Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-673

673. országos ülés IflOI. 1867 : XII. törvónyczikk ezen szakaszán kivűl még más olyan rendeleteket is tartalmaz, a melyek nem bujkáltak azon eszme elől, hogy a védelemnek eszköze, tehát a hadsereg.közös is. Sőt világosan elrendelik. Mert, a, 9. §. mindjárt azt mondja: .»A közös védelemnek egyik eszköze a hadügy.« Hát igaz, nem mondja: a hadsereg. »A hadügy az, a mely közös.« Már kérdezem, mikópen lehessen a a hadügy közös, ha annak az eszköze, az instrumentuma, a szervezete, maga az orgánum nem közös. Az 1867 : XII. törvónyczikk 15. §. tovább azt mondja, hogy azon ügyek, a melyek közösek, azoknak költségei is közösek- és megint hivatkozik a hadiig}

7 közösségére. Mit tesz ez? Nem-e az én felfogásom mellett bizonyít? Tovább megyek. Az 1867 : XII. törvónyczikk 27. §. pedig azt mondja, hogy azon ügyekre, a melyek közösek, azon ügyekre a közös minisztériumot kell felállítani. Hát csak nem lehet közös minisztériumot felállítani egy hadseregre, a mely nem közös. Még több érvem is van. Emlékeztetem a t. képviselő urakat, arra, hogy micsoda nagyon terjedelmes, nagyon éles, nagyon kimerítő vitatkozások folytak, valahányszor az 1867 : XII. és az 1868 : LXI. törvónyczikk alapján az újonczmegajánlásokat az illető kormány kérte. Már a. legelső alkalommal is az ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor az akkori balközép vezére, Tisza Kálmán be kívánta iktatni a magyar hadsereg czímét. Hosszú viták folytak ; ezek a viták is évenként megismétlődtek, a Deák-párt és a ház többsége, a magyar törvényhozás mindig kijelentette, hogy ezt a czímet, mert félreértésekre vezetne, nem veszi be a. czímbe, hanem igenis a magyar hadcsapatok kiegészítéséről szólnak újonczozási törvényeink és ezt a czímet vették fel. Az 1867. évi törvényben fenn van tartva Magyarországnak a hadszervezet megállapításának ós az ujonczok megállapításának a, joga. És a mikor a törvénvhozás •A hadszervezet megállapításának ezen jogával ólt, felállította a- hadsereget, felállította a honvédséget, felállította a nóptölkelóst és a hadsereg kiegészítéséről szóló törvények később aztán azt, a mit a gyakorlati élet kifejtett, A hogy gyakorlatilag alkalmazták, hogy a hadsereg, az 1867 : XII. törvónyczikk értelmében czóljainak, motívumainak alapján közös, azt már később a hadszervezetről szóló törvények világosan és explicite föl is vették, beszélvén mindig közös hadseregről. És akkor, a mikor a t. képviselő urak maguk is nem egy ex kathedra, vagy ex thezi beszélnek erről a kérdésről, hanem a mikor bármely vonatkozásban beszélnek a hadseregről, akkor KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXIY. KÖTET. márczius 4 én, hétfőn, Wú nem beszélnek mindig a közös hadseregről? Beszélnek, valamint mi beszélünk, valamint benne van a z, azóta keletkezett törvényekben, okmányokban, minden hivatalos levelezésben ós nomenklatúrában a hadügyminiszter czímétől fogva, le mindazon a vonatkozásokon végig, a melyeitben a hadseregről törvényhozásilag, vagy kormányzatilag szó van. Ez, — gondolom — teljesen kimeríti mindazt, a mit ebben a kérdésben törvényeink és gyakorlatunk megállapít és én ezeket csak azért akartam megütni, hogy óvjam a magyar törvényhozást az elől, mintha ebben a kórdósben bujkált volna. Nem bujkált, mert igenis teljesen bona íide, világosan, őszintén meg van mondva., ós ezt használjuk, hogy az 1867 : XII. törvónyczikk értelmében a mi hadseregünk közös, mert ez így van és így használjuk mindig. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) A'ít mondja Rátkay László t. képviselő úr, hogy hogyan egyeztethetem ezt össze az 1848:111. törvényczikkel ? Erre egyszerűen az a válaszom, hogy az 1848 : III törvónyczikk mindazon szakaszai épségben állanak fenn, a melyeket utóbbi törvények és az 1867 : XII. törvónyczikk nem módosítottak, vagy máskép nem magyaráztak. Az 1848 : III. törvónyczikk értelmében ós annak a törvénynek a keretében nem is lehetne ellátni a dolgokat semmiképen, mert az erre való mód abban kifejtve egyáltalában nincs. Sőt nem lehetne gyakorlatilag tisztán csak ezen törvény értelmében annak széles kibővítése nélkül azt az értelmet se megvalósítani, a melyet a t. képviselő urak programmjukban felvettek. De minden, a mi a jogot ós az államnak fentartott jogait illeti, Magyarországon rendeletileg a hadsereget illetőleg történik, az a honvédelmi miniszter útján történik. O terjeszt ide, a törvényhozás elé mindent és képvisel a törvény keretében mindent. A tisztikarnak kinevezését hozzák fel. Hogyne nevezné ki azokat a hadügyminiszter, mikor azok előterjesztésére ő Felsége, a közös hadsereg orgánumai, a közös hadseregnek alkatrészei, tagjai. Nagyon természetes, hogy azokat ő terjeszti fel kinevezésre. Azt mondja Rátkay László t. képviselő úr, hogy hát a nyelvkérdés hol van megírva, micsoda törvényben, akár magyar, akár osztrák törvényben, hogy a hadsereg vezónynyelve. szolgálati nyelve német legyen? Igaza van. Ez így megírva nincsen. Hanem az 1867.-XII. törvényczikkben meg van írva:, hogy ő Felsége fentartott jogai közé tartozik a vezérlet, a vezénylet ós az egységes belszervezet, és ő Felsége ezeket, mint legfőbb hadúr ezen 15