Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-672

98 fi73. országos ülés 1901. máreziua 2 &u, szombaton. sulat azokért a szolgáltatásokért, a melyek ebbe a törvényjavaslatba fel vannak véve. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e a pénzügyminiszter úrnak Rakovszky István képviselő úr interpellácziójára adott i^álaszát: igen vagy nem ? (Igen!) A ház a választ tudomásul veszi. Következik Ugron Gábor képviselő úr interpellácziója, a Lipót- és Ferencz József-rend újabb fokozatai tárgyában a miniszterelnökhöz. Ugron Gábor: T. ká.z! A napokban a. magyar hivatalos lapban két kézirat jelent meg . az egyik ezek közül a magyar miniszterelnökhöz van czímezve és ekként szól (olvassa): • Indíttatva, érzem magamat Lipót-, valamint Ferencz-József-rendemnél új rendfokozatok szervezése által változásokat eszközölni. Midőn önt erről értesítem, közlöm önnel egyidejűleg azon kéziratom másolatát, a melyet ez alkalomból Házam- és a külügyek miniszteréhez intéztem. Kelt Bécsben, Ferencz József.« Egy másik királyi kézirat pedig tartalmazza a Lipót- és Ferencz Józef-rendeknól elrendelt változásokat, és gróf Goluchovszkyhoz van intézve, mint a. császári ház és a külügyek miniszteréhez, és a vége ékként szól: •^Fentiekről önt saját- tudomása, valamint miniszterelnökeim megfelelő értesítése és a még szükséges további rendelkezések megtétele végett oly hozzáadással értesítem, hogy Ferencz József-rendem kariczellárjáboz és Lipót-rendem irodájához megfelelő kéziratokat egyidejűleg kibocsátok.« T. ház! Rendeknek adományozása a magyar király saját fejedelmi jogai közé tartozik, a melyet az 1808 : VII. törvónyezikk fentartott a király számára, de úgy általánosságban az 1848 : III. törvónyezikk 3. §-a, mint ugyanezen törvénynek 21. §-a megrendeli, hogy a rendek osztása az Ő Felsége személye körüli miniszter ellenjegyzése mellett történik, sőt még azt is megrendeli a 21. §., hogy ezen czímek, rendek stb. osztására vonatkozó ügyeknek kezelése az ő Felsége személye körüli minisztérium tanácsosaira ós személyzetére tartozik ós azok által kezeltetik. Közjogilag kétségtelen és világos, hogy itten két külön fejedelmi jog van: az egyik a magyar király fejedelmi joga, a másik az osztrák császár fejedelmi joga, E két fejedelmi jogot összezavarni, összekuszálni, akár pedig egyesíteni, vagy összeolvasztani meg nem engedett dolog. Magyarországon az 1867 : XII. törvényezikk, épen az udvartartásról szólva, határozottan kimondja, hogy az udvartartás nem képez közösügyet, mert hogy ö Felsége a király, a fejedelem udvartartása közösen állapíttassák meg, azt a pragmatika szankezióban foglalt czól nem követeli meg ós a magyar király fejedelmi magas tekintélyével is inkább megegyezik, hogy az is külön állapíttassák meg ós közös ügyet ne képezzen. A magyar király fejedelmi joga közös ügygyó át nem alakítható, ós ha közös ügygyó át nem alakítható, akkor azt kérdem a t. háztól: mi jogon bocsáttatik ki egy királyi kézirat, a mely királyi kézirat a közös külügyminiszterhez van intézve és a melyben az az utasítás van, hogy mindkét miniszterelnököt ő másolatban értesítse ? Hiszen ha a közös külügyminiszter ekként jár el, ebből az a következtetés vonható, hogy a király felségjogainak gyakorlásában a közös külügyminiszter részt vesz, annak gyakorlatában a királynak szolgálatára és rendelkezésére áll és neki viszont rendelkezésére áll úgy a, magyar kormány, mint az osztrák kormány, felette állván mindketőnek, mert ő kapja meg az okmányokat s az ő kezében __jön az utasítás, hogy mindkét államiéi miniszterelnökeit arról másolatban értesítse. A magyar királynak joga van rendeket alkotni, joga, van ezen rendek szabályzatait megáHapítani, a létező rendek szabályzatait joga van szűkebb körre korlátozni, vagy tágabbra kiterjeszkedni, mindezt a magyar törvényhozás, mindezt a magyar felségjogok gyakorlásának feltótelei mellett. Ezen feltételeket a- törvény világosan körülírja, ós kétségtelen az, hogy a midőn a törvény: az 1848:111. törvényezikk 7. §-a kimondja, hogy a czímek ós rendek osztása csak felelős miniszterek ellenjegyzése mellett történhetik meg, ugyanakkor azon rendek szabályzatainak, vagyis a rendek kiszolgáltatásának föltételeit, azok értelmét, jelentőségét meghatározó szabványoknak megalkotásánál sem járhat el a király miniszteri felelősség és ellenjegyzés nélkül. Lehet az az eshetőség, s azt hiszem, hogy az a valóság, hogy ligy a Lipót-rend, mint a Ferencz József-rend nem képeznek magyar rendet. Hogy ekként van, abból következtetem, hogy a Lipót-rendnek a czíme : »0esterreichisch kaiserlicher Leopolds-Orden«, azonkívül statútumainak egyik pontját az képezi, hogy a rend nagymestere a mindenkori osztrák császár; a Ferencz József-rend czíme megint »Derkaiserlich-oesterreichische Franz JosephsOrden« és ennek nagymestere is mindig az uralkodó császár. Ennek a Ferencz Józsefrendnek jelszava is, kiszolgáltatásának érdeke is az, hogy a »császár ós haza — Kaiser und Vaterland« — iránt teljesített szolgálatok jutalmául van rendelve. Ha ezek a rendek osztrák rendet képez-