Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-672

072. országos ülés 1901. niárczius 2-áii, szombaton. 93 En nagyon megértem, hogy már a t. képviselőház irányában is kezd érvényesülni ezen ellenáramlat, hogy a t. képviselőháznak tekintélye nincsen, hogy gyűlöletes, ha ilyen törvényeket szentesít, ihyen törvényekhez hozzájárul! (Úgy van! Úgy van! balfelol.) És mikor azt látjuk, hogy visszaélések vannak, és hogy azok az urak, a kiknek kötelességük lett volna választani, ha már ott vannak, a törvényhozói tiszteletdíj ós az ő tantiemjeik között, a helyett hogy levonnák a konzecmencziát, a helyett oda állanak és védik azt, hogy az állam a jövedelmétől elesik, de megfeledkeznek arról, hogy minden krajezárt, a mely jogosulatlanul Ledérei' úrnak a zsebébe jut, elvonnak attól a szegény adófizetőtől, a kinek az adót pótolni kell és azonfelül még szubvenczió fejében is járul ezen gazdagodáshoz. Én régóta mosolylyal olvastam azokat a dithirambusokat, a melyeket a Pester Lloyd éveken át közölt a nagy közgazdasági fellendülésről. Ezek a ditkirambusok egypár év óta alább hagytak, elhallgattak. Eddig dicsérték ezt a liberális rendszert, az önök liberális rendszerét, a mely gazdaggá, nagygyá és boldoggá tenné az országot, és hogy milyen jól megy itt mindenkinek a dolga, tejjel, mézzel és vajjal telt országról beszéltek. Tegnap egy mementót kaptak önök itt, t. képviselő urak, jogot kérek önöktől és kenyeret, már itt benn a házban. Hát hogy egyeztethető ez össze azzal az általános megelégedettséggel, azzal az általános jóléttel, a mit én két óv előtti beszédemben megjósoltam, hogy nem fognak kopogtatni, hanem be fognak jönni ós elfogják venni, a mihez juguk van: az élet fentartásához szükséges kenyeret és jogot, a kenyér is jognélkűliek. Visontai Soma: Helyes! Helyes! (Közbekiáltások jobbfelöl.) Rakovszky István: Én tökéletesen helyeslem azt, hogy az a pénzügyi közeg ekként járt el és felebbezett. Én ezt idehoztam a ház szine elé, hogy bevilágítsak abba az inkompatibilis világba, most, mikor az inkompatibilitási törvények szigorú megszerkesztését megkíséreljük, ós a hol lépten-nyomon nyilt és titkos ellenáramlatokkal kell nekünk harczolnunk. E miatt hoztam be ós be akartam bizonyítani ós igazolni azt, hogy a közgazdasági tevékenység nem közgazdasági tevékenység, hanem magángazdaság! tevékenység, (TJgy van! Úgy van! balfelol.) mert hogyha az közgazdasági tevékenység volna, akkor az ország érdekét kellene első helyre tennie, akkor érezné ezt az ország ós akkor ilyen eset, hogy ott ül négy-öt képviselő, de ezen kérdést a kellő, köteles figyelemmel nem kiséri, meg nem történhetnék. (Helyeslés balfelol.) Bátor vagyok interpellácziómat a következőkben előterjeszteni (olvassa) : 1. »Van-e tudomása a t. pénzügyminiszter úrnak arról, hogy az »Adria«. tengerhajózási társulat fennállása óta, megadóztatva nem volt, sőt az adókivetö-bizottság múlt évig figyelmét ezen közkereseti társaságra, melynek igazgatóságában tekintélyes kormánypárti képviselők helyt foglalnak, ki nem terjesztette ? 2. Miként történhetett ez? Miután az f875. : XXIV. törvónyezikk 7. §-a az igazgatóságot kötelezi, hogy a működését ós az üzlet megkezdését a. községi elöljáróságnak ős adóhivatalnak bejelentse ? 8. Van-e tudomása a t. joónzügyminiszter úrnak arról, hogy ezen 426.844 forint tiszta nyereséget kimutató vállalat a III. osztályú kereseti adónak megfizetését azon üres és semmi törvényes alappal sem biró kifogással, hogy miután állami szubvenezióval bír, ha ez a szubvenczió levonatnak, akkor tiszta nyeresége se lenne, és mert eddig sem lett megadóztatva:, úgy ezentúl sem lehet megadóztatás alá vonni, megtagadja P 4. Helyesli-e a t. pénzügyminiszter úr ezen felfogást'? Ha nem: 5. Hajlandó-e közegeit utasítani, hogy felebbezési jogukkal egészen a legfelsőbb illetékes fórumig élve, ezen az egyenlő adóteherviselós elvét legezinikusabban megtagadó eljárás ellen a, jogorvoslat kerestessék ? tí. Hajlandó-e az esetre, ha a felebbezós sikerre vezet, intézkedni, hogy az adó azon időig visszamenőleg az Adriára kivettessék, a melyre nézve az elévülés be nem állott ? Végre: 7. Hajlandó-e azok ellen, kiket mulasztás terhel, az elévült adó miatt a legszigorúbb lépéseket megtenni, hogy a kincstár vagyoni érdekei megóvassanak, és a felelős egyének necsak megbüntettessenek, hanem kártérítésre is szoríttassanak. Elnök: Az interpelláczió kiadatik a pénzügyminiszter úrnak. Lukács László pénzügyminiszter: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk!) Ha Rakovszky István t. képviselő úr nem úgy vezette volna be interpelláczióját, mint a hogy tette, és azt kisórő beszédében nem tüntette volna fel ezt a kérdést olyannak, mint a melyben bizonyos visszaélés, vagy törvényellenesség jelentkezik, talán fentartottam volna magamnak a jogot, hogy később adandó alkalommal válaszoljak az interpelláczióra. Miután azonban a t. képviselő úr beszéde alkalmas arra, hogy azokban,