Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-673

673. országos ülés 1901. marczíiis 4-én, hétfőn. 119 nak a honvédi intézményekhez. Hogy félre ne értessem, bővebben va,gyok kénytelen elmondani a dolgot. Vannak honvédségi tisztek. a kik jeles képességeiknél fogva alkalmasaknak ítéltetnek arra, hogy vezérkari tisztekké képeztessenek ki. Vannak továbbá oly sorhadbeli tisztek, a kik már vezérkari képzettséggel birnak és szolgálattétel végett a honvédcsapatokhoz, vagyis a honvódkerületi parancsnokságokhoz, másként hádosztályparancsnokságokhoz vezényeltettek szolgálattétel végett, ós ezeknek véghetetlen fontos szerepük van a honvédségnél. Sőt olyan esetről is olvastam, hogy magának a honvédelmi minisztériumnak személyzetébe is beosztottak a sorhadbeli kötelékhez tartozó vezérkari tisztet még pedig állítólag osztályvezetővé ós ez közzététetett a K. und K. Armee-Verordnungsblattban is. (Egy hang a szélső haloldalon: K. K.!) K. und K., újra mondom, most már K. und K. Nem lehet tagadni, a mi meg van. Nem vagyok ugyan nagyon boldog ezzel az inaddal, de megvan, tehát elfogadom. Széll Káinán miniszterelnök: Mert igaz! Thaly Kálmán: Hát ón erről az utóbbi kategóriáról óhajtottam szólani, a t. miniszterelnök úr pedig válaszában azokról beszélt, a kiket csak érintettem, tudniillik magukról a honvédjelleggel biró vezérkari tisztekről. Ezek, a kik alapjában véve honvédek és a honvédség tisztikarában szolgáltak, úgy tudom, hogy vezérkari tisztekké minősíttetvén, szolgálattételre most valamennyien a sorhadhoz vezényeltettek egy évre, hogy ott megismerjék a vezérkari szolgálat ágazatait. Nem ezekről szólottam. Bevallom, hogy kár nem származhatik abból, ha akár a franczia, akár az angol, akár az olasz vezérkarhoz rendelik ki őket, akár pedig ide, mindenhol csak tanulhatnak. Azonban nem ezekről szólottam, hanem azokról intéztem kérdést a miniszterelnök úrhoz, a kik sorhadbeli vezérkari tisztek és a honvédséghez vezényeltetnek szolgálattétel végett, a nélkül, hogy a honvédség állományába véglegesen kineveztettek volna. Ezekre nézi-e látok én közjogi komlikácziót, ezekre nézve kérdeztem, hogy előléptetésüknél, vagy áthelyezésüknél az ellenjegyzést ki gyakorolta: a. magyar királyi honvédelmi miniszter-e, mint a, hogy ón a magyar törvény szerint kötelezőnek találnám, vagy pedig a közös hadügyminiszter ? Ez közjogi kérdés, t. ház. erre kértem a, választ. Továbbá még egy fontosabb közjogi oldala van ugyanennek a kérdésnek. Azt bátorkodom kérdezni hogy miután az 1868 : XLI. törvényczikk szerint, a melyen az egész honvéd intézmény alapszik, de későbbi törvényeink szerint is, a. honvédségnek úgy tisztikara mint legénysége a magyar alkotmányra esküt tesz, vájjon ezek a sorhadból idevezényelt és nálunk szolgálatot teljesítő vezérkari tisztek tesznek-e esküt a magyar alkotmányra, va.gy sem ? Letették-e ezek. a sorhadból idevezónyelt vezérkari tisztek a honvédesküt vagy nem ? Ezt is óhajtanám nagyon tudni, mert mozgósítás esetén, a mi mindenkor bekövetkezhetik. természetes, hogy a honvéd hadosztályok vezényleténél ezeknek a sorhadból vezérkari tisztekűl idevezényelt tiszteknek roppant fontos ós felelősségterhes szerepük lesz, mivel tudjuk, hogy tulajdonképen a vezérkari tiszt az a ki dirigál, és a tábornok csak végrehajtja és saját tekintélyével megvalósítja a vezérkari tisztek tervét. Ha tehát ilyen fontos szerepet tölt be a sorhadi tiszt a. honvédségnél, meggyőződésem szerint teljes joggal megkövetelhető, hogy az ilyen tisztek a honvédségi esküt is le tegyék, vagyis ugyanazon eskü kötelezettsége allatt álljanak, mint azok a csapatok, a melyet ők vezényelnek, tudniillik a honvédcsapatok; mert az egyik, a ki vezet letette a vak katonai esküt, a másik pedig a magyar alkotmányra tette le az esküt. Ez zavarokra, meg komplikácziókra vezethet. Egyáltalában olyan fontos szerepet betöltő egyéniségnél •— minden becsületes emberre, de különösen a katotonákra nézve az eskü végtelen fontosságú lévén — ezt nagy garancziának tekintem. iNagyfontosságií dolognak tartom tehát azt, hogy ezek a tisztek a magyar alkotmányra is le tegyék a-z esküt. Hogy letették-e, vagy nem tették, hogy mi van ibyen esetben elrendelve, nem tudom. Ez iránt intéztem kérdést ós azért bátorkodom ezen kimagyarázás után megkérdezni először, hogy melyik miniszternek, a nekünk felelős honvédelmi, vagy pedig a közös hadügyminiszternek előterjesztésére rendeltetnek-e ezek a tisztek a honvédséghez és lépnek ott elő, másodszor pedig, hogy ugyanezek a tisztek letettók-e a hovédesküt, igen va.gy nem. Ez közjogi kérdés. Épen azért bátorkodom a többi dolgot mellőzve, —• hiszen lesz alkalmam a részleteknél esetleg azokra kiterjeszkedni, — ezt a kérdést a t. miniszterelnök úrhoz intézni és minthogy arra a feleletet nem kaptam meg, bátorkodom most bővebben kimagyarázva magamat, ezt a kórdóst ismételni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! (Halljuk.' Halljul-!) Én azt hiszem, hogy habár nem mentem bele a részletekbe, elég világosan szólottam. (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl.) Én azt mondottam, hogy a vezérkari tisztek, a kik honvédségi szolgálatba lépnek.