Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-683

083. országos ülés lí>01. nuirc/.ius 19-én, kedden. 361 gésbe hoz a tárgyalás alatti javaslattal. Ha hosszabb ideig nagyobb eltéréseket tenne a tárgytól, tudni fognám kötelességemet. (He­lyeslés jobbról.) Lévay Lajos: De vájjon mi okozza mégis, hogy a szerény igényű és nagy kere­settel biró munkásaink közül aránylag oly kevesen térnek vissza hazájukba? Ennek, az ón Amerikában szerzett tapasztalataim szerint, két oka van. Az egyik, mivel, a mint átér­nek az új világrészbe magyarjaink, nyelv, viszonyok, ismeretek hiányában kellő útba­igazítás és védelem nélkül, — ez utóbbi ket­tőről különös elkeseredéssel hallottam kiván­doroltjaink panaszát. — kezébe esnek a kikö­tőben már reájuk leselkedő »padrone«, »boss«, »runners« név alatt ismeretes kétes egzisz­tencziáknak, kik őket munkaszerzés örve alatt, mint olcsó munkaerőt, barom módjára szál­lítják nagyvállalatoknak. Ezektől minden állam megvédi alattvalóit, a mieinket, sajnos, nem levén New-Yorkban megfelelő szervezetünk, e kétes egzisztencziák mindenféle czímen, — lakás, ellátás, előleg stb., — kifosztják, megcsalják, kiuzsorázzák és tőlük többé igen nehezen képesek szabadulni. Ez egyik oka annak, hogy keserves, naponta 14—16 órai bányamunka, vagy gyári munka után testben és lélekben megtörve, oly keservesen térnek vissza hazájukba, mihez az is járul, — mint már említettem, — hogy a visszavágyók in­gyenes hazaszállítása mindeddig nincs meg­szervezve. A második ok az, hogy, a mint kivándorlóink hazájuk határát elhagyták, a magyar állam védőkarját és gyámolítását nél­külözni kénytelenek, s megszűnik minden összeköttetésük régi hazájukkal, melyhez pedig elhagyatottságukban is szere lettel viseltetnek. mit, — tapasztalataimból beszélek, — kimond­hatlan honvágyuk igazol leginkább. Valódi konzulátusaink oly kis számban vannak és oly kevés munkaerővel rendelkeznek, — czím­zetes konzulátusaink pedig vajmi keveset érnek — hogy Amerika óriási kiterjedésű államaiban magyar honosaink százezrei jófor­mán teljesen védtelenül állanak és támoga­tásra a szó szoros értelmében nem számít­hatnak. Szerintem helyesen proponálj a Hegedüs Loránd már említett munkájában a. valóságos konzulátusok szaporítását; ele szükségesnek vélem, hogy konzulátusainkkal kapcsolatosan munkaközvetítő irodák létesíttessenek, New­Yorkban kivándorlási bizottság állíttassék fel, melynek feladata legyen lehetőleg vallás, nem­zetiség ós foglalkozások szerint csoportosan letelepíteni kivándorlóinkat, őket nyilvántar­tani, velük állandó összeköttetésben maradni. tettel és tanácscsal segélyökre lenni, magyar EÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXIV. KÖTET. iskolák és templomok létesítésével bennük a hazafias érzést ébren tartva: őket hazájuk­hoz hűségre, magyar állampolgárságuk meg­tartására buzdítani. Ha ekként érzik majdan, a mint azt más nemzetbeli munkástársaiknál bizonyos irigységgel látják, hogy a magyar állani nem vette le róluk segítő és védő kar­jait: nem fognak ők sem elszakadni régi ha­zájuktól, hanem hűségükben állhatatosak és kitartók lesznek! És a. telepek által lehet idővel azon kereskedelmi összeköttetéseket létesíteni, melyek a többi nyugati államoknak oly tetemes anyagi hasznot biztosítanak. Szükségesnek tartom továbbá oly intéz­kedés megtételét, hogy kivándorlóink esetleg a postatakarékpénztár útján küldhessók vissza megtakarított pénzeiket, mivel igen számos panaszt hallottam azon visszaélésekről is. melyek által kivándorlóink pénzküldeményeit a bankerek megdézsmálják. A mennyiben, mint azt bizton remélem a miniszterelnök úr ígérete következtében, hogv a kivándor­lás kérdése már rövid időn belül szabályozás alá kerül, már most felhívom a t. kormány figyelmét arra. hogy azt teljesen függetlenül oldjuk meg a netaláni osztrák kivándorlás szabályozásától. És itt nem Fiume erősebb versenytársára Triesztre gondolok, hanem attól tartok, hogy ha. a lajthántúli többnyire szláv kivándorlók, a mi túlnyomóan szláv eredetű kivándorlóinkkal együtt telepíttetnek le Ameri­kába : ez idővel igen nagy veszélyt hozhat hazánkra és különösen nemzetiségek által lakott vidékeire. Már is határozott adatok állanak rendel­kezésemre, hogy Amerikában orosz papok ke­zébe esnek szláv anyanyelvű kivándorlóink, kik a pánszlávizmust terjesztik közöttük, s bizony ezek visszatérve a magyar állameszme kiépítését gátolni ós veszélyeztetni fogják. Ugwanez áll a dunántúlról ós a délvidékről kivándorló svábjainkra is, kik a német tele­pekhez szítanak és a pángermán eszmékkel szaturálva visszatérésük esetére, megmételyez­hetik eddig hazafias és erősen magyarosodás­nak indult, svábok által lakott tájait hazánk­nak. Az egész monarchiára ós a dinasztia hely­zetére is veszedelmes ez a jelenség. Kormáiryunknak általam projoonált tevé­kenységét lényegesen meg fogja könnyíteni azon 98 magyar egylet és ezeknek 114 fiókja, melyek Amerika 12 államában szétszórtan már is azon fáradoznak, hogy a magyarokat, — többnyire felekezeti jellegű — egyleteiben összetartásra birják és hazájában hűségre buz­dítsák. De nem feledkezhetem meg az ottani magyar sajtóról sem, mely e tekintetben jár elől. (Helyeslés.) 46

Next

/
Thumbnails
Contents