Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-686

(íSfi. országos ülés 1901. márczius 23 ka, szombaton. 4Qg mint kimutattam, a 60.000 ós néhány száz mértföldszánimal szemben elenyésző csekély. Ebből azután arra az eredményre jutunk. hogy az »Adria* nem hogy 1,047,190 tengeri mértföldet, hanem csak 986,870 tengeri mértföldet fut be évente ős pedig nem úgy, a hogy a t. miniszter úr mondja, hogy 472 járatot tesz, mert ebből le kell vonni a különbséget, . tudnillik a marseille-it 72-vel, és a két afrikait 4-gyel, a mi 76-ot tesz ki. tehát csak 396 járatot tesz, úgy, hogy szerencsésen elértünk akkora vívmányt, hogy egy járattal kevesebb van most, mint volt a régi szerződós szerint, a mikor 397 járatunk volt. (Elénk derültség a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! A mint mindig a t. miniszter úr indokolása nyomán haladva szereztem eddigi bizonyítékaimat, épen úgy állíthatom, hogy nem áll a következő számítás sem: »Ezen több teljesítmény — már tudnillik az a több teljesítmény, a mely egygyel kevesebb — (Derültség.) kifejezésre jut a társaság szolgálata után mértföldenként esedékes átlagsególy kiszámításánál is. A míg a jelenlegi számítás mellett egy mértföldre 1 korona 19 fillér segély jut, addig az új zerződés alapján csak 1 korona ós nyolcz fillér esnék egy mértföldre.« Hát, t. miniszter úr, ez egyszerűen nem áll. A mint kiszámítottam és bebizonyítottam, hogy a. járatok száma kevesebb a réginél, úgy be fogom bizonyítani a, közgazdasági jelentés nyomán azt is, hogy ezen így megállapított összegek sem felelnek meg a valóságnak. Mert hogy áll a dolog a közgazdasági jelentés 31. oldalán foglaltak szerint? Az adókedvezmény, a mint a t. kereskedelemügyi miniszter úr a bizottságban közölte, az »Adria* utolsó évi mérlegének adatai szerint körülbelül évi 160 ezer koronát képvisel, a segélyösszeg a többi pótlékokkal együtt tehát 1,327.224 koronát tesz ki. a mely összeget elosztva a 986.870 tengeri mérfölddel, nem 1 korona 8 fillért, hanem 1 korona 44 fillért. (Mozgás a-bal oldalon.) tehát az eddig is élvezett 1 korona, 19 fillérnél 25 fillérrel magasabb tételt nyerünk. (Mozgás a baloldalon.) Nem értem, t. ház, hogy a t. miniszter úr ezeket közegei által nem számíttatta, utána,, ós hogy épen úgy, a mint egy egyszerű képviselő, a, ki mint nem szakember nehezen tudott eligazodni, végre-valahára mégis eligazodott, a, t. miniszter úr nem szerezte meg erre nézve az alapos és megbízható bizonyítókokat. Épen ily tendencziózus, t. ház, a jelentés azon része is, a mely a hajók segélyezéséről szól. Gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam itt elpanaszolta azt a régi nótát, hogy milyen mostohán járunk mi el az ilyen vállalatokkal szemben. Felemlítette, hogy milyen bőkezűen szubvenczionálják a többi államok az ilyen vállalatokat. Gróf Batthyányi Tivadar vagy nem szakember, vagy rossz szakember, vagy eltitkolt valamit, a mit tudott,. Több eset nem lehet. Hisz ő tengerész, tudnia kell, hogy mindazok a számok, mindazok a, szubvencziók igazak, mert itt is vannak, és utánira is néztem. Igaz, hogy Ausztria 9 millió koronát, Olaszország 11 millió koronát és még valamit, Francziaország 41 millió koronát. Anglia pedig 18 millió koronát fordít hajóinak segélyezésére. De egyet eltitkolt a t. képviselő úr, hogy mindezek a haj ój áratok személyszállítással vannak összekötve, eltitkolta, hogy ezek szubvencziójuknak tetemes része postai szolgálmány fejében megy. Ezekről a gróf úr nagyúri dilettantizmussal nem szólt semmit; neki mint tengerésznek figyelmét elkerülte ez és az ilyen egyszerű Landratte, mint én, rájöttem arra, a- mit a, tengerész nem ismert fel. (Halljuk! Halljuk!) Menjünk tovább. A tonnák felsorolásával nem untatom a, házat. Nézzünk most, hogy igaz-e, hogy mi adjuk a legnyomorúságosabb szubvencziót a, hajózásnak, eltekintve attól, hogy Anglia, Németország, Francziaország dúsgazdag országok és mi egy nyomorult, tönkretett, ország vagyunk. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Nézzük most az országokat és akkor a következőkre jutunk: állami segély Angliában 16.981.540 korona, hajóknak száma 10.691, esik egy bajóra 840 korona: Olaszország állami segélve 12,802,842 lira, hajók száma, 6559, egy hajóra esik 1796 korona; Németország állami segélye 7,788.000 korona, hajóinak száma 3592, egy hajóra esik 2165 korona. Francziaország állami segélye 41,070,509 korona, hajók száma 4749, egy hajóra esik 5256 korona, Ausztria, állami segélye 9,075.640 korona, hajók száma 1033. esik egy hajóra 8786 korona, Magyarország (Halljuk ? Halljuk!) nyomorult 2,510.000 koronát ad, hajóinak száma 59, esik egy hajóra 42,552 korona. (Derültség balfdöl.) Erre tessék kadencziát találni! Lukáts Gyula: Erre legkönnyebb kadencziát mondani! A mely államnak nincsen hajója, annak kell adni szubvencziót! Rakovszky István: Nagyon sajnálom, hogy nem együtt utaztunk Fiúméba tanulmányútra ! Lukáts Gyula: Én sokat utaztam másutt is! Rakovszky István: Én csak ott szerettem volna, lenni! Tehát 42.552 korona, esik egy hajóra. Azt mondja, a, t. képAŰselőtársam, hogy azért, mert kevés a hajó, azért kell adni a szubvencziót. Nem volt szúbvenczió, nem volt Adria,, nem volt tarifakedvezmény 51'