Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-675

•\ 7Q 075, országos ülés 1901. sete. Ebből körülbelül a fele iparos, tehát I majdnem a kétszerese a bécsi munkanél­külieknek. Nézetem szerint tehát sürgős teendők volnának itt szükségesek ós pedig különösen javaslatba hozom és figyelmébe ajánlom a kereskedelemügyi miniszter -urnak a, következőket : Először is hozná az ország tudomására a vidéki hatóságok* útján, hogy ne jöjjenek fel Budapestre- iparosok és munkások bizony­talan véletlenre, mert ez idő szerint itt mun­kát nem kapnak. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Másodszer, hogy nem budapesti illetőségű munkanélküliek és családjuknak ingyen vas­úti jegyet és utazási ellátást adnának hazáig, mert bárhol olcsóbban élhetnek meg. mint itt Budapesten. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Harmadszor a vidéki hatóságok útján értesíttetnének az illető községek, hogy az illetők hazautaznak, hogy azoknak ideigle­nes ellátásairól gondoskodjanak. (Élénk helyes­lés a hah/dalon.) Negyedszer, ha lehet, történjék intézke­dés a zálogházakban a tekintetben, hogy hosz­szabb ideig el ne árvereztessenek a szegény munkások kis portékái, mert sokan csak azért nem akarnak elutazni, mert zálogba, helyezett tárgyaikat féltik. Napról-napra, biznak, remélik, hogy azokat vissza fogják válthatni és mindig jóidban és jobban sülyednek a nyomorúságba. Ötödször javasolnám és ajánlanám a, ke­reskedelemügyi miniszter úr figyelmébe, intéz­kedne ä kormány, hogy mihelyt a,z évad meg­engedi, azon szándékolt középítéseket, a melyeket ma, itt előttem felszólalt, t. kép­viselőtársam és Major Ferencz t. képviselő­társam is sürgetett, sürgőse.]} megkezdjék, ha, azok a, rendes tervezet szerint különben nem is volnának mindjárt foganatosítandók. Meg­fog az bőségesen térülni, ha a szegény nép a, nyomortól és elzülléstől megmentetik ós őket ismét adófizető polgárokká tehetjük. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Felállíthatna azonkívül ínég az állam munkatelepeket, a hol a, szükséges felügyelet és ellenőrzés mellett a kormány a, nyers anyag beszerzésére megfelelő forgótőkét bocsátana, rendelkezéseikre és így a katonák és más államilag felszerelt egyének számára a szük­séges tartalék öltözeteket elkészíthetnék. Ezek az iparos műhelyek egyúttal a, jövőre is meg­maradhatnának, mint munkás-szövetkezetek. Ezeknek a, munkásszövetkezeteknek az a, nagy­fontos hivatásuk volna jövőre, hogy ott az egyes iparos munkás megismerné a, munka­adónak és a vállalkozónak a bajait is. így azután talán nem volna, olyan követelő s egy­szersmind megvolna a helyes munkabór-mér­márcisins <>-áii, szerdán. ték a munkás és a munkaachá között. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Az asztalosok ós más iparosok által készíttethetne a kormány isko­lai felszereléseket, a melyekkel a. szegény, falusi iskolákat felekezeti különbség nélkül ellátná. Mert hiszen sokszor olyan nyomorú­ságot látunk a falusi iskolában, hogy szintén nem lehet csodálkoznunk azon ós nem lehet az iskoláknak szemére vetni, hogy analfabé­tákat nevelnek, mert ott tényleg nem lehet­séges tanítani. ••-.."'. * -. • - , . , Esetleg — ós ezt utolsó esetben kellene csak megtenni — ha más munkát nem tud nekik a kormány adni, akkor meg lehetne szüntetni a fegyházakban ideiglenesen az ipari munkákat. Mert őszintén mondva, fel­háborodik az emberi érzés, mikor látja, hogy a, fegyenczeknek megvan a mindennapi kenye­rük, mindennapi munkájuk, a mely munkáért, mikor kijönnek a fegyházból, megkapják az őket megillető részt; a becsületes munkás azonban, a ki önhibáján kivül munka, nélkül van, családjával együtt az elpusztulásnak van kitéve. (Ügy van! Úgy van! Elénk helyeslés a bal­oldalon.) T. ház! Tudom, hogy mindezekkel a szo­cziális kérdés nem volna megoldva,, de talán egy időszerű lépés volna, a melylyel minden­esetre elérnők azt, hogy a, nép nem lenne többé az izgatók prédájául odadobva,. Azok­kal szemben pedig, a kik ezen szavaimat —- ezt inkább a miniszterelnök úrhoz kellene intéznem — a munkahiány örve alatt csak a, rendet ós nyugalmat zavarják, járjon el a korinany a legnagyobb szigorral; ezt meg­kívánhatja minden osztály, de leginkább azon munkások, kik igazán munkát keresnek ós ezen munkakerülőik miatt tévesen ítéltetnek meg. A következő interpelláeziót van szeren­csém előterjeszteni (olvassa): »Interpellá,czió a. kereskedelemügyi mi­niszter úrhoz! Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak, hogy mily nagy azon munkások száma, kik a gazdasági pangás folytán Budapesten ke­nyérkeresetüktől estek elP Szándékozik-e intézkedni, hogy ezen mun­kások ne alamizsnára szoruljanak, de munkát kapva, továbbra is hasznos tényezői marad­janak a hazának és melyek azok az intéz­kedések, melyeket erre alkalmasaknak tart?* (Helyeslés.) . • .. Elnök: Az interpelláczió kiadatik a, ke­reskedelemügyi miniszter úrnak. A kereskedelemügyi miniszter úr kivan szédaníy , . - ;_ Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter : T. képviselőház!' (Halljuk ! Halljuk !)

Next

/
Thumbnails
Contents