Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-673

104 fi72. országos ülés 1901. márczins 2-án, szombaton. a jelentés elkészül, — megírásához pedig már , összes interpellácziókra felelni fogok. (Altaláhozzáfogott, mert a vizsgálatban felvett jegy- ! nos helyeslés.) ~~ zőkönyv természetesen készen van, — a kép- j Elnök: A ház a miniszterelnök úr väviselő úr kívánságához, képest azon uraknak, I laszát tudomásul veszi. a kik hozzám ezen kérdésben mterpellácziót j A legközelebbi ülés napirendje meg léintéztek, igen szívesen fogok válaszolni és j vén állapítva, az ülést bezárom, azt hiszem, hogy többet már nem fognak sür- i getni, mert. a jövő hét skontro-napja előtt az { (Az ülés végződik cl. u. 2 óra 16 perczkor.) • T iQiO #3. Oirufc>^-A_(jrOö UXJJÍIÖ 1901. évi márczius hó 4-én, hétfőn, Dániel Gábor elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Költségvetés 1901-re; honvédelmi tárcza.— Napirend. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Lukács László, Hegedüs Sándor, Wlassics Gyula, Cseh Ervin, Gromon Dezső honrédelmi államtitkár. (Az ülés kezdődik él. e. 10 órakor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti gróf Teleki Sándor jegyző úr; a javaslatok mellett felszólalókat Molnár Antal, az azok ellen felszólalókat Lukáts Gyula jegyző úr jegyzi. Következik a, múlt ülés jegyzőkönvvének hitelesítése. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa az 1901. évi márczius hó 2-án tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Van-e valami észrevétel a felolvasott jegyzőköny ellen? (Nincs!) Ha ÍX jegyzőkönyv ellen nincs észrevétel, azt hitelesítem. Az elnökségnek előterjeszteni valója nincs. Következik a napirend: A honvédelmi tárcza 1901. évi költségvetésének (írom. 927) folytatólagos tárgyalása és az ezzel kapcsolatos jelentések. Lukáts Gyula jegyző: Rátkay Lászlő! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek. . Rátkay László: T. képviselőház! Mielőtt beszedemnek érdemleges részére áttérnék, nem lesz érdektelen bemutatni azt a szemelvényt, a melyet összgyüjtöttem az 1867 óta alkotott törvényeinkből arra nézve, hogy ezen törvényekben a magyar országgyűlés hogyan nevezi a magyar hadsereget. Igazán elszomorító, t. képviselőház. — nem akarok e szóval élni, léhaság, — az a gyávaság, az a bujkálás, a melyet a ma.gyar országyűlés még a névre vonatkozólag is elkövetett. (Úgy van! Ugy van! a szélső haloldalon.) Minden más nemzet — pedig nagyobb, hatalmasabb és gazdagabb nemzet — tart hadsereget ós ezt a szót: »honnak védelme*, kifejezi egyszóval: »hadsereg«. T. képviselőház! Mi 1867-ben elég bátrak voltunk még egyszer kifejezni ezt a gondolatot: magyar hadsereg; azóta folytonosan bujkálunk e szavakkal, hogy még csak a gondolat se érezzék ki a szavakból. Thaly Kálmán: De mi függetlenségiek nem bujkálunk! Rátkay Lászlő: Én a magyar parlamentet az ő alkotó többségében értem. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Érdekes ez a szemelvény; méltóztassék meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondja: »közös hadsereg«, de hogy kivel közös ez a hatalmas alkotás, a melyet 1889 : VI. törvényczikknek. vagy más néven talán Tisza Kálmán hatt}'údalának nevezhetnénk, mely nemzettel közös ez a hadsereg, azt nem mondja meg. Azt mondja: a fegyveres erő, a fegyveres haderő, a magyar ezredek, a magyar csapatok, a magyar sorhad, a magyar sorhadi ezredek, a magyar sorhadi csapatok s folytonosan ós folytonosan így, csakhogy tisztán, ki ne kelljen mondani, hogy »magyar hadsereg*. Érdekes még, t. képviselőház, a törvénynek 1. §-át megnézni, a melyben meghadá-