helyreigazítás! Rakovszky István: . . . akkor én természetesen rosszhisszeműen jártam volna, el. Én tévedtem annyiban, hogy azt mondottam a képviselő úrról, hogy a közgazdasági bizottságban szólalt fel az »Adria* érdekében, de tökéletesen fentartom, — mindaddig, a míg a, t. képviselő úr meg nem czáfolja, — azt az állításomat, hogy a t. képviselő úr az ankét-en igen is az »Adria« érdekében szóllalt fél. (Mozgás és ellenmondásoh jobb/elöl.) Rosenberg Gyula: T. képviselőház! Legyen szabad a Rakovszky István t. képviselőtársam által előadottakra csak egy rövid megjegyzést tennem. (Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) A mi a közgazdasági bizottságban történteket illeti, a t. képviselő úr beismeri tévedését, és ezzel a dolog el volna intézve. Az ankét-re Rosenberg Gyula nem volt meghiva ; oda az » Adria* hivatott meg, és az Adria képviseletében jelent meg ott Rosenberg Gyula. (Derültség a baloldalon.) Nekem erre, bocsánatot kérek, jogom van, és fogom is képviselni mindig, de ez sohasem fog képviselői állásommal ellenkezni és azzal összeütközésbe jönni. (Ellenmondásoh balfelöl. Mozgás és zaj a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Áttérünk most már a napirendre. A napirend szerint következik az »Adria* magyar királyi tengerhajózási részvénytársasággal kötött szerződés beczikkelyezőséről szóló törvényjavaslat (írom. 992. 999) tárgyalásának folytatása. Mielőtt azonban a napirend során tovább haladnánk, Lukáts Gyula t. képviselő úr személyes kérdésben kér szót. (Halijai-.' Halljuk!) Lukáts Gyula: T. képviselőház! (Halljuk! Hajijai-!) Rakovszky István t. képviselőtársam a ház szombati ülésén az »Adria* szubvenczionálására, vonatkozó szerződés beczikkelyezéséről szólva, egy kimutatást közölt arról, hogy az egyes államokban az egyes hajókra .mekkora szubvencziő esik, és én ezt a kimutatást tévesnek találván, közbeszólottam. Erre Rakovszky István képviselő úr a következő választ adta: (Halljuk! Halljuk!) » Sajnálom, hogy nem utaztam a képviselő úrral együtt tanulmányútra Fiumébe!« T. ház! Ha valaki tisztán a, közügy érdekében, annak valamely szolgálatot óhajt tenni, azt ezért gyanúsítani a leggonoszabb és legalávalóbb rágalmazás volna. Rakovszky István: Úgy van!
