Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-680

080. országos ülés lttül. márczius 14-én, csütörtökön. 275 átalános elvnél fogva, hogy két, egymással ellentétes hatású, de egyenlő erő egymást teljesen megsemmisíti, épúgy semmisíti meg nálunk az életben az egymással szemben álló szabadelvű theoria és praxis - már régóta a tekintélynek az elvet. (Helyeslés a baloldalon.) Ha azt akarják, t. képviselőház, hogy a kormány elfogulatlansága minden kétségen kivűl álljon és megnyugtasson mindenkit ebben az országban, akkor nem szabad már előre biztosítani a szabadelvűségnek a győzelmét és monopóliumát, (Úgy van! a baloldalon.) a mely a theoria és a praxis között tényleg elveszett, amely már megtermetté a maga gyümölcseit, a mely tehát a dolgok természetes rendjénél fogva kell, hogy visszafelé fejlődjék. (Úgy van! a baloldalon.) És én azt hiszem, t. képviselőház, hogy nem szabad egy államférfidnak hirdetni a szabadelvűségnek szuverenitását, nem szabad azt odaállítani mint egy istenséget, akkor, a mikor azok, a kik valamikor imádták, tenyereikben, cselekedeteikben régóta megtagadták azt. (Élénk helyeslés a. baloldalon.) Őszintén megvallom, t. ház, nekem kevés bizalmam van a jövő választások tisztaságában. (Halljuh!) A miniszterelnök jóhiszeműségében ós jóakaratában egy parányit sem kételkedem; de nem a jóakarattól, hanem a jóakarat megvalósításának a. lehetőségétől függ itt minden. És hiszi a belügyminiszter úr azt, hogy ma már az összes közigazgatási közegek bírnak szigorú alkotmányos érzülettel'? Hiszi-e a t. belügyminiszter úr azt, hogy ma, midőn az ő szelleme még nem tudott megérni a többségnek köztudatában, mert hiszen az érési proczesszusra vonatkozólag nem adattak meg a kellő előfeltételek, (Úgy vau! bal felől.) hiszi-e a belügyminiszter úr azt, hogy a választások viszonylagos tisztasága iránt garancziát nyújthat nekünk ? És ha tekintetbe veszszük ezt a nagy kérdőjelet, amely nagyon súlyosan nyom a latban, ós hozzávetjük annak a nyilatkozatnak a hatását, a melyet a t. miniszterelnök úr a demokrata bankett alkalmával márczius 1-én tett, a midőn azt mondotta,, hogy ha van ország, a, melynek erőben ós szellemben való gyarapodása a liberalizmustól függ, úgy az Magyarország, akkor nem látja, nem érzi, nem sejti-e a miniszterelnök úr maga is azt, hogy a nemzet, a mely előre preokkupálva lett, a, hatóságok, a melyek megérlelik ós megszívlelik ezt a nyilatkozatot, már ma, egy nagy erkölcsi presszió hatása alatt állanak? (Úgy van! Úgy van! a halícözépen.) Szomorú ós nagyon kétségbeejtő volna, ha egy nemzetet, országot csak egyetlenegy elv volna képes boldogítani. Nem szabad, hogy pártok ós államférfiak, a melyek önmagukban bírják a hosszú kormányzás feltételeit, ennek a felfogásnak az álláspontjára helyezkedjenek, mert hiszen akkor az állam jólétét, a nemzet boldogságát áldozzák fel egy ideálnak, a helyett, hogy a nemzet nagyságát, boldogságát, mint ideált rendelnék fölé azon eszméknek és elveknek, a mely eszméik ós elvek szárnyain felemelkedhetnék a nemzet az anyagi ós erkölcsi boldogulás szféráiba. (Elén/,' helyeslés «, baloldalon.) Azoknak a vezető államférfiaknak, kik figyelemmel kisérik a nemzet életének folyását, tudniok kell azt, hogy a, vezető eszmék az idő folyóján tovább úsznak és az idők árja hoz magával ujjakat. Egyetlenegy eszme sem tudta magát állandósítani, egyetlenegy sem tudta magát eternizálni. Miért eternizálná hát magát a szabadelvűség eszméje ? (Úgy van! Élénk helyeslés a baloldalon.) Ezeknek az új eszméknek az elfogadására kell előkészíteni a, nemzetet, (ügy van ! Úgy van! a baloldalon.) Az előkészítés munkája az én felfogásom szerint azonban nem abban áll, hogy oda állítunk egy elvet a magyar nemzet elé, oda plántáljuk a földbe, mint egy jelző zászlót, a mely mozdulatlan, változatlan és helyhez van kötve, hanem ha úgy vezetjük a nemzet hajóját és úgy neveljük magát a nemzetet, hogy az érett legyen az uralomra vergődő eszmék lobogóját kezébe venni. A félszázad előtt született liberalizmus az én felfogásom szerint lassan kiéli magát. (Úgy van! Úgy van! a baloldalon.) A legszebb virág is elhervad ós elhullatja szirmait, a. legnagyobb tűz is végre el fog hamvadni. A szabadelvűségnek legnagyobb barátai, legőszintébb hívei sem tudják ezt a természetes proczesszust feltartóztatni. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Melyek azok az új eszmék, a melyek a régi ideák helyébe fognak jönni, az a, jövő kérdése. De azt hiszem, hogy mindazok, a kiknek módjuliban van bármily tekintetben közvetve, vagy közvetlenül befolyást gyakorolni a, nemzet viszonyainak alakulására, azoknak kötelessége oda hatni, hogy azok a vezető eszmék, a melyek uralomra fognak vergődni, a nemzetet lehetőleg készen találják, és hogy azok az eszmék úgy alakuljanak, hogy ne bomlasztó hatással legyenek a nemzetre, hanem úgy, hogy a nemzet anyagi ós erkölcsi felfogását előmozdítani képesek legyenek. (Úgy van! Úgy van! Elénk helyeslés a baloldalon) T. ház! Ha figyelemmel kísérjük a viszonyokat, mindenütt látjuk az egész világon, h.ogy a liberalizmussal a, szocziális eszme áll szemben. A. haldokló ágya mellett ott áll a kegyetlen örökös ós várja az ő örökségét. S talán igaza volt Marxnak, a mikor a szocziálizmust a liberalizmus haláldorongjának nevezte. Kérdem, elő vannak-e készítve a közóp35*