Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-686

408 080. országos ülés 1901. márczins 23-án, szombaton. dolog, s itten fogom az igazolását megkísér- ' leni annak, hogy nem a t. miniszter úr, hanem az elődjei törvényt szegtek, a társaság pedig szerződést szegett. A. szerződés első szakasza így szól: Az »Adria« magyar tengerhajózási részvénytársaság a jelen szerződés erejénél fogva ós annak tartamára, arra kötelezi magát, hogy rendszerint saját hajóival a következő rendes járatokat fogja fentartani ós teljesíteni: 1—21-ig. A Fekete-tengerről egy szó sincs a járatok között. A második szakasz : »A mennyiben idővel a forgalmi viszonyok és a kereskedelmi érdekek alakulása következtében az első paragrafusban elősorolt járatok és teljesítmények egyikének, vagy másikának módosítása vagy elhagyása szükségesnek mutatkoznék* — erre megadja, a miniszternek a felhatalmazást. A 2. §. szól az 1. §-ról expressis verbis. A 7. §.: »Az Adria magyar tengerhajózási részvénytársaság kötelezettséget vállalt, hogy minden állami segélyezés nélkül legalább két gőzösét állandóan a Feketetengerben járassa stb... . [Különösen köteles lesz a társaság ezen hajóival a. kereskedelemügyi miniszter rendelkezése és az általa jóváhagyandó menetrend szerint azon a társasággal egyetértőleg megállapítandó összeköttetéseket fentartani és kiszolgálni, melyek aldunai átrakodások segélyóvelforgalmiérdekeink szempontjából esetleg berendeztetni fognak.« A 9. §-ban még látni a nagy előrelátást és elővigyázatot, hogy két gőzöst kirendel a Fekete-tengerre 800 bruttó regiszter tonnával, és kiköti azt, hogy ezeknek a hajóknak minimuma óránként 9 mértföld legyen, még pedig nem próbajárat, mert nagy különbség az. hogy próbajáratot tesz-e a hajó vagy rendes járatot. A 11. §. azt mondja: »A Feketetengerben szervezendő szolgálat az e czélra szolgáló két társasági gőzhajó elkészültével kezdendő meg. Ezen két gőzhajó azonban akként rendelendő meg, hogy azok legkésőbb 1892. július hó végéig a forgalomnak átadva legyenek.« T. ház! A. 2. §. csak az 1. §-ban levő járatokra adja meg a felhatalmazást a felmentésre, a 7. §-ban levőre nem adja meg. És mindennek daczára sikerült ezt meghiúsítani, mert anyagi előnynyel nem jár, ós a g egyszerűen beszüntette ezt a járatot. (Mozgás a baloldalon.) A szubvencziót bezsebelte, mert a szubvenczió a feketetengeri járatrais szól. Azután megcsinálta Kilónyi Hugó miniszteri tanácsos úr a magyar-keleti társaságot, a mely nem úgy, ahogy azt Baross intendálta, bonyolítja'le a feketetengeri kereskedelmet 180.000 korona új szubvenczióért. Tehát a szubvenczió egy részét bezsebelte az Adria., a nélkül, hogy a kikötést megtartaná és még azonkívül 180.000 korona szubvencziót ad az állam. Ne higyjék, hogy kárpótlás az, hogy e helyett ment Marseille felé, mert hisz ez érdeke volt a társaságnak, ott amúgy is megtalálja a maga nyereségét. Ez nem volt egyéb, mint kijátszása a szerződésnek. Terhes volt a társaságnak ez a járat, s e miatt megszüntette. (Felkiáltások a baloldalon: Botrány!) A t. miniszter úr indokolása ós a közgazdasági előadó úrnak jelentése és — a mint hallom — Rosenberg Gyula t. képviselőtársamnak a felszólalása is a. közgazdasági bizottságban. Ők hárman összeálltak ős abban konkludáltak, hogy nincs a. világon ilyen nagylelkű ós jobb társaság, mint ez az Adria. Mert hogyha, ez az Adria megkapná mindazokat a kedvezményeket, a melyeket az 1893 : XXII. törvényczikk biztosít a szabad hajózásnak, 490.600 koronával több jövedelme lenne, mint most van. T. képviselőház! Ezt a társulatot kuratéla alá kell helyezni. (Derültség.) ha 490.506 koronát csak így kidob az ablakon. Ha ez így van, akkor valóban kalapot kell emelnünk azok előtt, a kik bent ülnek a társaság igazgatóságában és megmentették Magyarországnak ily nagy összeget. De ez nincsen ám így. Mert a t. miniszter úr nagyon jól tudja, hogy ez a törvény csak 15 éven át biztosít a, hajóknak szubvencziót. Évente 7°

/

o-ot leírnak. Kétféle szubvenczió van, beszerzési és forgalmi szuvenczió. Már mostan azok a hajók, a melyek tizenöt éven túl vannak, nem kapnak szubvencziót. így a »Szapáry*, amely 1888-ból, az »Adria<:, a mely 1880-ból, a »Tisza« ós a »Széchen3n«, amelyek 1884-ből valók. 1902-ben már a »Baross« és a »Matlekovits* sem kap szubvencziót. (Élénk derültség balfelöl.) Az Adriának tehát már mostan hét hajója nem kap, de van több hajó is. a melyek 1907-ig mind kiesnek abból a turnusból, és íny akkor már nem kapnak majd szubvencziót. Különben utánszámítottam a dolognak. Nem kapna az Adria 490.000 koronával többet, hanem csak kevesebbet kapna. Mert ha a szabad hajózási törvény szerint az 1893 : XXH. törvényczikk szerint kapná a prémiumot, körülbelül 800.000 koronát kapna; de ne felejtsük el, hogy az Adriának a. hajói olyan rosszak, hogy csak nyolez tengeri mértföld sebességű a. próbajáratuk, holott a német Lloyd hajóinak 16—17 tengeri mértföld gyorsasága van. Hogyha pedig a próbánál csak ixyolcz tengeri mórtföldet tesznek meg, az tényleg csak 5—6 tengeri mértföldnek felel meg. Tehát e szerint igen keveset kapnának. Ugron Gábor: Bivalyfogat a tengeren.! (Derültség.) Rakovszky István: Azonfelül, ne felejtse