Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-674
144 Ii74. országos ülés 1901. márczios 5-én, kedden. kérdésekben ne játszunk, de nem is szabad játszani a szavakkal. A hon védelmi törvény világosan megmondja expressis verbis, hogy a honvédtiszteknek esküt kell letenniük. Ugyebár? Miért helyezik tehát át önök a közös hadseregből a tiszteket? Azért, hogy bizonyos hatalmat adjanak a kezükbe, de a magyar törvény értelmében egy pillanatig sem szabad azzal a hatalommal élniök, ha a honvédelmi esküt le nem tették. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Hiszen a biztosíték épen ebben a honvédelmi esküben van. Azt is mondottam, hogy bujkál- a magyar törvényhozás többsége. íme a, t. államtitkár' úr ma két frappáns páldát adott reá. Két imakönyvből felolvasott agy pár szót. az egyik »fejedelemről* beszél, a másik * Hadúrról*. Méltóztatnak látni, mindenről beszél, csak arról nem, a miről kellene: a koronás magyar királyról. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Biztosíthatom a t. államtitkár urat, hogy ezzel a bujkálásai nem érik el a czélt. mert ha a magyar fiúknak odaadják ezeket a könyveket, méltóztatnak tudni, mit fognak azalatt érteni, hogy fejedelem? Az erdélyi fejedelmet, Rákóczy Ferenczet, ki Rodostóban van eltemetve: (Igaz! Úgy vau! a szélső baloldalon.) a Hadúr alatt nem fogják érteni az 50—50%ban összekötött magyar király és osztrák császár fogalmát, hanem azt a Hadurat, a niely magyar Istenség volt. ós a mely magyar Istenség vezette a magyar karját ós kardját hódításaiban! (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Hogy visszatérjek arra, a miről igazság szerint szólani akartam, a t. miniszterelnök úr tegnapi kijelentésére, már most felhívom a t. elnök úr figyelmét, szíveskedjék szavaimra vigyázni, nehogy magamat másnapi és utólagos rendreutasításnak tegyem ki. Elnök: Kérem az elnök rendreutasításról nem lehet beszélni. (Zaj a szélső baloldalon.) Leszkay Gyula: Ugyan? Kubik Béla: Az szép lenne! Rátkay László: Én azt mondtam : felhívom a t. elnök úrnak figyelmét, mert nem akarom kitenni magamat annak, hogy holnap utasítsanak rendre. Kubik Béla: Ennyit csak lehet mondani! (Zaj a szélső baloldalon.) Elnök: A házszabályok szerint az elnöki rendreutasítás nem képezi sem tárgyalás, sem reflexió tárgyát. Kérem folytatni. Rátkay László : Én hivatkoztam a kiegyezési törvénynek azon szakaszára, a mely így szól: »A hadsereg belszervezete, vezérlete ós vezénylete ő Felségének van fennhagyva.* Erre a t. miniszterelnök úr tegnap így felelt: Miután ezek a .jogok fenn vannak tartva a magyar királynak, következésképen a magyar király ojmortunitási szempontból határozta azt el, hogy a közös hadseregnek nyelve német legyen. A t. elnök xirnak a, t. miniszterelnök urat kellett volna rendreutasítani. (Egy hang a szélső baloldalon: Az nem lehet!) Mert, t. ház, a magyar király opportunitási szempontból határoz el valamit? Hiszen midőn a kiegyezési törvény ezt a jogot a király kezébe adta, nem önkényüleg uralkodó hatalomnak adta oda, hanem egy alkotmányos fejedelemnek. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) És hogyha a törvényben expressis verbis ott nem volna, hogy »alkotmányos jogait*, magától érthető, hogy alkotmányos országban más fejedelem és uralkodó, mint alkotmányos, nem lehet. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) De hogy óvatos volt a törvény, az látszik abból, hogy alkotmányos jogról beszélt. Már most, hogyha egy képviselő azt mondja., hogy a magyar alkotmánvos királynak nem szabad elhatározni azt, hogy a hadseregnek a nyelve német legyen ós ebben az értelemben beszél a királyról, akkor ne méltóztassék azt a képviselőt rendreutasítani, midőn a királynak ezt a tényét bírálja ; mert alkotmányosan nem a király felelős, hanem az a kormány, a mely fedezi a király tetteit. (Helyeslés a szélső baloldalon .) Az én bírálatom tehát arra vonatkozik, hogy vádolom, hibásnak tartom azt a kormányt, a melynek nincs elég erkölcsi ereje és bátorsága: arra, hogy felvilágosítaná a magyar királyt, hog} T a törvény értelmében és a magyar királyság fogalmából kiindulva, ilyen rendeleteket Magyarországon kiadni és fen/tartani nem szabad! (Igaz! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Azt mondja a t. miniszterelnök úr, — és ezt a kérdést is szójátékkal akarta elütni, — hogy a honvédelmi miniszter úr német leveleket is ír Bécsbe a közös hadügyminiszterhez, és nemet nyelven teszi felterjesztéseit a királyhoz. Thaly Kálmán: Tehát beismerte! Rátkay László: Én egészen világosan mondtam, hogy én nem a honvédelmi miniszter úrról akarok beszólni. Nekem a honvédelmi minisztériummal, mint magyar hatósággal volt ós van dolgom. A törvény itt is azt mondja, hogy a honvédelmi minisztérium nyelve a magyar. Következésképen a honvédelmi minisztérium felterjesztéseit úgy a közös hadügyminiszterhez, mint jelentéseit a magyar királyhoz más nyelven, mint magyar nyelven ki nem adhatja, fel nem küldheti. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha a honvédelmi minisztérium