Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-669
]Q fifif). országos ülés 1901. annyi tennivaló felett nagy, éles ós erős viták keletkeztek az országban. Kétségtelen, hogy épen most egy különös korszakban vagjnmk. Először meg kell állapítanunk a befejezett és immár a köztudatnak, a gyakorlatnak, az. életnek átadott jogi alkotások tanulságait és eredményeit, és ezek alapján kell hozzálátnunk az újabb alkotásokhoz. Kétségtelen, hogy a ki ily módon szemléli a történteket, a tanulságokat, az eredményeket, hogy ebből merítsen erőt a jövőre, a. megelégedettség érzésével fogja ezt tenni. Soha a magyar fajnak tettreképessége, kiváló intelligenczíája, a helyes intézmények ős eszmék reczipiálására való hajlandósága és befogadó képessége jobban nem bizon3 r osodott be, mint épen az elmúlt hónapokban, mikor Magyarország egy új intézmény átültetésével szaporította igazságügyi rendszerünket és jogintézményeinket. Az összes tényezőknek vállvetett ~ munkásságával olyan eredményeket értünk el, a, melyeket mindenesetre a magyar nemzet históriájában arany betűkkel fognak beiktatni. Nem áll az, t. ház, — sajnálattal kell itt ellentmondanom a t. előadó urnak, — hogy az az intézmény, a mely leginkább képezi most bírálat tárgyát, ós az a rendszer, a mely felett ma szemlét, tartunk, minden hagyományt nélkülözve, mint egészen új intézmény plántáltatott volna el ebben az országban. Értem a bűnvádi perrendtartást és az ezzel kapcsolatos új szervezetet ós új intézményeket. A t. előadó úr azt mondja,, hogy az új bűnvádi perrendtartásnak ebben az országban nem volt mire támaszkodnia. Pedig nagyon jól méltóztatnak azt tudni, t. ház, hogy a bűnvádi perrendtartásnak megalkotása előtt már nagy felsőbirósági judikatura fejlődött ki, a mely a vádrendszert, a szóbeliséget és a. közvetlenséget a. bűnvádi perijén meghonosította. Méltóztatnak tudni,, hogy az esküdtszéki intézménynek már az 1848-iki javaslat vitatásánál akadtak szóvivői ebben- az országban, hogy az 1848 : XVIII. törvényczikk az esküdtszék! intézménynek egyáltalán minden bűnvádi perre való kiterjesztését kontemplálta, midőn azt mondja, hogy addig is, míg az osküdtszóki intézmény minden bűnvádi perre alkahnaztatik, ideiglenesen egyelőre ez csak a sajtó útján elkövetett vétségekre alkalmaztatik. Világos, t. képviselőház, hogy az 1843. évi bűnvádi eljárásnak a 48-iki alkotásokkal való egybevetése, különösen pedig azon fényes állami okmányok, a melyek a jogász közönség kezében vannak, bizonyítják, hogy az ország legkiválóbb emberei, mint báró Eötvös József, Deák Ferencz, Klauzál Gábor, Pulszky Ferencz, Kossuth Lajos és mások az esküdtszóki intézménynek hivei fefcrMr 27-én, szeríláii. voltak már akkor, midőn az' 1848-iki javaslat az akkor uralkodó modern elveknek reczipiálásával megalkottatott és benynjtatott. A mit tehát a t. előadó úr mondott, hogy itt a mi törvényeink közé egy teljesen idegen institucziót iktattak be egyszerre, a na elvnek semmi gyökórszála nincs a nemzeti hagyományokban : ezt, bocsánatot kérek, helyesen és a történeti tényekkel számolva, mondani nem lehet, de nem is ..szabad. Nem szabad azért, mert ez olybá tüntetné fel a, magyar nemzetnek törvónvhozását, mint a melv szakítva a hagyómányokkal. azon kis Balkán-nemzetek közétartozik, a melyek külföldi törvényeket minden összeta-rtozandóságnak vizsgálata nélkül, egyszerűen repzipiábiak, törvénynyé tesznek és átadnak az életnek. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Már pedig a bűnvádi, perrendtartás szerintem nagyrészben a nemzet megnyugvására bevált. Mondhatom, hogy az igen tisztelt igazságügyminiszter úrnak azt az erélyes elhatározását, a melylyel ezt a törvényt életbeléptette, én annak idején bizonyos kétkedéssel fogadtam. Előttem lebegett a munkásságnak az a százféle iránya, a mely ilyen törvénynyel mindenkor egybe vau kapcsolva. Magam előtt láttam az igazságügy szervezetét ős az igazságügy nemes hivatását szolgáló tényezőknek százait és ezreit, a kik azonban akkor is a,z igazságszolgáltatás nagy munkája alatt görnyedtek, és mondhatom, nem minden aggodalom nélkül vártam, hogy vájjon mindezek a tényezők képesek lesznek-e ezen új feladatnak megfelelni? És valóban, t. képviselőház, hogy nemcsak saját közvetlen szemlélődésünk alapján ítéljünk, de ha tekintetbe veszszük a.z igazságügyi működést figyelemmel kisérő egyéb hatóságokat, mint a vidéki ügyvédi kamarákat, a vidéki igazságszolgáltatás felett a felügyeletet gyakorló királyi táblákat, a főügyészségeket, ós összevetjük e különböző faktorok jelentését ós azoknak eredményét: akkor azt látjuk, hogy a magvar faj szupremácziája, intelligencziája, tettreképessége ismét bevált, mert igenis ezt a törvényt a maga egészében, teljességében képes volt átvinni az életbe. Kétségtelen, hogy mindig vannak egyes apró hiányok, a melyeket az életnek kell pótolni, vannak törvényszakaszok, a mélyek magyarázatra szorulnak, vannak intézkedések, a, melyeknek helyes magyarázatát egy felsőbb judikatura képes csak megadni. De, mondom, ez nem ok arra, hogy még tovább is aggodalom.; mai nézzük a jövőt. Nem értettem meg Barabás Béla t. barátomat egészen, a midőn arról panaszkodott, hogy épen az új bűnvádi perrendtartás, a mint
