Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-675

(í75. országos ülés 1901. márezins 6-án, szerdán. j 75 országos központi szövetkezet abban az összetételében és azzal az erővel, a melylyel el van látva, azok között a közgazdasági viszonyok között, a melyeket röviden ecsetelni szerencsém volt, nem képes arra, hogy az országos gazdahitelt, a kisgazdának hitelót, a ki nem folyamodhatik a földhitelintézethez, a ki nem mehet Bécsbe kölcsönért, kielégítse, és nem képes a nép százezreit, mondhatnám millióit, a törpe és kisgazdaságok tulajdonosait kiemelni az uzsora kötelékéből. Előttem, t. ház. — ós hangoztatni fogom ezt, akárhányszor ismétlem is — mindegy, akárki űzi az uzsorát; akár részvénytársaság, akár a magánvállalkozás alakjában űzik ezt, az előttem egyformán büntetendő, egyformán káros. T. ház! Szemünket behunyva nézzük mindezeket, komoly törvényhozási intézkedések nélkül; csak nemrég volt alkalmam részletes számadatokkal kimutatni, most csak főbb vonásaiban utalok arra a kimutatásra, melynek részleteiből látható, hogy Magyarország törpe és kisbirtokos osztályát mintegy félmilliardnyi, nem nyugodt, minden órában felmondható ós átlag7

1

/2°/o-náldrágább kölcsön terheli. Csoda-e, ha ebben, ennek hatása alatt a kisgazda elpusztul, holott a kisbirtok épen olyan pupilláris biztosítókot nyújt, mint bármely latifundium, és mégis akkor, mikor a nagybirtok 5°/o-ért kaphat kölcsönt, a kisbirtokot 8—15— 17°/o-os kölcsönnel sújtják. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) T. ház! Hol vannak az adózó egyedek elhelyezve? Nem fent. nem a százezrekkel és milliókkal bíró magas régiókban, hanem lenn, mert a nép szolgáltatja Magyarország gazdasági erejét, a nép szolgáltatj katonát, a nép szolgáltatja az állandó adózási objektumokat, az műveli a földet és az produkálja az iparos osztály számára a terményeket. Annak a megkönnyítését tekintsék tehát önök ambicziójuknak, nem pedig a nagy rezerváknak, a nagy pénzügyi feleslegeknek a gyűjtését. (Elénk helyeslés a szélső haloldalon.) Azt hiszem, t. ház, elérkezett az ideje annak, hogy az ígéretekkel és frázisokkal hagyjunk fel. Nyúljunk hozzá az elevenhez ós lépjünk rá arra a talajra, a melyet már annyiszor emlegettünk. Az adóreformot egész valójában úgy, a mint már évek,' sőt mondhatnám évtizedek óta, sürgetjük, nem fogja megvalósítani egyhamar senki. Nem akarok a t. miniszter úrra személyes jóslatokat alkalmazni. Kívánom, hogy sokáig éljen még, de azt hiszem, hogy ő azt megvalósítani nem fogja. Ha pedig egy más miniszter ül abba a székbe, akkor ismét jaj annak az adóreformnak, mert az új miniszternek megint új ideái lesznek. Hiszen annak a, reformnak is, a mely most előttünk ismeretes, annak is az a baja, hogy már eddig igen sok prezumptiv apja volt. (Derültség a szélső baloldalon.) Hát, t. képviselőház, mikor mi ezt tudjuk, és a mikor látom a pénzügyi bizottság jelentésében hangsúlyozva azt, hogy a t. pénzügyminiszter úr a földadó kérdésének rendezésével szoros kapcsolatban állónak tartja a kataszteri hibáknak revicleálását és erre nézve az intézkedéseket már is megkezdette ; ebből én azt látom, hogy a kik közülünk talán olyan naivak voltak és azt hitték, hogy kapunk egy adóreformot a

; közel jövőben, a mely a földadó ós általában az adózásnál tapasztalható hibákat ós sajnos kinövéseket lenyesi, nagy tévedésben voltak, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) és hogy a reform ismét ad graecas calendas el van halasztva. Hogy a t. miniszter úrnak alkalmat nyújtsak arra, hogy ezt a mi feltevésünket megczáfolja, kérni fogom, hogy ő részleges reformot terjeszszen be oly kérdésekben, a. melyek a nagy reformmal olyan szoros összefüggésben nincsenek, vagy ha vannak is, oly természetűek, hogy azok abba később beleilleszthetők lesznek. Ilyenek volnának — ismeretes dologról lévén szó, magyarázatokba bocsátkozni nem akarok— a másodosztályú kereseti adó és ezzel kapcsolatban a fej- és azok a rabszolgaadók, a milyeneket Anglia még az indiai gyarmatokon sem mert volna, alkalmazni. Ezt az adót a t. miniszter úr, azt hiszem nélkülözheti, mert hiszen annyi rezervaja van. Azután előtte van még az adóztatásnak oly nagy terrénuma, a melyet megnyitott számára az osztrák nagylelkűség a fogyasztási adók kegyesen megengedett új rendjében, (Derültség a szélső baloldalon.) és Isten tudja, hogy hányféle kedvezmény még, a melylyel bennünket boldogítani akarnok, a melyet nekünk a.z önálló rendelkezés alapján biztosítottak ós a melyekkel nekünk a gazdasági fejlődést nyugodttá, állandóvá ós biztosítottá tették. (Derültség a szélső baloldalon.) így mondották legalább nekünk. (Derültség a szélső baloldalon.) Ez az egyik, t. ház. A másik az, hog}' az egyenlő teherviselés elvével össze nem egyeztethető, hogy az, a ki idegenben lakik, a ki Magyarországon semmiféle közgazdasági szolgálatot nem teljesít, nem viseli a társadalmi terheket, nem viseli az egyházi terheket és nem viseli a szolgáltatásoknak azon száz fajtáját, a melyet minden állampolgárnak viselnie kell, ugyanazon adó alá vonatik, mint azok, a kik itt szolgálnak és itt élnek. Az idegen birtokszerzésnek meggátlására a, t. miniszter úr kötelessége az első lépést már csak az elvi kijelentés megerősí-