Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-672

072. országos ülés 1901. jesztette az adókivető bizottságnak, és proponálta a társulat megadóztatását ós erre vonatkozik az a határozat, melyet a t. képviselő űr felolvasott, és a melyből kiderült, hogy az adókivető bizottság ez alkalommal is megmaradt eredeti felfogása mellett ós most is kimondta, hogy az a szubvenczió adómentesnek tekintendő. Ebből kiderül az, hogy az adókivető bizottság figyelmét ez a kérdés nem kerülte el. Az adókivető bizottság évről-évre foglalkozott ezzel a kérdéssel ós minden alkalommal a mellett foglalt állást, hogy ez az állami szubvenczió meg nem adózandó. Most a dolog úgy áll, hogy, miután az állami közeg előterjesztése ellenére, a kivető bizottság újból az adómentesség mellett foglalt állást, az állami közeg ezt az ügyet megfelebbezte a felszólalási bizottsághoz. (Helyeslés.) A felszólalási bizottság még ebben a kérdésben nem határozott. A felszólalási bizottságon kívül még nyitva áll a felebbezés a közigazgatási bírósághoz. A dolog tehát egészen a maga törvényes útján van, és én nem látok semmiféle okot arra, bog}'' a kormány ebbe a dologba beavatkozzék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Nincs is joga hozzá, mert hiszen a törvény azért bizta az ezen természeti adók kivetését egészen önálló és független közegekre, hogy a kormány részéről való minden befolyás távol tartassák. (Helyeslés a jobboldalon.) Ily körülmények közt azt hiszem, hogy a kormáirynak ebben az ügyben semmiféle ingerencziára szüksége nincs, de joga sincs hozzá, másrészről azonban meg kell jegyeznem, (Halljak! Halljuk!) hogy bármikóp dűljön is el ez a kérdés, itt sem büntetésről nem lehet szó, sem visszamenő adóztatásról. (Helyeslés- a jobboldalon. Mozgás a bed- és szélső baloldalon.) Visszamenő adóztatásról nem. lehet szó, mert az adókivető bizottság felmentő határozatai jogszerűen letárgyalva jogerőre emelkedtek, ós a jogerőre emelkedett határozatot megdöntenti nem lehet. (Helyeslés!) Büntetésről pedig azért nem lehet szó, mert minden egyes esetben az ügy törvényszerűen, szabálvszerűen előterjesztetett, tárgyaltatott és így az állami közegeket mulasztás miatt felelősség nem terheli, (Egy hang bed felöl! Miért nem feleheztek?) ennélfogva a büntetésre semmiféle alap nincs. Arra kérem tehát a t. házat, miután előadtam az ügy tényleges állását, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Gróf Tisza István személyes kérdésben kórt szót. márcíius 2-Au, szombaton, 95 Gr. Tisza István: T. képviselőházf (Hédijük ! Halljuk!) Személyes kérdésben kérek szót. Rakovszky István t. képviselő úr szemrehányást tett azon képviselőknek, kik az »Adria* igazgatóságában helyet foglalnak, vagy helvét foglaltak, és azt mondotta, nem teljesítették kötelességüket, midőn a társulat ily fellépését meg nem akadályozták; hozzá tette, ós ez a, t. képviselő úr felfogására igen jellemző, hogy talán azért voltak ilyen hanyagok, mert csekély díjazásban részesültek. T. ház! nem tartozik ugyan a, dologra, de én kielégíthetem ebben a tekintetben is a képviselő úr kívánságát. Az a díjazás, a melyben az Adria, igazgatósági tagjai részesültek azon idő alatt, a mely idő alatt tagja, voltam a társulatiak, évi 8f)0—120 forint körül volt. (Mozgéts a baj- és szélső baloldalm.) A díjazás tehát nem nagy. De hozzáteszem, ez nem lehet indok arra, hogy az ember ne teljes felelősséggel szolgálja azt a vállalatot, a melyet szolgál (Helyeslés jobbról.) és ne érezze magát felelősnek mind azért, a mi ott lényeges dolog történik. (Helyeslés a jobboldalon.) A mi már most a konkrét esetet illeti, (Halljuk! Halljuk!) az, a ki a. nagy társulatok ügyvitelét ismeri, tudni fogja azt, hogy egy vitás adóügy elintézése egyszerűen az ügyvitel keretén belül akként történik, hogy az igazgatótanácsnak határozatát a miatt provokálni nem szokás. Ennek folytán a konkrét esetről nekem tudomásom nincs; nem emlékszem, hogy arról hallottam volna. De mindjárt hozzá teszem, hogy azért semmiféle gáncsolni valót nem találhatok abban, ha. akár magánember, akár társulat egy vitás adóügyet a maga illetékes, törvényes fóruma előtti elbírálása alá visz; (Helyeslés jobbról.) ebben az esetben különben az eljárás annál korrektebb lehetett, mert -az állam érdekeire nézve kedvezőbb álláspontot az igen tisztelt pénzügyminiszter úr kiküldöttje felebbezés útján is igyekezett megvalósítani ; végleges Ítéletet pedig egy minden tekintetben független bíróság hoz az ügyben, a melynél a befolyásolásnak semmiféle módja, fenn nem áll. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) A t. képviselő úr mostani felszólamlásában is — és ez az, a mi aztán személyes megtámadás jellegével bir — vörös fonálként húzódik keresztül egy kettős intenczió: meggyanúsítani mindazokat, a kik ennek az országnak gazdasági fejlődése terén eredményeket mutatnak fel, (Igaz! ügy van! jobbfél öl. Derültség a szélső baloldalon.) és meggyanúsítani azon egyéneket, a kik ezen eredmény elérésénél közreműködtek. T. ház! Én nem a képviselő úr intenczióira vonatkoztatom ezt, de felszólalásának