Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-679

CtliK oKsSüágös ülés MMíl,­bén, a mivel kapcsolatban az alapító: akarta. hasonlag Jly»n módon tenni és ilyen módon alapítani. ' . r— - .' •. • Én meghallgattam a jogügy ék igazgató­ságát is, a mely intézmény hivatva van jog­ügyekben ós különösen a magánjog körébe vágó kérdésekben jogi véleményt adni. A jog­ügyek igazgatóságának is az a nézete, hogy ez a czél azonos azzal, a mely annak idején az alapítványttévőé volt, annyira rokon ter­mészetű vele, hogy, mivel a másikat nem lehet létesíteni, nincsen rá szükség, az ala­pítvány semmi tízéit el nem érne, —- mert csak kamatai nőnének, theszauráltatnék ós soha nem lehetne hova fordítani, — ha nem igyekeznénk biztosítani azt a czélt, melylyel a másik rokon, melylyel együttesen akarta az alapító a másikat elérni, — azt a czélt — a melyet az alapító a maga szándékaiban ós emberbaráti érzéseiben szem előtt tartott, midőn ezt az alapítványt tette. Azért gon­doltam ón, hogy a törvényhozásnak teljesen joga van ezt az alapítványt ebben az érte­lemben igenis erre fordítani, és azért kérem a t. képviselőházat, méltóztassék azt egész nyugodtan elfogadni. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon.) A mi a másik módosítást illeti, azt én feleslegesnek tartom. Ebben a t. képviselő úr azt mondja, hogy necsak a betegápolási költ­ségekből tartassanak fenn, . . . Meskó László: A másik két alapból! Széll Kálmán miniszterelnök: Igen!.... hanem, a mennyiben szüksége mutatkozik, az állami költségvetésbe felveendő pénzekből is. Én a magam részéről ezt teljesen feles­legesnek tartom. Mert ha mi ezeket az inté­zeteket felállítottuk, ezekből az alapokból, el akarjuk látni a budgetből évi rendes költ­ségeiket, kezelési költségeiket, s az összes ápolási költségeket, szóval mindazt, a mikbe a. gyermekek gondozása kerül, akkor, ha ez riem elégséges, ha. a törvényhozás azt fogja látni, hogy egy lépéssel tovább kell menni, a czélnak nagyobb terjedelemben, nagyobb körben való biztosítása szempontjából és ha az állam eszközei arra módot nyújtanak, pénz­ügyi helyzete azt megengedi, módjában van a kormánynak ezt évenként inicziálni ós mód­jában van a törvényhozásnak erre a czólra a költségvetésbe a szükséges összeget felvenni. Sohasem szoktuk azt mondám, semmiféle törvényben, hogy erre vagy arra a czélra. majdan, ha a törvényhozás akar valamit, töb­bet fordíthat. Magától értetik.: ha a kormány vagy más valaki proponálja a képviselőház­ban és az állam pénzügyi helyzete megen­gedi, mindig fel lehet venni erre a czélra KÉPYJJ. NAPLÓ. 1896—1901. XXXIV. KÖTET. íuárczinjs 12-én, kedden. 257 összegeket a költségvetésbe. Ez a dolog ter­mészetében rejlik. Ezt a módosítást tehát épen xígy, mint a másikat, mint fölöslegest, mel­lőzni kérem. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kivan még valaki a szakaszhoz szólani ? Ha nem, úgy a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. A szakaszhoz három módosítvány ada­tott' be, ' : Az elsőt az előadó úr adta be. Erre nézve a«t hiszem, kimondhatom, hogy azt a ház, mint stiláris módosítást — a. »vagyonát* szónak egyszeri kihagyását — elfogadja. (He­lyeslés.) A mi már most Meskó László képviselő "üf~két módosítását illeti, ezeket egyenként fogom szavazás alá bocsátani. Az első módosítás a szakasz első három sorára, vonatkozik; kérem erre nézve azokat, kik az eredeti szöveget kívánják Meskó László képviselő úr első módosítványával szemben elfogadni, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a szakasznak ezen részét eredeti szövegében fogadja el. Következik most a szakasznak további része, szemben Meskó László képA'iselő úr második módosítványával, mely szerint itt fel­vétetni kívánja mint betoldást e szavakat: »a szükséghez képest e czélra az állami költség­vetésben külön előirányzott összegekkel*. Ké­rem azokat, a kik a szakasznak ezen részét is eredeti szövegében kívánják elfogadni, szí­veskedjenek felállani. (Mer/történi/;.) A ház a szakaszt ezen részében is eredeti szövegében fogadta el. Következik az 5. §. Dedovics György jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat ő—8 §-aif. melyek, észrevétel nélkül fo­gadtatnak el). Elnök: T. ház! Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgy a Itatván és elfogadtat­ván, javaslom, hogy a ház a törvényjavaslat harmadszori olvasását a legközelebbi ülés napi­rendjére tűzze ki. (Helyeslés.) Ezt határozatképen kimondom. Ezzel, a mai ülés napirendje ki van merítve. A legközelebbi ülés idejére és napirend­jére nézve javaslom, hogy holnap ülést ne tartsunk, a csütörtökön délelőtt 10 órakor tar­tandó ülésre pedig tűzze ki a ház a most letárgyalt törvényjavaslat harmadszori olva­sását, azt kö vetőié g pedig, úgy, a mint a teg­napi ülésben már elhatároztatott, a folyó évi állami költségvetésről szóló törvényt. A miniszterelnök úr kíván szólani. 33

Next

/
Thumbnails
Contents