Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-668

420 668. országos ülés 1901, febrnár 2G-án, kedden. többet vásárolhatnánk, de csak abból az okból, -— ezt méltóztassék figyelembe venni. — mert társadalmunk még nem eléggé műkedvelő, tehát a társadalmi tényezők pótlására kell még az államnak segítenie. De a t. képviselő urat figyelmeztetnem kell egyre. Meglehet, hogy rosszak az adataim, de én úgy tudom, hogy a párisi két szalonra, a Champs Elysée ós a Champs de Mars részére 40.000 frankot ad a kormány a képekre; nem mondom, hogy szobrokra, gobelinekre stb. Ehhez arányítva, nem lehet tehát azt mondani, hogy az a dotáczió, mely a mi költségvetésünkben van, csak az államnak látszólagos pártolása volna.. (Helyeslés jobb- és halfelöl.) Ezért, t. ház. és itt kérem a t. ház figyelmét, ítélje meg az én művészeti politikámat, hogy helyes-e az, vagy nem? Azt gondolom, hogy a ki ezen a helyen ül és nem törekednék azon, hogy a mai társadalomnál egy sokkal műértőbb társadalom keletkezzék, nagyon elhibázná feladatának teljesítését, sőt annak, ki e helyet foglalja el, minden erővel arra is kell törekednie, hogy megteremtse, a menynyire lehet, a mai társadalomban a műérzóket. De a jövőre a társadalmat mindenesetre úgy készítse elő, bog}

7 milliője lehessen a művészeti életnek, (Élénk tetszés.) mert sem állam, sem egjres meczenások nem fognak művészetet teremteni. (Tetszés.) Művészetet csak akkor lehet teremteni, ha a műízlés iránti érzék a társadalomban fölébresztetik, csak az ilyen társadalmak szokták szülni a nagy művészi zseniket, igazi művészi tehetségeket. (Általános helyeslés.) Ezért ón a mai társadalomnak, hogy úgy mondjam., elektrizálására nagyon szükségesnek tartom, hogy minden művészeti társulat törekedjék a vidéken minél több kiállítást rendezni, ón pedig iparkodom a, vidéken múzeumokat, művészeti egyleteket alapítani, (Élénk tetszés és helyeslés.) képeket küldök az egyes múzeumokba, szóval egész működésemmel arra törekszem, hogy ezen országban eleven művészi közfelfogás ós művészi köztudat^ keletkezzék. (Általános, élénk helyeslés.) És, t. ház, mint említettem, ón a jövőre is dolgozom. (Halljuk ! Halljuk f) Elkövetek mindent, hogy az iskolákban az irodalom, történelem stb. tanításánál a művészi szempontok domboríthassanak ki. (Élénk helyeslés.) Nem új tárgyat hoztam be, mint a budget egy más tétele tárgyalása alkalmával szememre vetették, hogy ezzel is fokoztam a túlterhelést, midőn az iskolákba a művészettörténeti előadásokat behoztam. Ez nem kötelező. Nem ez az ón politikám fősúlypontja, hanem az, hogy minden egyes tárgynál a művészi szempontok kidomboríttassanak, hogy már az ifjak lelkében megfogamzzók a művészet iránti érzék. (Általános helyeslés.) Én, t. ház, ezért szemléltető képeket viszek be 17 ezer népiskolába, és hogyha a t. képviselő úr mégis azt mondja, hogy mi félünk bizonyos történeti korokat lefesteni, ezzel szemben biztosítom a t. képviselőházat, hogy bizony nem félünk; (Élénk helyeslés.) mert minden, a mi a magyar nemzet történetében nagy ós nevezetes, mind ott fog függni az- iskolák falain, szemléltető képekben. (Altalános helyeslés.) Nekem tehát ezt szememre nem lehet vetni, (Úgy van ! jobbfelöl.) valamint nem vetheti elődeimére sem, kiket itt megvédeni kötelességem, mert mi a történeti események iránt kellő érzékkel bírunk ós iparkodunk is az ifjúságban felkelteni azon érzést nemcsak a művészeti, hanem a hazafiság tekintetében is. (Általános helyeslés.) Persze a kormánynak, midőn a jövő társadalom előkészítésén munkál, ez oly tevékenysége, mely az iskolán megy keresztül ós a melynek nem lehet azonnal eredményét is látni, mert ez is a,zon kormányzati tevékenységek közé tartozik, melyről egyszer Szilágyi Dezső t. barátom így nyilatkozott: » A kormánynak olynemű tevékenységet is kell kifejtenie, mely nem rövid lejáratú sikerekre számít, a mely minden irányban megérleli, előkészíti a sikert és kézről-kézre adja azt a feladatot, melynek gyümölcseit csak idők múltán szabad várni, melynek teljességét az illető kormány és parlament meg sem éri, a mely azonban végeredményében a nemzet kincstárává, igazi erőgyarapodásává válik.«. (Tetszés jobb felöl.) Ha mi folyton ós következetesen felköltjük ós ápoljuk a művészet iránti érzéket az iskolában, akkor ennek az országnak lesz műértő ós lesz müvásárló közönsége. (Általános helyeslés.) És akkor elismeréssel fognak majdan megemlékezni ezen korszaknak azon tevékenységéről, hogy az iskolában megkezdettük jóelőre azt a munkát, a melylyel műértő társadalmat alkothatunk ós szervezhetünk. (Helyeslés.) Arra nézve, a mit a t. képviselő úr a művészi oktatásra ós nevelésre mondott, megjegyzem, hogy részletesen ktfejtettem, miben vannak a hiányok; sőt tovább megyek; egyik budgetemben fel is volt már véve egy ilyen iskolára bizonyos összeg, a mikor azt az iskolát boldogult Munkácsy Mihály állásával kapcsolatban akartam szervezni. Azután ennek a közvetlen oka megszűnt. Akkoriba-n a művészekkel tárg}-altam a kérdést, vitatkoztunk, hogy milyen legyen ez az iskola ; ós ha majd erről tiszta, megállapodott nézet fog leszűrődni, nem fogok késni a törvényhozás elé jönni javaslatommal. A t. képviselő .úr azt mondotta, hogy