Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-654
654 országos illés 1901. szatiszfakcziót attól az eljárástól, a mely alá a csendőrök büntetőjogilag tartoznak. Az én legjobb meggyőződésem szerint nem, nem pedig azért, mert a hol nyilvánosság nincs, ott igazság sincs. (Ügy van ! a szélső baloldalon.) Ez az én legtisztább meggyőződésem és kell, hogy az legyen az igen tisztelt igazságügyminiszter úrnak is, a ki az egész vonalon a nyilvánosságot hozza be, csak a katonáékkal szemben nem meri behozni. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Hogy itt milyen nagymérvű kegyetlen vérengzés történt, és hogy mily közel áll a gyanú, hogy itt inspiráczió szerint egy politikai ügy szolgálatában állanak az emberek, (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) erre nézve csak egyetlenegy tényt akarok felemlíteni, t. ház, azt, hog}" azok a csendőr urak igen jól tudnak lőni, csodálatos dolog tehát, hogy ha ők egy állítólagos suhancztömeg megfékezése végett fegyverükhöz nyúltak, még pedig mindjárt a legveszedelmesebb és legöldöklőbb fegyverükhöz, holott ehhez csak fokozottan lehet joguk, akkor ők miért lőttek mellbe ós főbe, mint akár a burok az angolokat és miért nem lőttek lábba ; (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon. Felkiáltások: A levegőbe!) miért nem tudtak a megfélemlítés határai között maradni és miért kellett tömegesen gyilkolniuk. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Csakhogy a ; zok az urak tudják, hogy még senkinek a haja szála sem görbült meg, a. ki választópolgárokra lőtt, különösen, hogyha ellenzékiek voltak. (Élénk helyeslés a szélső hal oldalon.) Ezt tartom én felháborítónak és ez Magyarország közéletének szégyentoltja. (Élénk helyeslés a szélső haloldalon. Felkiáltások: Szégyen, gyalázat, alávalóság ! Mindig csak az ellenzéket lövetik!) Olay Lajos: Még eset nem volt rá, hogy kormánypártinak csak a, hajaszála is meggörbült volna! Mindig csak az ellenzékieket bántják! Ez ># alávalóság! (Zaj.) Barta Ödön: Nem egyedül arról a három vagy hót, vagy tíz marosvásárhelyi polgárról és nagyreményű ifjúról van szó, a kik ott a csatatéren életüket vesztették, nemcsak arról van szó, hanem az a marosvásárhelyi temető egyúttal Magyarország összes közszabadságainak is temetőjévé válhatik, hogyha ilyen cselekmények példás megtorlásban nem részesülnek. Épen azért ne jelszavakkal, hanem súlyos ostorral méltóztassék azon közegeken végigvágni, a kiknek fenhatósága alatt ilyesmi megtörténhetett, mert csak akkor lesz nyugalom ebben az országban, addig nem; mert az ilyen felháborító tények láttára a legszelídebb lelkű embernek a vére is felforr! (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Azt hiszem, t. képviselőház, nem léptem KÉPVU. NAPLÓ 1896—1901. XXXHI. KÖTET. február 7-én, csütörtökön. £j túl azokat a. korlátokat, a melyeket a tárgy és az a felhevülés, a -melyet bennem ezen tegnap tudomásomra jutott esemény keltett, elém szabtak. Igyekeztem lehetőleg tárgyilagosan rámutatni arra a hallatlan brutalitásra, a mely itt elkövetkezett, a mely még akkor is brutalitás volna, hogyha a csendőrség beavatkozása, — a mit nem hiszek, a mi nem lehet igaz — jogos, indokolt és a helyzetnek megfelelő lett volna. Akkor is brutalitás lett volna, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) akkor is gyilkosság vagy legalább is emberölés lett volna, (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) mert az igen tisztelt igazságügyminiszter úr igen jól tudja, hogy még a jogos védelem határának zavarodottságból való túllépése is csak különös esetekben ad mentességet, itt pedig a sárga-fekete kardbojthoz kötött mentesség ós a hólabdára való hivatkozás nem képez elégtételt azért az embervérért, a mely itt elfolyt. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Épen azért a miniszterelnök úrhoz, úgyis, mint belügyminiszterhez, valamint az igazságügyminiszter úrhoz is a következő interpellácziót intézem (olvassa): »Interpelláczió a belügyi és igazságügyi miniszterhez. 1. Tudja-e már hivatalosan, mi történt Marosvásárhelyen ? 2. Összeegyeztethetőnek tartja a miniszterelnök úr mint belügyminiszter az ő kormányzati jelszavaival, a joggal, a törvénynyel és az igazsággal, hogy választópolgárok legszentebb joguk gyakorlása alkalmával csendőrök önkényének erőszakos és brutális felfogásának legyenek kiszolgáltatva ? 3. Tekintve, hogy választás alkalmával a csendőrség, különösen törvényhatósági joggal felruházott városban, csak mint kivételesen alkalmazott karhatalom működhetik, szándékozik-e a miniszterelnök úr mint belügyminiszter példás elégtételt szolgáltatni a kötelességeiket hanyagul vagy épen nem teljesített választási elnök ós hatósági közegekkel szemben, kik az eddig ismert -tényállás szerint közvetlen, vagy közvetett okai annak, hogy a választás napján polgárvér ontatott? 4. Kapott-e az igazságügyminiszter jelentést a többszörös polgárgyilkosság tényállása felől? Folyamatba van-e a büntető eljárás? Ki vezeti ós kik ellen? Le vannak-e már a tettesek tartóztatva ? B. Mivel menti a kormány azon mulasztását, melyei az 1881 : III. törvényezikk B. §-ában foglalt meghagyással szemben elkövetett, elmulasztván a polgárok védelmére elégtelen rendeletet törvénynyel pótolni? 6. Minő garancziákat kéjies a kormány íi
