Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-681
314 fi81. országos ülés 1901. niíírczius 16-án, szombaton. Nagy különbséget látok abban, hogyha a t. miniszter úr mint belügyminiszter . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Úgy van! Barta Ödön: . . . felfüggesztette a kapitányt ós elrendelte ellene a fegyelmi eljárást, mert az előtte fekvő jelentésből arról győződött meg, hogy kötelességét nem teljesítette és nem akarta teljesítem. Széll Kálmán miniszterelnök: így van! Pulszky Ágost: A látszat a mellett szól! Barta Ödön : Kérem, magam sem szólok ítéletről, hanem preventív intézkedésről. Ha tehát ezért függesztette fel, ez helyes. Széll Kálmán miniszterelnök: így van! Azért! Barta Ödön: Ez megnyugtató, mert remélhetőleg például fog szolgálni a hasonló funkczionáriusok számára. De ha a t. miniszter úr, mint belügyminiszter úr, a mint ón legalább magamnak feljegyeztem ós — itt merült fel köztünk az eltérés, — azért függesztette fel, mert egy büntetendő cselekmény miatt ellene nyomozás van folyamatban, . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Több dolgot is mondottam! Barta Ödön: . . . akkor ebben nem nyugodnám bele és ezt nem is tartanám helyesnek, mert először is a íxyomozás megindítása nem mindig ok arra, hogy valaki felfüggesztessék, de viszont nagyon nagy ok arra, hogy a, nyomozás megszüntetésének esetén, a fegyelmi eljárás is megszűntnek ne tekintessék! Ezzel kapcsolatosan tehát az intézkedés engem az említett alakban nem nyugtatna meg. T. képviselőház! Csak nag} r on röviden fogom megérinteni azt a részét e kérdésnek, a mely a. csendőrség ténykedésére vonatkozik. Abban a t. miniszterelnök úr téved, ha. azt hiszi, hogy reám czáfolt a körűi a kérdés körűi, vájjon lehet-e a csendőrsóget törvényhatósági joggal felruházott városban rendőri szolgálatra alkalmazni. Az a törvény nincsen úgy megalkotva, hogy azt lehessen belőle kimagyarázni, a mit a t. miniszterelnök úr belőle kimagyaráz. Hát igenis segódkezés végett igénybe vehető a csendőrség. Jídhiszem, úgy van, de csak ha már veszélyeztetve van maga a közrend, ha már nem elegendő az ottani rendőrség a rend fentartásának biztosítására, akkor segódkezés ül alkalmazható. Nagyon gyakran látjuk, hogy példáid tüzeset alkalmával a csendőrség is kivonul és teljes passzivitással végig néz mindent. Ott van, hogy azon esetre, hogyha a rendőri beavatkozás nem A^ezetne czélhoz, segédkezzék. Idáig megy az 1882 : X. törvényczikk ós tovább nem. Itt azonban nem az törtónt, t. képviselőház. Itt egyenesen látszik az, hogy a választókerületnek a kormánj' részére leendő biztosítás végett előre konczentrált hadi erő vomílt fel oly czólzattal, hogy ott terrorizmust űzzön. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon^) Ez látszik ki az egész eljárásból. Már most erről az oldalról a t. miniszter úr sohasem hallotta azt, hogy itt a bűnt támogatják. Nem mondja senki, ós nem is fogja innen mondani remélhetőleg soha senki, hogy a rakonczátlankodás, a melyet az állítólagos ellenzéki érzelmű választóközönség valamely felvonuló kormáirypárti kocsival szemben elkövetett, helyes dolog. (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) A rakonczátlanság semmiféle alakban innen helyeslésre sohasem talált. De viszont azt kérdezem, megállapíttatott-e az, hogy tisztán csak a kormánypártiság miatt rakonczátlankodtak az egyes egyének ellen? Meg van-e állapítva, hogy minő előzmények voltak ott, hogy mit tettek azon urak, a kik ellen a rakonczátlankodás elkövettetett, hogj^ ezeknek minő szerepük van Marosvásárhely életében, minő szerepük van a polgárság ügyeinek intézésében, (Helyeslés a szélső baloldalon.) ós abban a korrupczióban, a melyről ország-világ hall és tud. de a mely vizsgálat tárgyává eddig nem tétetett. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Azután, t. képviselőház, még az is kérdés, hogy a rakonczátlankodást megelőzőleg a tömeggel szemben mikópen viselkedtek azok, a kik a tömegnek csillapít voltak hivatva, ós hogy a választójog nélküli, de lelkükben mégis érzéssel megáldott polgárok biztonsága érdekében minő intézkedések tétettek. Ezt én a t. miniszterelnök úr válaszában seholsem találom meg, pedig alkotmánj^os államban azok is igényt tarthatnak a hatósá.gi oltalomra,, kik az önök szükkeblűsége folytán szavazati joggal még nem birnak. A mi magát a fegyver használatának kérdését illeti, én az iránt teljesen meg vagyok nyugodva, hogy az a bíróság most a bizottsági munka alapján foglalkozni fog ezzel a kérdéssel, legjobb tudomása szerint meg fogja állapítani, hogy a csendőrség mennyiben hibás ós mennyiben nem ? Megjegyzem, hogy nagyon közönyös ránk nézve, hogy egy csendőrrel több, vagy egy csendőrrel kevesebb lesz elmarasztalva azért, mert fegyverét jogtalanul, vagy vélt jogosultsággal használta. Ránk nézve nemcsak ez a kérdés forgott itt fenn, hanem az a kérdés is,hogytisztáztassók, vájjon lehet-e ebben az országban, a hol a választások előtt a szenvedéseket már előre felkorbácsolják azok az intézkedések, a melyek az ellenzék hangulatának megnyilatkozását gátolják, vájjon szabad-e ebben az országban minden választásnál csendőrt alkalmazni és lehetővé tenni, hogy a csend-
