Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-685

OSo. országos ülés 1901. mái külföldi piaczra való szállítása,, azáltal, hogy a magyar államvasutak mennek le oly mértékben a szállítási díjtételben, hogy az árúkat tulajdonképen ingyen szállítják Fiúméig. Ha én nem is megyek idáig, mert nem tudom még, mit fog a t. miniszter úr válaszolni, de mindenesetre oly mórtékben mennek le ezek a tarifák, a mely mérték az Adria, által fentartott árszabványok mellett, nem indokolt. És ha összehasonlítjuk az Adriának díj tótelét a magyar államvasutak díjtótelével, mindenesetre fel fog tűnni, hogy itt a rendes díjtételnek óriási mérvű leszálJítá.sával találkozunk, holott az Adria részvénytársaság hajóinak díjtételeinél csak olyan esetben találkozhatunk leszállítással, a mikor esetleg nem rendelkezik kellő szállítmánynyal. Hiszen tulajdonképen az lenne a ezól és az lenne az előny, ha mi olcsón volnánk képesek terményeinket a piaczra dobni. De nekünk nincs kezünkben mód arra, hogy az Adriától bizonyos kedvezményhez juthassunk, mert ha ö ragaszkodik szerződéséhez, akkor a normális díjtótelekből egy krajczárt sem köteles engedni; hiszen ez a hajózási vállalat, a melynek elsősorban a magyar állam érdekeit kellene képviselni, a mely azonban börzespekuláczión alapúi, nem tekinti maga. előtt a magyar államot, hanem tekinti azt az osztalékot, a melyhez neki jussa van és a melyből nem hajlandó a magyarság szép szeméért egy fillért sem engedni. Épen azért a tarifának ilyen tág körben való meghagyása, a mely teljesen kiszolgáltat bennünket ezen társaság kénye-kedvének, nem felelhet meg a magyar közlekedési politikának ős nem felelhet meg annak, a mit. mi óhajtunk, hogy igazán minden tekintetben magyar társulat álljon rendelkezé síinkre. T. ház! Ha áttérünk az Adria szolgálmányaira, látjuk, mennyire ki van tüntetve, hogy milyen nagy utakat tesz meg és mennyi kilométert számlál útjaiban. De rájövünk itt arra is, hogy egyes járatokat igen szépen eliminál. egyszerűen összeolvaszt. így kötelezve van 72 járatot Marseiilebe, azután 52 járatot Barcelonába és Valenciába indítani. Azonban ezen hosszú járatoknál meg van engedve, hogy a marseillei járat feleméssze a valenciait, még pedig úgy, hogy egj-szerüen csak meghosszabbítja járatát ós ezzel eleget tett a spanj-olországi 52 járatnak. Tehát tulajdonkópen nincs szó 52 és 72 járatról, hanem csupán 72 járatról, a melyek közül 52 megvan hosszabbítva Marseiilebe. A kilométerekben azonban, a mint az előttem szólott képviselő úr felemlítette, nagy milliókban összegezve van, hogy milyen nagy utakat tesz meg. KÉPVH. NAPLÓ. 1896 —1901. XXXIV. KÖTET. rezlits 21-én. csütörtökön. • ?>SŐ Rakovszky István: Tudom, mire gondol az e lőadó úr! Az sincs úgy! Major Ferencz: De, t. ház, nemcsak a marseillei járatoknál, ugyanezt látjuk az angol, a németalföldi, a belga, a koppenhágai és spanyol hajójáratoknál. Az van mondva, ha bizonyos mennyiségű rakomány rendelkezésre áll, akkor menjen tovább, ha nem, akkor befejezheti Amsterdamban, vagy "Rotterdamban stb. Es itt van egy megjegyzésem, t. ház, a mit nagyon fontosnak tartok, ős arra ki is kérem a t. ház figyelmét. (Halljuk! Halljuk!) Hogyha mi egyszer magyar hajózást akarunk, és azt akarjuk, hogy a magyar állameszmét a hajózás is reprezentálja, akkor nem szabad eltűrnünk, hogy idegen lobogók alatt idegen hajók teljesítsenek nagyobb járatokat és szolgálatokat. Hogy az Adria csak agenturát végezzen, és e mellett bezsebelje a szubvencziót, pedig tulajdonképen angol hajók járnak.. Kérdezem, hogyha az a hajó befut akármelyik külföldi kikötőbe, vájjon mivel képviseli az a magyar állam érdekét, mikor az idegen hajó, bérelt hajó? (Ifjaz! Úgy van! a hátoldalon.) Ez nem nevezhető magyar királyi hajózásnak, a mikor a járatokat egy idegen hajó végzi, azok jelennek meg a franczia, angol, koppenhágai és a spanyol kikötők nyugati részében. Kérdem, lehet-e ez ideálja a, magyarságnak, megfelel-e ez a magyar állam közlekedésügyi politikájának ? Akkor minek fektettünk be 1000 milliót a magyar állam vasúti hálózatába, akkor mire valók azok a sok milliók, a melyeket Fiúméra áldozott a magyar állam ? Miért hazardíroznak itt 5—10 millió koronával, a melylyel az Adria szolgájává teszi az egész magyar államot, és a magyar állam közlekedési eszközeit. Vájjon a magyar állam érdekeinek kifejezése-e az, hogyha egy társulat 10 millió alaptőkét reprezentál, ha szolgálatába hajtja, az egész országot, ós azért a franczia kikötőkbe, és más kikötőkbe csak angol hajó jár ós angol társulatnak bérelt hajója. Ez, t. ház, nem megoldása egy közlekedési politikának. Ha valahol nem szabad szűkkeblűnek lenni, a mint már azt kifejtettem, itt nem szabad. De nem szabad etetni egy bankvállalatot, nem szabad azt hizlalni, a mely tulajdonképen nem magyar. Annak a legnagyobb része osztrák kezekben van, a Bankverem és Lederer kezében, tehát nem magyar kézben vannak a részvények sem. Ha így áll a dolog, akkor ne legyen szolgája a magyar állam ennek a társulatnak. Még csak egy pontra akarok kiterjeszkedni, — a részletekről lesz alkalmam bővebben nyilatkozni, a mit most az idő előrehaladott voltára való tekintette] nem teszek, — ós ez