Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-653
44 Gőg. országos ülés 1901. február óén, kedden. évi költségvetésének folytatólagos tárgyalását ós ezzel kapcsolatban az 1901. évben eladásra szánt államjavakról szóló kimutatást tűzze ki. Ha a ház elfogadja, úgy ezt határozatilag kimondom és az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 45 percekor.) 1901. évi február hó 6-án, szerdán, Tallián Béla elnöklete alatt, Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Indítvány- ós interpellácziós könyv felolvasása. —Költségvetés 1901-re; földmívelésügyi tárcza. — Napirend. — Major Ferencz interpelláozúja : a konzulátusi kinevezés és vizsga tárgyában, a miniszterelnökhöz. A kormány részéről jelen vannak: Lukács László, Wlassics Gyula, Darányi Ignácz. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti gróf Esterházy Kálmán jegyző úr; a. javaslatok mellett felszólalókat Dedovics György, a javaslatok ellen felszólalókat Lukács Gyula jegyző urak fogják jegyezni. Mindenekelőtt kérem felolvasni a múlt ülés jegyzőkönyvét. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa az 1901. éri február hó 5-én tartott ülés jegyzökönyvét.) Elnök: Kérdem a t. ház tagjait, van-e valakinek kifogása a. jegyzőkönvv ellen ? (Nincs!) Nincs. A jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Elnöki előterjesztésein nem lévén, következik • az indítvány- és interpellácziós könyv felolvasása,. Dedovics György jegyző: Tisztelettel jelentem a, háznak, hogy az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincsen. Az interpellácziós könyvbe be van jegyezve február hó 4-éről dr. Major Ferencznek interpellácziója a konzulátusi kinevezések és vizsga tárgyában a miniszterelnök úrhoz. Elnök: Az. interpellácziő az ülés végén fog megtörténni. Következik a földmívelésügyi tárcza 1901. évi költségvetésének (írom. 924) folytatólagos tárgyalása. Szólásra ki következik? Lukáts Gyula jegyző: Major Ferencz! Major Ferencz: T. ház! Midőn ezen fontos tárczánál felszólalok, előre is kijelentem, hogy a lehetőségig tárgyilagosan akarok a vitához hozzászólani és nem fogok elhallgatni semmit, a mit kötelességem a szakminiszter úr eddigi tevókei^sóge szempontjából kiemelnem. S tagadhatlan, hogy azon eszközökkel, a melyekkel rendelkezik a t. szakminiszter úr, igyekezett azokat a nagy hézagokat legalább részben kitölteni, a mely hézagok a múlt kormányzat helytelensége folytán támadtak ós a, t. miniszter úr szakminisztériumát, melyet a múltban, úri minisztériumnak neveztek, munkás minisztériummá változuatyca at. Mielőtt azonban a részletekre áttérnék, lehetetlen, hogy egy nagy kérdéssel ne foglalkozzam és ez a nagy kérdés, t. ház, azok az ellentétek, a melyeket mesterségesen egyesek előidéznek a közgazdasági élet azon fontos faktorai között, a melyeket a mezőgazdasági ipari és kereskedelmi tevékenység képviselnek. Mivel pedig tisztába kell jönnünk, mert a legveszedelmesebbnek tartom, ha ezen érdekek a melyeknek kölcsönösen kell egymást támogatniuk, egymással szembe helyeztetnek, a mi által csak egyet érhetünk el: azt, hogy azok, a kik örömmel nézik ezt a versengést, ezt még jobban saját hasznukra ki fogják használni ós kizsákmányolni. Egy nemzet gazdasági fejlődése, ereje és gazdagsága, nem mindig a tőkefeleslegben van, hanem abban a termelő munkaerőben, a mely munkaerő állandó, a mely képes válságokat is keresztül élni, míg a felesleg nagyon hamar elfogyhat ós ép azért feltétlenül oda kell nekünk hatni, hogy
