Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-676

208 (>76. országos ülés 1901. márczius 7-én, csütörtökön. nek, majd oly elbánásban részesülnek, mint a 20-7-30-—50 ezer hektolitert termelő gyárak ; ebben pedig én nagy sérelmet találok. Az adó­leíizetés szempontjából is kívánatos lenne fo­kozatokat felállítani, például a mely g3^ár 1000—5000 hektólitert termel, annak ne kelljen nagy mennyiségben, ötven hektoliter után ki­fizetni az adót, hanem például öt hektóliter lenne az a minimum, a melyért ö neki adót kell fizetni, mert nem rendelkezik oly nagy tőkével, hogy olyan nagy összeget fizethessen egyszerre a kincstárnak. Másrészt kívánatos dolog, hogy az adózásban is bizonyos kedvez­mények adassanak: mondjuk, hogy a mely gyár ötvenezer hektolitert termel, az ennyi, a melyik 20 vagy 10.000 hektolitert termel, ennyi elengedésben részesül. Én nem akarok itt semmiféle számokat megjelölni,.csak az eddi­ginél fokozódottabb adókedvezményt óhajtok. Egy másik dolog, a miről szólni akarok, a czukoradóra vonatkozik. Teljesen helyeslem előttem szólott t. képviselőtársamnak azt a megjegyzését, hogy ha visszatérítés történik is a, behozott czukormennyiségre vonatkozó­lag, az veszteség közgazdasági szempontból. Én a czukoradó-törvény tárgyalásánál is jeleztem, hogy nagy kár mezőgazdaságunkra, hogy fogyasztási piaczunkat jó részben, talán harmad részében, Ausztria látja el czukorral. Ez mindenesetre na,gyon hátrányos, mert itt a biztos piaczot lefoglalják az ausztriai, czukor­gyárak, a mieink künn kalandoznak a- czxdíor­eladással és nem igyekeznek itthon a termé­szetes piaczot a maguk részére okkupálni. De nem erre vonatkozókig akarok ón megjegyzést tenni. A t. pénzügyminiszter úr emlékszik arra, hogy az általános tárgyalás­nál épen Hegedüs László barátom beszélt a húsfogyasztási adóról ós annak eltörlését hozta propoziczióba épen a szegények érdekében, a szegény nép táplálkozásának jobbátétele végett. Én még tovább megyek ennél ós a táplálko­zásra, a. családi életre százszorta fontosabb dologra mutatok rá: a czukorkérdesre. Hogy a czukorfogyasztás Magyarországon olyan kis perczent más országokhoz képest, ez onnan van, mert olyan nagy mérvű adóteher nyomja a czukrot, hogy olyan drágán jut a for­galomba, hogy csak úri, jómódxí házak szerez­hetik be,aszegény nép pedig nem juthat ennek az áldásos ós legtáplálöbb eledelnek birtokába. Mert bizonyos dolog az, hogy közegészség­ügyi és tájalálkozási szempontból a czukor egyike a legfontosabb tápszereknek. Tehát épen a mostani súlyos ós nyomasztó közgaz­dasági viszonyok közt, mikor oly nehezen jut­hat a szegény ember tápláló eledelekhez, kell módot találnunk arra, hogy a szegény ember a legtermészetesebb, a legfontosabb és leg­szükségesebb tápanyagot olcsón beszerezhesse. De nemcsak közgazdasági, hanem emberbaráti szempontból is módot kell nyújtanunk arra, hogy olyan czukortermóny olcsón kerüljön forgalomba, a melyhez a szegény ember is hozzájuthat. Csökkentené ez azt a nagymér­tékben terjedő szesz-élvezetet, a melynek káros következményeit látjuk úgy a családokban, mint a tébolydák megtelósóben. Föltétlenül kell gondoskodnunk tehát egy olyan eszköz­ről, a mely a népet a szesz-ivástól részben elvonja: olyan tápszert kell kezébe adnunk, a melyet akár teájához, akár más táplálékhoz adva, az erő fentartására szívesen vesz igénybe. Ez által nemcsak a felnőttek táplálását fokoz­zuk, hanem a gyermekekét is, mert a czukor a gyermeknél is és főleg a betegségben a leg­fontosabb tápszer. Tehát az ón egész felszólalásom oda irá­nyul, hogy gondoskodjon a t. kormány egy fél-készítményről, melyhez a szegém r nép olcsón hozzá juthatna. E tekintetben el akar­nók kerülni egy triviális hasonlatot, de élnem kell vele, a dolog megvilágításául. Hogyha mi behoztuk, t. képviselőház, közgazdazdasági szempontból a forgalomba a marhasót, hogy a gazdák a marhaállomány táplálására meg­kívántató szükséges sóhoz olcsón juthassanak, akkor nem szabad elzárkóznunk az elől sem, hogy igazán sínylődő, szűkölködő, éhező pol­gáraink a legfontosabb tápszernek a czukor­nak olcsón birtokába jussanak. Egy fél-készít­ményről kell tehát gondoskodni, akár sárga, daraczukor, akár porczukor alakjában, a mely­ben megvan a czukor minden ingrediencziája ; nem ártalmas az egészségre és teljesen élvez­hető. Ilyen alakban kell czukrot adómentesen forgalomba hozni a szegények részére, a mely­hez kilónként nem 40—42 krajczárért, hanem 12—15 krajczárért jusson az a szegény nép. így fog elszokni lassanként a pálinka­ivástól, másrészről pedig családjának is olcsón jó tápszert tud nyújtani. (Helyeslés.) A jelen szoczialisztikus áramlatok közt. ezek nagyon mngfontolandó dolgok ; ha lehet, igyekezzünk segíteni azon, hogy a szegény nép olcsóbb pénzért, tápláló eledelhez jusson. Különösen akkor, midőn látják, hogy a tőlünk kivitt czukor odakünn sokkal olcsóbban kerül forgalomba., mint a mennyiért mi itthon élvez­zük, ós a mikor köztudomású, hogj 7 Angliában magyar czukorral hizlalják a disznókat! A felhozottak folytán nagyon fontos. kórdós köz­egészségügyi, táplálkozási, de társadalmi szem­pontból is, azaz a szegény családok szempont­jábólnem lehet eléggé hangoztatni fontosságát. Csak ezt óhajtottam a t. miniszter urnak

Next

/
Thumbnails
Contents